bezár
 

gyerek

2017. 09. 23.
Bogarak virágnézőben
Carson Ellis: Du Iz Tak? Candlewick Press, 2016
Egy jó képeskönyv a szöveg ismerete nélkül is kiválóan elmeséli történetét és illusztrációi éppúgy segítik a szöveg értelmezését, mint fordítva. Különösen így van ez Carson Ellis új képeskönyve, a Du Iz Tak? esetében, melynek főhősei, a bogarak, egy képzeletbeli nyelven szólnak egymáshoz.

Ritkán hallunk itthon a külföldi gyerekkönyvpiac újdonságairól, s még ritkább, hogy a máshol elismert és díjazott kötetek magyar kiadást is megéljenek. Bár a tendencia javul, ennek még mindig fájó hiányát érezzük, miközben világszerte olyan díjak és elismerések kerülnek kiosztásra, amelynek nyomán egy-egy mesekönyv világkörüli hódító útjára indul. Ez a helyzet áll fenn az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége által kiosztott, az illusztrációkra kiemelt hangsúlyt fektető Caldecott-érem díjazottjaival is, amelynek nyertesét az előző évben megjelent amerikai képeskönyvek közül választják ki.

Egy jó képeskönyv a szöveg ismerete nélkül is kiválóan elmeséli történetét és illusztrációi éppúgy segítik a szöveg értelmezését, mint fordítva. Különösen így van ez Carson Ellis új képeskönyve, a Du Iz Tak? (Candlewick Press, 2016) esetében, melynek főhősei, a bogarak, egy képzeletbeli nyelven szólnak egymáshoz. Rövid dialógusaik kísérik a festett képeket, amelyek Ellis már ismert vonalvezetésében kalauzolnak a fűszálak közti mikrokozmoszba. Ez a kreált és egyszerűségében is mesterien kidolgozott bogárnyelv éppen az illusztrációk által válik valóságos és hihető szöveggé, s alkotja meg a mesekönyvet összefogó szövetet. A Du Iz Tak? 2017-ben elnyerte a Caldecott-tiszteletdíjat, amellyel a Caldecott-éremmel kitüntetett könyvek mellett a további, figyelemre érdemes jelölteket díjazzák.

Du Iz Tak

Carson Ellis (1975) New York külvárosában nőtt fel, majd a Montanai Egyetem művészeti tagozatán tanult festészetet, ahol – saját bevallása szerint – nem is annyira a művészeti képzés, mint a művésszé nevelés eszmeisége ragadta magával. Korai grafikusi karrierjének produktumai későbbi férjének, Colin Meloy együttesének, a The Decembristnek készített lemezborítók. Egyedi kötetek mellett (melyek közül kiemelkedik a Florence Parry Heide Dillweed’s Revenge című művéhez készült ötödik meseillusztrátori, egyben első díjazott munkája), sorozatokat is illusztrált, mint a The Mysterious Benedict Society vagy férje, Colin Meloy The Wildwood Chronicles című gyerekkönyvei.

Ellis korábbi illusztrátori munkáit követően 2015-ben debütált első saját gyerekkönyvével. A Home, amelynek oldalpárjain ugyanolyan természetességgel fér meg egymás mellett egy modernkori japán üzletember és egy norvég istenség otthona, mint a tengeri és az erdei világ képzelt birodalma, már bepillantást engedett az illusztrátor világnézetébe és gyerekkönyvek terén vállalt hitvallásába.

Home

A különböző kultúrák, életmód, egyáltalán az élet sokféleségének ugyanez a természetes elfogadása köszön vissza a Du Iz Tak? ("nyersfordításban": Ez meg micsoda?) hasábjain, amely a bogarak rejtett világába vezet minket. Ellentétben a Home-mal, amelynek narratívája nem volt, központi témája azonban igen, a Du Iz Tak? már egy történetet mesél el. Ebben az apró, bájos univerzumban csodálhatjuk meg a bábjából tücsökzenére előbújó pillangót, a kis rügyből színpompás csodává bontakozó virágot, és a bogarak nyüzsgő életét. A könyv megszületéséről Ellis úgy számol be, hogy noha először a vizuális koncepció ötlete született meg, mégis, az első dolog, ami a megvalósulás felé vezetett, a szöveg lejegyzése volt. A természetközeli téma nem áll távol a szerző/illusztrátor életétől; jelenleg egy oregoni farmon él, kertészkedik és állatokat tart. A szemléletében sokszor Sibylle von Olfers munkáihoz is hasonlított, s antropomorfizált rovar-főhőseivel Ernst Kreidolf nyomdokaiba lépő mesében Ellis az élet körforgásának csodájára mutat rá. Példaképe, Pauline Baynes művészi eszközeit idéző képeinek monokróm háttere kiemeli a jelenetek részletgazdagságát. A történetben szereplő bogarak a szerző/illusztrátor által kitalált, könnyedsége dacára is gondosan megszerkesztett nyelven szólnak egymáshoz. A nyelv megalkotásán Ellis hosszasan dolgozott, hangosan kiejtve és ízlelgetve a választott szavakat, hogy azok minél hitelesebbnek tűnjenek. Egyszerű mondatszerkezeteivel és a jelentéshez kapcsolódó hangzásra fordított figyelemmel olyan szöveget hozott létre, melynek értelmét a gyerekek is könnyűszerrel kitalálhatják. Itt fontos megemlíteni, hogy az illusztrációiért a rangos Caldecott-tiszteletdíjat elnyerő könyv az E.B. White Read Aloud Awards díjat is magáénak tudhatja.

Ellis 3

Felmerül a kérdés, szükséges-e fordítás egy ilyen műgonddal megkomponált, és még az idegen fül számára is hangzatos nyelv esetében?  A Du Iz Tak? eddig megjelent európai és ázsiai kiadásai kínálják a választ: igen — ám ez újabb problémák forrása lehet. Arra, hogy a külföldi kiadásokhoz szükséges a bogarak szövegkönyvének rögzítése angol nyelven, a könyv francia fordítására tett első kísérlet hívta fel a figyelmet. Ez esetben — az eredeti szöveghez képest megjelenő anomáliák felfedezése után — a fordító meglepve szerzett tudomást róla, hogy minden szónak és mondatnak konkrét jelentése van. E bökkenő kiküszöbölése vezetett az  „eredeti” angol szövegkönyv (vagy inkább a bogárnyelv első fordítása) megszületéséhez a szerző tollából, ami már nagyban segítette a későbbi kiadások nyelvi átiratait. S hogy a képek mellett a mese esszenciáját adó szöveg megfelelő adaptálására mekkora gondot fordítanak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a német kiadó nem kisebb közreműködők segítségét kérte a fordításhoz, mint a komikus és író Jess Jochimsen és a színházi előadóművész és rendező Anja Schöne.

Ez az eset újfent bizonyította, hogy a kitalált nyelvek/szavak lefordítása és átültetése éppoly fontos, mint a hagyományos értelemben vett fordítás. Ennek megléte vagy hiánya számos kérdést vet fel, ahogy azt is, hogyan ültethető át egy másik nyelv nyelvtana, szóképzése. Erre a problémára Catarina Sobral Asimpa - A titokzatos szó (Vivandra Kft. 2015) című mesekönyvének fordításai is felhívták a figyelmet, ahol a címadó szó jelentésének kutatása közben annak számos szófaji és különböző képzőkkel ellátott változata tűnik fel a történetben.

De mit tud a Du Iz Tak?, amivel már elindult világkörüli útjára és számos európai és ázsiai országban is újabb és újabb kiadásokat élt meg? Sikerének egyik kulcsa a természet ciklikus működését a maga végtelen egyszerűségében és szépségében bemutató ábrázolás, a kibontakozó növényt őszinte rácsodálkozással figyelő bogarak emberi gesztusai, az idő előrehaladásának megjelenítése, amit nem csak a központi motívum, a virág kinyílása, de az apróbb részletek – a kép szélén jelenetről-jelentre beljebb kúszó csiga, az apró kezdeményből lapról-lapra kiserkenő gomba, vagy a mese elején még az olvasó fürkésző szemei előtt is remekül álcázott botsáska életre kelése – is mutatnak. Ezzel egyúttal folytonosságot teremt az egyes jelenetek közt, ami szintén a jó képeskönyv sajátja. Sikerének másik kulcsa pedig a művészien kidolgozott képekkel szerves egységet alkotó játékra hívó szavak, amit kicsik és nagyok egyaránt élvezettel ejtenek ki.

Ugyan a könyv eredeti nyelvén is remekül élvezhető – különösen a beszélni épp tanuló gyerekek számára – az adott nyelv struktúrájára átültetett fordítás még közelibbé hozza a történetet mind hangzásban, mind mondatai szerkezetében. Ez olyan nyelvi kihívást rejt magában, amelyre a magyar fordítók már számos alkalommal bizonyíthatták rátermettségüket. Már csak az a kérdés, megtaláljuk-e hamarosan a Du Iz Tak?-ot a magyar könyvesboltok polcain is – és lesz-e kiadó, aki felismerve a benne rejlő lehetőséget, vállalkozik a könyv kiadására és Ellis bogárnyelvének magyarra történő átültetésére?

             

Képek forrása: Carson Ellis weboldala

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés