PRAE.HU: Több filmet készítettél már Goda Krisztával. A többszerzős Csak szex és más semmi, majd a Szabadság, szerelem című filmek után ez most tiszta képlet: ketten dolgoztátok ki az ötletet, és írtátok a forgatókönyvet. Mennyire közös ez a munka, mennyire hagytad, hogy a rendező „belekotyogjon” a forgatókönyv-írásba?

Nem csak hagytam, hogy Kriszta belekotyogjon, de nagyon nagy szükségem volt az ötleteire és az észrevételeire. A Kaméleon közös munka, még akkor is, ha az írás az én feladatom volt, de kezdetektől, szinte az alapötlettől együtt fejlesztettük a történetet.

PRAE.HU: Hosszú ideig nem volt sikk élvezhető zsánerfilmet rendezni, nyilván forgatókönyvre sem volt igény. Te is dramaturg szakon tanultál – mostanában mégis egyre inkább találkozni a munkáiddal. Mondhatjuk, hogy self made (wo)man volnál?

A dramaturgia alapjai ugyanazok, akár filmről, akár színházról van szó, a lényeg hogy egy történeten könyörtelenül számon kell kérni, ki, mit, miért csinál, és mi lesz ennek a következménye. Valószínűleg a dramaturg végzettségem az oka, hogy a forgatókönyveim stabil lábakon állnak, amiben viszont úgy érzem, komoly lemaradásom van, az az úgynevezett filmnyelv, a vizuális látásmód elsajátítása. Szívesen tanulnék erről valahol, ha volna rá mód, de szerencsére Goda Kriszta rengeteget segít ebben is. 

PRAE.HU: Lehet azt mondani, hogy a Kaméleon a Csak szex…folytatása azzal a tanulsággal, hogy mégsincs tiszta szerelem férfi és nő között?

A Kaméleon nem a szerelemről, sokkal inkább a hazugságról szól. Vagy ha a szerelem felől közelítjük meg, akkor arról, hogy egy profi hazudozó mihez kezd, ha olyan őszinte érzelemmel találkozik, mint a szerelem.

PRAE.HU: Meglátásom szerint nem éppen házasságszédelgőnek képzeljük a tipikus szélhámost, hiszen itt vannak körülöttünk a politikusok és a vállalkozók… Szándékosan szakítjátok ki ebből a világból a nézőt, hogy szórakoztassátok, vagy tényleg jellemző ez a bűnözési forma ma?

Egyrészt elég gyakori bűnözési forma a házasságszédelgés, pláne most, hogy egyre több a biztos egzisztenciával rendelkező magányos nő. Másrészt – ha majd megnézed a filmet, látni fogod – egyáltalán nem szakítjuk ki a főhőst a mindennapi hazugságok világából. Pontosan azért érdekelt minket ez a téma, mert mostanában a politika, a közélet, az emberi kapcsolatok olyannyira át vannak itatva a hazugsággal, hogy úgy érzetük, érdemes erről beszélni. A hazugság sokféle fajtája és formája jelenik meg a filmben, és egyáltalán nem csak a szélhámos él ezzel az eszközzel.

PRAE.HU: Ha Magyarországon nem tudják, ki legyen a férfi főszereplő, akkor Franco Nerót kérik fel, aki örömmel vállalja a munkát. Ti talán jobb irányt választottatok egy Richard Gere-típusú színész személyében. Könnyű volt megtalálni Nagy Ervint?

A szereposztást egy hosszú casting előzte meg, Kriszta sok színészt megnézett ebből a korosztályból, és úgy érezte Ervinhez illik a legjobban a szerep. Én – megmondom őszintén – kezdetben elleneztem; úgy éreztem, Ervin túl jó pasi, nem hihető, hogy különböző trükköket kell bevetnie, hogy elcsábítson egy nőt, de mikor láttam a felvételeket, rájöttem, hogy Ervin színészként is egy igazi kaméleon. Piti, vesztes szélhámosként éppoly hiteles, mint elegáns udvarlóként.

PRAE.HU: A besorolás szerint a film nem vígjáték. Tőled viszont szellemes, nevetésre ösztönző párbeszédeket szokott meg a közönség. Lehet-e a Kaméleon című film alatt nevetni is?

Nagyon remélem. Nem akartunk vígjátékot írni, úgy éreztük, a történet drámaiságát nem lehet kellőképpen átélni, ha túl sokat nevetgélünk közben, de maga a téma és a szituációk, mégis sokszor viccesek lettek. Nem tudom miért, de van valami komikus az átverésekben, persze csak addig, amíg nem velünk történik meg. Tehát ha a Kaméleon nem is vígjáték, de bátran mondhatom, hogy nagyon izgalmas film, ami szerintem elég ritka a magyar palettán.


A Kaméleon premierje 2008. december 2-án van, majd december 4-től vetítik a moziban.