A bushizmus jelenségét.

E szólelemény elsősorban az Egyesült Államokban terjedt el, és olyan szavakat, kifejezéseket, elszólásokat jelöl, amelyek George W. Bush nyilvános beszédeiben fordultak elő, különösen a rögtönzött megszólalásokban. Bár semmi szokatlan nincs abban, hogy a gyakorta nagy nyilvánosság előtt szereplők beszédébe néha hibák is belecsúsznak, a búcsúzó elnök – a feljegyzett elszólásai alapján – nem a legtehetségesebb rétor. A bushizmus fogalmát – elsősorban a megjelent, Bush-diszlexikonszerű könyvek és az interneten fellelhető elszólásgyűjtemények hatására – mára már külföldi újságírók és a Bush-kormány ellenzői is előszeretettel használják.

A Bush-féle elszólásokat két csoportba szokás sorolni: egyikbe a különös nyelv(tan)i szerkezetek, a másikba a tárgyi tévedések vagy bizonytalanságok tartoznak.

Az elnök a választékos beszédre való törekvés során új, korábban nem létező szavakat alkotott, mint például az alábecsül és a félreért összekeveréséből létrejött aláfélrebecsül (to misunderestimate) igét vagy a suiciders, decider, game changer, truth teller hapax legomenonokat. Előfordult, hogy igéből képzett főnevekből képzett egy új igét: „a president’s job is to presidate” (a president főnév alapja a to preside ige). Szokatlan a többes számú childrens alak a következő mondatban: „As yesterday’s positive report card shows, childrens do learn when standards are high and results are measured.”

Előfordult, hogy egy állandósult kifejezést módosított, ily módon: Becsapsz egyszer, szégyen rád nézve. Becsapsz, és nem lehet téged becsapni többet. („Fool me once, shame on — shame on you. Fool me, you can’t get fooled again.”) A közmondás így hangzik eredetileg: Becsapsz egyszer, szégyen rád nézve. Becsapsz még egyszer, szégyen rám nézve. („Fool me once, shame on you. Fool me twice, shame on me.”)

A bushizmusba olyan jelenségek is beletartoznak, amelyek földrajzi, történelmi, politikai tájékozatlanságról árulkodnak. Igen nehéz eldönteni, hogy melyek jelentenek valódi hiányosságot és melyek csupán véletlen elszólások.

Lakonikusan reagált az elnök egy, az iraki helyzetről érdeklődő újságíró kérdésére: A helyzet Irakban rossz. Megfelel a válasz? („It’s bad in Iraq. Does that help?”) Bizonyos jelek valóban félreérthetetlenek: Minden bizonnyal ez költségvetés. Van benne egy csomó szám. („It’s clearly a budget. It’s got a lot of numbers in it.”)

Az elnök külpolitikai érdeklődését bizonyítja a következő megjegyzése: Gyakorta megkérdezik tőlem, hogy miért. Miért törődöm azzal, mi történik a világban Amerikán kívül? („But oftentimes I’m asked: Why? Why do you care what happens outside of America?”) Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől? Számtalan kapcsolatunk van a szomszédos országokkal – tudhattuk meg az amerikai elnöktől Szlovéniában. („We’ve got a lot of relations with countries in our neighborhood.”) Senki sem lehet nyelvzseni, a spanyolokat sem könnyű az olaszoktól megkülönböztetni, ezt bizonyítja, hogy Bush így kiáltott oda az olasz miniszterelnöknek, Silvio Berlusconinak a legutóbbi G8-csúcstalálkozón: „Amigo! Amigo!”

Egy hatásos beszéd kedvéért akár a történelmet is újra lehet írni: Másfél évszázada Amerika és Japán megkötötte a modern idők egyik legnagyobb és legtartósabb szövetségét. („For a century and a half now, America and Japan have formed one of the great and enduring alliances of modern times.”)

Biológiai alapismereteinket is felfrissíthetjük egyes beszédekből, például amikor az energiapolitikával kapcsolatban azt hallhattuk, hogy: Tudom, hogy az ember és a hal békésen egymás mellett tud élni. („I know the human being and fish can coexist peacefully.”)

Néhány identitásproblémás kijelentés: Köszönöm barátomnak, Bill Frist szenátornak, hogy csatlakozott ma hozzánk. Szeretném, ha tudnák, hogy egy texasi lányt vett feleségül. Karyn ma itt van velünk. Nyugat-texasi lány, akárcsak én. („I want to thank my friend, Senator Bill Frist, for joining us today. He married a Texas girl, I want you to know. Karyn is with us. A West Texas girl, just like me.”) Megértem a kis üzletek növekedését. Én is az voltam egykor. („I understand small business growth. I was one.”)

Nem a célnak megfelelően, sőt éppen ellenkezőleg sikerült a megnyilatkozás a következő esetekben: A 2001. szeptemberi támadás után a kormányzati munka folytatásáról: Nincs kétségem, semmiféle kétségem, hogy nem fog sikerülni. („There’s no doubt in my mind, not one doubt in my mind, that we will fail.”) Az ellenségeink nagyon találékonyak és jól fel vannak szerelve, ahogyan mi is. Soha nem hagynak fel azzal a gondolattal, hogy miként tudnának országunknak és népünknek ártani – így teszünk mi is. („Our enemies are innovative and resourceful, and so are we. They never stop thinking about new ways to harm our country and our people, and neither do we.”) Hasonló témakörben: Elárulom Önöknek, hogy van egy olyan ellenség, amely Amerikát, az amerikaiakat akarja megtámadni. Bizony, ez a valóság. És én a legjobbakat kívánom neki. („I’m telling you there’s an enemy that would like to attack America, Americans, again. That’s the reality of the world. And I wish him all the very best.”)

Filozófiai magasságoktól sem rettent vissza a szónok: Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a múltnak már vége. („I think we all agree, the past is over.”) Egyetértünk.

E jelenségek is beletartoznak abba az örökségbe, amelyet George W. Bush a Fehér Ház elhagyásakor "a világra" hagy.
 

• Yahoo!-hírek
• Bushismus (német Wikipedia)
• Wikidézetek
• Bushism - political humor