bezár
 

film

2009. 01. 02.
A kirakós darabjai
Zene és elbeszélés James Wan Fűrész című horrorjában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A kirakós darabjai Mi lehet egy horrorfilm esztétikájának a közvetítője? Leginkább talán a látvány, pontosabban a „látás” felfüggeszthetetlensége: hogy minden egyes pillanatban oda akarunk nézni (a vászonra, a képernyőre), még ha nem is akarjuk látni, ami történik vagy történni fog. Továbbá a hallás: egy sikoly hangja, vagy a zenéé, mely szerencsés esetben úgy festi ki a filmet, mint a színes ceruzakészlet a kifestőkönyvet.

Akinek esetleg arra volna ideje – mint leglázasabb pillanataimban nekem –, hogy filmekhez fűzött kommenteket olvasson különböző site-okon, az a Fűrész (Saw) című horror/thriller (2004) kapcsán két nagy tábort fog találni: azt, amelyik dicsőíti, és azt, amely csapnivaló förmedvénynek minősíti ezt az egyébként tematikájában inkább afféle hommage-nak (vö. a Hetedik, A bárányok hallgatnak és más intelligens sorozatgyilkosos filmmel) tekinthető munkát.
Fűrész
Kétségtelen azonban, hogy, amint a horrorfilmek esetében ez gyakran döntő jelentőségű, itt sem hagyható figyelmen kívül a film számos zenei effektusa illetve a csúcsjelenetre komponált darab. Az egyébként kiváló hangsávval kiadott mozi zenei hatáskeltése kiélezett: a központi téma egészen a csattanóig csak nyomokban, a fő dallam motívumának egy-egy rövid részletében bukkan föl, akkor is a háttérben, hogy a cselekménybonyolítás, a történet feszültsége, a képi megjelenítés eltereli róla a figyelmet. Egészen a záró jelenetig, a nagy felismerésig, amikor az indusztriál-elektro alapú nagyzenekari mű roppant hatásos – egyesek szerint hatásvadász – módon kiteljesedik, hogy a monumentális zárlatot követően átadja a helyét – a vége főcím alatt – a Fear Factory Bite the Hand that bleeds című hangulatos, visszafogott, borongós metál darabjának.


A zene elhelyezésének a módja utal a filmnek a szerkesztésére, illetve a film teljes struktúrájára. A történet egy igencsak ledurrant alagsori mosdóban veszi kezdetét, ahol két férfi, Adam, a fotós és Lawrence Gordon onkológus doktor láncra verve találja magát, a helyiség közepén pedig egy vérbe fagyott, szétlőtt fejű ember fekszik. Hamarosan rájönnek, hogy a „Jigsaw” („Kirakós”) becenévre hallgató sorozatgyilkos játékának lettek szereplői; a „kirakósé”, aki valójában soha egyetlen embert sem ölt meg: áldozatai a lehetetlennek tetsző szituációkban maguk végeznek önmagukkal vagy a másikkal. Gordon doktor számára sem kevesebb a tét, mint megmenteni saját és családja életét, azzal, hogy záros határidőn belül megöli Adamet.
Fűrész
Kirakós-játék itt veszi kezdetét: a film a sorozatos flashback technikájával fejti föl a közelmúlt szálait, s így mind jobban megismerhetővé válik a rejtélyes „Jigsaw”, illetve kiválasztott áldozatainak élete. A mozi alapsztorija, történetvezetése és képi szerkesztése ily módon öntükröző: egy kirakós játék darabjainak kereséséről és a darabok összeillesztéséről szól. Amint az eseményekben csak részlegesen szerepet játszó szerszám, a fűrész a test egy darabjának eltávolítására lesz alkalmas, úgy a „jigsaw” betűsorban benne rejlő fűrész (saw) és a „látni” ige múltideje egyszerre jelöli a horror bizonyos fajtáira egyébként jellemző borzalmas testi interpenetrációt, valamint a flashback-ek szerepét a film jelenidejében. Azoknak a történéseknek a bemutatását, melyek „már megtörténtek” (amint dr. Gordon fogalmaz), és amelyeket a szereplők – felidézve – újra látnak. Persze, a nézés, a látottság múlt ideje egyben a narráció itt preferált technikájában csúcsosodik ki. Mint a történetből kiderül, „Jigsaw” szereti „az első sorból végignézni” áldozatai küzdelmét (ami legtöbbször a haláltusájuk is egyben), így a történetet és a filmet záró „végső jelenidő” az események végigkövetésének, élményének, tehát a kukkolásnak, a látásnak, a látottságnak az – erős kifejezéssel élve – „esztétikai” tapasztalata.
Fűrész
Ennek a tapasztalatnak részese a néző is, aki a kirakós-játék legfontosabb darabjának helyrerakása pillanatában hátborzongató zenei élmény részese is egyben. A zene katarzisa az utolsó puzzle, mely szinte „felemeli” a fürdőszoba padlójáról a szétlőtt fejű hullának álcázott Jigsaw-t, hogy aztán az végleg rázárja az ajtót az immár egyedüliként bent rekedt Adamre, egyúttal elsötétítve a mozivásznat. Adam visszhangos üvöltése távolról még hallatszik, amikor halkan felcsendül a Bite the Hand… halk dallama.

(Ehéttől premier előtt vetítik a Fűrész V.-öt, azaz a horror széria ötödik részét. A film premiere: január 8. Forgalmazza: Budapest Film.)

Fűrész (Saw)
Színes feliratos amerikai horror, 103 perc, 2004.
18 éven aluliak számára nem ajánlott.
DTS 
Rendező: James Wan
Forgatókönyv: James Wan, Leigh Wannel
Zene: Charlie Clouser
Főszereplők: Cary Elves, Leigh Wannel, Danny Glover, Tobin Bell

 

nyomtat

Szerzők

-- L. Varga Péter --


További írások a rovatból

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Az Arcok visszapillantóban és a Kiáltvány a gyerekekért a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza az Örkény Stúdióban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés