bezár
 

film

2017. 11. 23.
Bűnözés és bűnüldözés magyar módra
Kortárs magyar bűnügyi filmek – 2. rész
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az utóbbi pár évben elszaporodtak a magyar bűnügyi filmek, melyek legújabb darabjai a Budapest Noir és A Viszkis. Cikksorozatunkban annak járunk utána, hogy milyen jellegzetességei vannak ezeknek a kortárs magyar neo-noiroknak, illetve miért éppen most készülnek ezek a krimik, thrillerek és gengszterfilmek. 

Novemberben két újabb magyar bűnügyi filmet láthatnak a nézők a mozikban, a Budapest noirt és A Viszkist. Gárdos Éva és Antal Nimród művei egy nagyobb trend részeivé válnak, mely legalább a Magyar Nemzeti Filmalap fennállása óta tart, azonban, mint már cikksorozatunk első részében megállapítottuk, a korábbi évtizedekben is vannak előzményei. Emellett arra a következtetésre jutottunk, hogy a harmincas évek, a Kádár-korszak és a rendszerváltás utáni magyar film bűnügyi filmes kísérleteiben közös, hogy a hősök létbizonytalanságban léteznek, félnek, de legalábbis szoronganak, és az igazságszolgáltatást gyakran korlátozza és akadályozza a hatalom. A hatalom tehát jelentős szerepet játszik abban, hogy az egyén a bűn útjára sodródik, és még a klasszikusabb gengsztereket felvonultató alkotásokban (Hurok, Tiszta szívvel, Kút) is a politikai kapcsolatokkal rendelkező hatalmasságokat, a fehérgalléros bűnözőket idézi fel a tekintélyt parancsoló törvényen kívüli. „A kor arra tanítja az egyént, hogyan kell meghúzni és megvetni magát. A szolgalélek – a hatalom, a tekintély őrültje s az erősek imádója, a gyengék gyűlölője – gyűlölettel ellensúlyozza belső semmiségét. Ha az egyén semmi, és a csoport, a szervezet minden, akkor a csoporttagnak mindent szabad, a csoportérdekre való hivatkozás mindent igazol” – írja Király Jenő a harmincas-negyvenes évek Karády-melodrámái kapcsán a már idézett könyvében (Király Jenő: Karády mítosza és mágiája). Ez pedig igaz a kortárs magyar neo-noirokra is, melyek között azért vannak műfaji-ideológiai különbségek. Vagyis alapvetően két csoportra oszthatjuk a magyar bűnügyi filmeket aszerint, hogy milyen megoldást kínálnak (vagy egyáltalán kínálnak-e megoldást) a cselekményben felvetett problémákra. Robert B. Ray amerikai filmteoretikus hollywoodi filmekre alkalmazott felosztása (A Certain Tendency of the Hollywood Cinema 1930-1980) nyomán akár jobbos és balos csoportra is feloszthatnánk a magyar bűnügyi filmeket. Ám míg a Piszkos Harry vagy a Francia kapcsolat köthető a két nagy amerikai politikai párt ideológiájához, addig az Isteni műszak, a Hurok, A martfűi rém, a Kojot, A tökéletes gyilkos vagy a Budapest noir sokkal bonyolultabb kapcsolatban állnak a magyar politikai élettel.

Éppen ezért szerencsésebbnek tartom a magyar bűnügyi filmeket korrekciós és progresszív csoportokra osztani. Korrekciósnak nevezem azokat a bűnügyi filmeket, melyekben eleinte bár kilátástalannak tűnik a hős és az ország helyzete, de a rendszert végső soron megreformálhatónak, a diktatórikus hatalmat legyőzhetőnek tartják, végkifejletük pedig pozitív. Ide sorolható az Argo 2., A tökéletes gyilkos, a Vakfolt, a Cop Mortem, a Víkend és a Hurok is. A Hurok reprezentáns filmje a csoportnak, mert bár a bűnügyi cselekményt tekintve hagy bennünk kételyeket, és egy kitalált városban, sőt szinte absztrakt térben játszódik, azonban ideológiai értelemben szinte a kormány „Minden ideköt”, illetve „Gyere haza fiatal!” propagandájának tézisfilmje. Ezt az értelmezést erősíti az a tény, hogy Madarász Isti rendező korábban Hungary – World of Potentials címmel készített egy országimázs-filmet, mely a 2010-es évek aktuális társadalmi problémáját, az elvándorlás kérdését érinti.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

Antal Nimród: A Viszkis (Forrás: InterCom)

A rövidfilmben és a Hurokban is elvágyódnak a főszereplők Magyarországról, illetve a Magyarországra emlékeztető kitalált helyről a nagyjátékfilmben. Azonban mindkét mű története arról szól, hogyan ismerik fel a hősök a szülőföld értékeit, és miként szállnak szembe azzal az erővel, amely el akarja űzni őket. Ádámnak, a főhősnek azt kell megértenie, hogy a menekülés önző dolog, és van egy nagyobb jó (ezesetben a család), melyért érdemes harcolni és maradni. Van is egy jelenet, melyben Ádám saját alteregójával (korábbi önmagával) kerül szembe a filmbeli időhurok miatt, és kiosztja önző énjét, amiért Annát, szerelmét és születendő gyermekét feláldozná, csak hogy a saját bőrét mentse az őket üldöző gengszter Dezsőtől. A film címe is arra utal, és a Hurok sci-fi elemei is afelé mutatnak, hogy a menekülés egy rossz gondolat, egy ördögi kör része, melyet maga Ádám hoz létre, mert minden áron külföldön akar új életet kezdeni. A megoldás így éppen az Madarász Isti sci-fi thrillerjében, hogy a főhős felvállalja a rá szabott tradicionális társadalmi szerepeket (maszkulinitás, apaság), és „igazi férfi”-ként megvédi szeretteit a kapzsi Dezsőtől.

A korrekciós bűnügyi filmek tehát jellemzően a klasszikus hősábrázolás mellett állnak ki, és konzervatívak annyiban, amennyiben a hagyományos értékrendet (tradicionális nemi szerepek, család, hazafiasság stb.) erősítik meg, jóllehet, tudomást vesznek a kortárs társadalmi problémákról. Érdemes még megemlíteni a Víkendet, melyben ugyan a maszkulin főhősnő diadalmaskodik, ugyanakkor a tradíciókat, illetve a filmbeli erdélyi őslakosokat megsértő férfiak (élen Márta párjával, a feminin, intrikus Lacival) elnyerik méltó büntetésüket. És ugyanilyen módon sikerül A tökéletes gyilkos a lánya elvesztése miatti bűntudattól szenvedő Kamenár nevű zsaruhősének helyreállítania a rendőrség jó hírnevét, és kilátásba helyeződik egy új család megalapítása is a cselekmény végén.

Antal Nimród: A Viszkis - Forrás: InterCom

Antal Nimród: A Viszkis (Forrás: InterCom)

 

Mesék, amelyek rosszul végződnek

A korrekciós krimikkel és thrillerekkel szemben a progresszív bűnügyi filmekben általában nincs feloldozás vagy megnyugtató lezárás. A progresszív neo-noirok éppen arra törekszenek, hogy keserű végkifejletükkel a film és a valós társadalmi viszonyok összehasonlítására késztessék a nézőket. Így e csoport tagjaiban jellemzően olyan antihősök tűnnek fel, akik valamilyen formában elbuknak, vagy egyáltalán nem is képesek értelmes cselekvésre. Ide sorolhatók az Isteni műszak, A berni követ, a Kút, A martfűi rém vagy a Jupiter holdja. A martfűi rémben az igazság megszállottjai, Bóta, a kiégett nyomozó és a fiatal, naiv ügyész hiába találják meg az igazi gyilkost, a helyette ártatlanul bebörtönzött Réti életét már tönkretette a rendszer. Sopsits Árpád műve igaz történeten alapszik, hiszen 1957-ben a hatalom valóban el akart tussolni egy sorozatgyilkos-ügyet azáltal, hogy az igazi tettes Kovács Péter helyett egy Kirják János nevű férfit börtönöztek be gyors eljárás keretében. Mindezt a rendszer az ideológia és a forradalom utáni rendteremtés nevében tette, hiszen a szocializmusban béke van, és nincsenek, vagy legalábbis hivatalosan nem léteznek aberrált kéjgyilkosok. A martfűi rém így amellett érvel, hogy hiába működnek lelkes kiválóságok, akik az igazságszolgáltatásért küzdenek, ha a legfelsőbb hatalom is romlott, melynek nevében elvileg cseleksznek. A filmben a nyomozók felettesei folyamatosan gáncsolják és akadályozzák a hősöket, így Sopsits Árpád műve nemcsak azért telített szorongással, mert tudjuk, hogy a szabadon tevékenykedő perverz gyilkos újra le fog csapni, hanem mert Bóta és az ügyész is veszélyben vannak. Vagyis tulajdonképpen A martfűi rémben feje tetejére áll a hagyományos pszichothrillerek cselekménye: itt nem a bűnöző, hanem a bűnüldöző jelenti a legnagyobb veszélyt a társadalmi rendre. Hiszen ha kiderül, hogy egy ártatlan ember ült börtönben a valódi tettes helyett, akkor a társadalom rendszerbe vetett bizalma meginog, és jöhet egy új 1956. Így a fiatal Kádár-rezsim szemszögéből éppen Bótáék az ellenségek, akik nem nyugszanak, és ki akarják deríteni az igazságot, mely alapjaiban rengetheti meg a puhadiktatúrát. Sopsits Árpádnál ezért nem is annyira a klasszikus sorozatgyilkos, hanem maga a hatalom az igazi bűnös.

A martűfi rémben ugyan sikerül elkapni a címszereplő rémet, azonban az ártatlan Réti a kádári amnesztia idejére már emberi ronccsá vált, aki elidegenedett családjától és önmagától is. És ez jellemző a progresszív bűnügyi filmekre: ha a felszínen meg is oldódik a fő konfliktus, valamilyen értelemben akkor is elbukik a főhős és az igazság. Az Isteni műszak lehetne akár a Hurok antitézise is, hiszen a Vajdaságból Magyarországra menekült Milánnak be kell látnia, hogy háború sújtotta szülőföldje még így is élhetőbb hely a korrupció által felemésztett Magyarországnál. Ám menekülése hiába sikeres, erkölcsi értelemben Milán is elbukott, a film végi testi sérülései tulajdonképpen szétcsúszott identitásának kivetülései. De ugyanilyen ambivalens a Kút és a Jupiter holdja végkifejlete is. Gigor Attila gengszter-thrillerjében a végig passzív, „harmincas kamasz” Laci hiába veszi át a vezetést, erkölcsi értelemben elbukott azáltal, hogy a filmbeli gengszterek szintjére süllyedt, és kezéhez vér tapad. A Jupiter holdjában pedig Dr. Stern önfeláldozása bár erkölcsi megtisztulásként fogható fel, azonban ettől még Aryan, a különleges képességű menekült fiú sorsa egyáltalán nincs elrendezve. Sőt, az utolsó képen hiába emelkedik a fellegekbe Aryan, a megszállott és brutális rendőrnyomozó, László a végsőkig a nyomában lesz.

 

Az ügy lezárult, még sincs megoldás

Külön érdemes foglalkozni az olyan alkotásokkal, mint a Veszettek, a Tiszta szívvel, a Kojot vagy a nemrég bemutatott Budapest Noir, melyek a felszínen a korrekciós filmek közé tartoznak, azonban valójában sokkal kifinomultabb bűnügyi filmek annál, hogy egyszerűen konzervatív daraboknak tartsuk őket. A Veszettek akár egy szélsőjobboldali propagandafilmnek is tűnhetne, hiszen a cigány kisebbséget (bár óvatosan „telepiek”-nek nevezik a romákat Goda Krisztina filmjében) rendszabályozó önbíráskodó szervezet, az Egyesület tagjait alapvetően pozitív figurákként mutatja be. Azonban Goda Krisztina bűnfilmje (az amerikai szakirodalomban a klasszikus Bosszúvágy nyomán ezt a bűnügyi alműfajt „vigilante film”-ként emlegetik) sokkal rafináltabb ennél, hiszen az Ács János nevű középkorú rendőr által létrehozott Egyesületet idézőjelbe teszi. A főszereplő testvérpár, Máté és Joci zűrös családból származnak, és a Veszettek hangsúlyozza, hogy Ács a fiúk lelki fájdalmain élősködve uszítja őket a cigányság ellen, akiket az Egyesület (akárcsak a valóságban a Betyársereg és a hasonló szélsőjobboldali szervezetek) néhány deviáns elem miatt tart potenciálisan kártékony közösségnek. Ráadásul Ács igazi opportunista, politikai karriert épít szintén a felháborodott néptömegre alapozva. Goda Krisztina filmje így aktuálisabb, mint valaha, hiszen a magyar kormány jelenlegi menekült-, Európai Unió- és Soros György-ellenes gyűlöletkeltő kampánya éppen olyan jellegű, mint a Veszettek antagonistájának uszítása. Vagyis Goda Krisztina filmje éppen azt mutatja be, hogy az ilyesfajta politikai retorika pusztán ideológia, mely mögött nem a gyengék megsegítése és a veszély elhárítása, hanem a hataloméhség húzódik meg.

Hasonló okokból rendkívül komplex film Kostyál Márk Kojotja. Mivel a film sajnos nem érte el a megfelelő nézettséget, ezért hamar lekerült a magyar mozik műsoráról. Egyesek szerint ebben a nézettségi adatok mellett az is közrejátszott, hogy Kostyál műve erősen rendszerellenes film. Ezzel szemben viszont a rendező a Csapó Magazinnak is elmondta, hogy ő hisz a tradíciókban, a vidéki értékekben az elpuhult és meghunyászkodó városi világgal szemben. A Kojot hőse, Bicsérdi Misi pedig a felszínen valóban egy olyan utat jár be, mely a szürke banki ügyintézői állástól a keménykötésű, falusi életmód átéléséig, a férfivé válásig vezet (maga Kostyál Márk is sok interjúban hangoztatta, hogy a Kojot tulajdonképpen egy felnövekedési történet is). Ám a rendező szándékával ellentétben (vagy éppen szándéka szerint) a Kojot sokkal összetetteb lett ennél.

Sopsits Árpád: A martfűi rém - Forrás: Big Bang Media

Sopsits Árpád: A martfűi rém (Forrás: Big Bang Media Kft.)

Misi és társai maszkulin heroizmusát több motívum is ellensúlyozza. A Kojot cselekményének közepén szerepel egy lagzis verekedős jelenet, melyben Misi, de legfőképp idős tanítómestere, a részeg Lajos a rendbontók. Emellett Misi egyre inkább elhanyagolja terhes feleségét, és megszállottjává válik nagyapja otthona felújításának és megóvásának (a férfierőt ellenpontozza a lagzis verekedést követő kellemetlen szexjelenet). És a cselekmény vége is megfelelően ambivalensre sikeredett, hiszen a feldühödött Misi miatt lép édesapja nyomdokába a oligarcha vívódó fia, Kispali, és végül a harcoktól megcsömörlött Misi is beadja a derekát, elhagyja a birtokot. Vagyis fizikai értelemben értelmetlen volt a főhős küzdelme, jóllehet, a cselekmény lezárása Misi számára így is pozitív, hiszen végre gyermeke fog születni, és valószínűleg boldog családi életet élhet kedvesével. Ennyiben tehát lehetne korrekciós bűnügyi film, hiszen a tradicionális maszkulinitást és családot ünnepli a Kojot, azonban emellett ott marad a szilánk a néző agyában, hogy Misi elbukta küldetését, nem tudta megtisztítani a vidéki falut a Szojka-féle emberektől, és Kispali valószínűleg folytatja azt, amit édesapja elkezdett. Röviden: hiába él boldogan a városban Misi, a vidéki oligarchák uralma folytatódik.

Till Attila Tiszta szívvel című filmjének érdekesége pedig az, hogy bár főszereplői elvileg tolókocsis bérgyilkosok, gyakorlatilag a történet végére kiderül, hogy mindaz, amit láttunk, a két mozgássérült fiatal, Zoli és „Barba Papa” alias Ádám képregényében létezik csak. Vagyis Rupaszov, a tolószékes bérgyilkos, aki a fiúkat bevezette a szakmába, kitalált, idealizált figura, akit a két képregényrajzoló kerekesszékes fiatal alkotott meg, hogy kiutat találjanak a szürke és kilátástalannak tűnő valóságból. Till Attila műve egy metatörténet, mely felvállalja a néző előtt, hogy csupán egy mese, ami a (magyar) valóság elviselhetetlensége miatt jött létre. Ezért is volt fontos, hogy a Zolit és Ádámot alakító fiúk ne profi színészek legyenek, hanem valódi mozgássérültek, akiknek tényleg közük van ehhez a sztorihoz.

Gárdos Éva: Budapest noir - Forrás: Big Bang Media Kft.

Gárdos Éva: Budapest Noir (Forrás: Big Bang Media Kft.)

 

Az új fekete széria

A kortárs magyar bűnügyi filmek egyik legújabb darabja a Budapest Noir, mely műfaji-ideológiai szempontból szintén egy kifinomult darab. Gárdos Éva Kondor Vilmos nagysikerű regényéből írott filmje a harmincas évek Magyarországa mellett a klasszikus film noirokat is megidézi mind hősábrázolásában, mind pedig a film stílusát tekintve. Ragályi Elemér és fia képei, beállításai és fény-árnyék játéka A máltai sólyomhoz hasonló noirokat juttathatják eszünkbe, minthogy bizonyos éjszakai jelenetekben a hősök arcát fényrácsok szelik át, vagy egy-egy emberalak baljóslatú árnyéka vetül rá az ajtó üvegére. És mint a Humphrey Bogart-karaktereket idéző cinikus Gordon Zsigmond is megjegyzi a történet végén, Budapest, a bűnös város valójában biztonságos hely, majd lassan elnyeli őt egy sötét utca. Tehát formai értelemben klasszikus hard-boiled krimi a Budapest Noir, melyben a vizuális motívumoknak is kulcsfontosságú szerepe van.

Emellett Gárdos Éva filmjében ugyanúgy megoldódik a rejtély, kézre kerül a zsidó lány gyilkosa, mint a legtöbb hagyományos bűnügyi filmben, ráadásul a gonosz is elnyeri méltó büntetését. Azonban mint A martfűi rémben, úgy a Budapest Noirban is vannak apró momentumok, melyek ha nem is olyan direktek és hangsúlyosak, mint Sopsits Árpádnál, azért végső soron árnyalják Gárdos Éva és Kondor Vilmos sztoriját. A hatalom például Anger Zsolt belügyes karakterén keresztül folyamatosan ellenőrzi Gordont, és figyelmezteti, hogy bármikor börtönbe juttathatja az újságírót, ha túl messzire megy. Emellett a Budapest Noirban A martfűi rémhez hasonlóan az ideológia áll szemben az igazságszolgáltatással, illetve az antiszemitizmus a tradicionális családeszménnyel és a jobboldali keresztény-konzervatív politikai rendszer hangoztatott értékeivel. Hiszen mint kiderül, a fiatal zsidó lány azért szakadt el családjától, és csúszott le a társadalmi hierarchia aljára, mert édesapját, Szöllösyt megőrjítették a zsidótörvények, melyek lehetetlenné teszik, hogy megszabaduljon identitásától és betagozódjon a Horthy-rezsim társadalmába. Így a történet végére hiába oldódik meg a bűnügy, a Szöllösy-család teljesen szétesett, és a gyilkosságnál is rosszabb antiszemitizmus tovább erősödik az országban.

Bodzsár Márk: Isteni műszak - forrás: Budapest Film

Bodzsár Márk: Isteni műszak (Forrás: Budapest Film)

A Budapest Noir így valójából progresszív bűnügyi film, mely Kondor Vilmos író akarata ellenére is legalább annyira szól a jelenről, mint a harmincas évek Magyarországáról. A kortárs magyar neo-noirok pedig a Budapest Noirhoz hasonlóan mind formai, mind tartalmi értelemben egy újfajta, populáris fekete szériát indítottak el, illetve tartanak fenn. A kortárs magyar bűnügyi filmek többsége stílusában is noiros: az Isteni műszak, Az éjszakám a nappalod, A martfűi rém, A tökéletes gyilkos vagy a Jupiter holdja is fényjátékokkal és / vagy expresszív vágással, beállításokkal teremtik meg sötét és kilátástalan világaikat. Ezeket a sötét világokat más-más módszerekkel alakítják tovább az adott alkotások a cselekmény során. Ám az mind a korrekciós, mind a progresszív bűnügyi filmekre igaz, hogy a konformista üzenetet vagy a társadalomkritikát erős műfajfilmen keresztül kívánják átadni. Azaz a kilencvenes évek magyar fekete szériájával szemben az új fekete széria darabjai nem dekonstruktív szerzői filmek, hanem populáris darabok, melyek illeszkednek a Magyar Nemzeti Filmalap erős forgatókönyvet megkövetelő filmipari trendjébe. Az pedig az MNF szempontjából kifejezetten pozitív, hogy a tradicionális értékeket megerősítő és hatalomkritikus alkotások egyaránt megkapják a támogatást. Ugyanakkor a kortárs magyar társadalomtudatos bűnügyi filmek elszaporodása azt is jelzi, hogy valami (ismét) nagyon nincs rendben ezzel az országgal, ha már a műfajfilmek is a közelmúlt történelméből, illetve a valóságból merítenek elsőre talán túlzónak ható történeteket. Márpedig a korrupt mentősök sztoriját (Isteni műszak), az abszurd hatalom által eltussolt gyilkosságok történetét (A martfűi rém, Budapest Noir) vagy a vidékieken élősködő opportunisták és kiskirályok meséit (Veszettek, Kojot) az alkotóknak csak formába kellett öntenie. Mindebből persze sok jó és izgalmas film született, ami miatt viszont cseppet sem lehetünk szomorúak.

 

A cikk a Budapest Noir és A Viszkis kapcsán készült. A Budapest Noirt november 2-án mutatták be a hazai mozik (forgalmazó: Big Bang Media), A Viszkist november 23-tól láthatják a magyar nézők.

A cikkben szereplő képek a Big Bang Media Kft-től, az InterComtól és a Budapest Filmtől származnak. Lead- és borítókép: A viszkis, InterCom.

A cikk elsőre része itt olvasható.

 

A Viszkis

színes, magyar krimi, akciófilm, 126 perc, 2017.

Írta és rendezte: Antal Nimród

Operatőr: Szatmári Péter

Zene: Yonderboi

Producer: Hutlassa Tamás

Látvány: Hujber Balázs

Szereplők: Szalay Bence (Ambrus Attila), Móga Piroska (Kata), Schneider Zoltán (nyomozó), Klem Viktor (Géza), Gazsó György (Bota)

Forgalmazó: InterCom

Bemutató: 2017. november 23.

Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés