Először vonakodott elvállalni a ház megtervezését, és felépítését, nem akart egy újabb klónt létrehozni, de végül beadta a derekát. És valóban, első ránézésre alig érzékelhető különbségeket lehet észrevenni a körülbelül 10 évvel korábban épült kétvölgyi háza, és a frissen elkészült őriszentpéteri ház között. A leginkább szembetűnő, hogy az 'L' alakú tömeg hosszabbik szára a kétvölgyi épületnél egy fedett terasszal zárul, ami itt hiányzik. A tetőtér itt beépített, ezért az oromzatra ablakok kerültek, igaz, a tömör és átlátszó felületek hatása nem sokban különbözik a korábban épült ház oromzatától. A két épület színében is eltérés van: a kétvölgyi háznál a felület natúr maradt, itt, Őriszentpéteren pedig kapott egy enyhén fedő fehér színt.

Igazából lehet keresni egyéb eltérő részleteket, egymás mellé tenni a két házat, és bekarikázni hol van eltérés, de szerintem azokat az eltéréseket úgysem fogjuk felismerni, amiket az építész érez rajtuk. Valójában az egyik ház olyan, mint a másik, és még az sem mondható el, hogy valamilyen ráncfelvarrás történt, mert benyomásom szerint a kétvölgyi ház kiforrottabb, praktikusabb, otthonosabb.

Valami mégis van ott a Vendvidéken, ami miatt nem lehet elmenni U. Nagy építészete mellett, és nem lehet egy legyintéssel elintézni: ezt már láttam, ez ugyanaz, mint az előző! Orfalui háza, amit saját magának és a családjának épített, némi eltérést mutat a többi épületéhez képest, igaz, ezt az úton elhaladva, távolról nézve nem lehet észrevenni. De ha az ember közelít a házhoz, ránagyít az egyes részletekre, akkor láthatja az azonos alapokon nyugvó, mégis végeredményében különböző magatartást. Nem ordítóak a különbségek, mégis beszélnek arról, hogy itt az építész saját magának épített. Ugyanazok az anyagok: tégla, fa, cserép, bontott, újrahasznosított szerkezeti elemek, burkolatok. Mégis más. Ezen a házon megjelenő fa szerkezeti szerep nélkül marad, pusztán a látványa miatt van helye. A fa, burkolatként való használata, a mellette használt téglának a szerkezeti szerepét is gyengíti, és inkább a faburkolat és téglaburkolat, a különböző textúrájú felületek játéka jellemzi a homlokzatot.

A tömege hasonló, mint az előzőleg leírt két épületnek, ez az épület is 'L' alakú, ahol az egyik szárnyban a nappali terek, a másik szárnyban pedig a hálóterek vannak. De itt is van különbség: azoknál a házaknál a külső közlekedés, a bejárat megközelítése az épület mellett végighaladva, a túlnyúló eresz alatt, a belső közlekedés pedig párhuzamosan, de közvetlenül e mellett, az épületen belül történik. A saját házánál a külső közlekedés és a bejárat megközelítése hasonló, de eresz nélkül. A belső közlekedés pedig a hátsó traktusba került.

Ezeken kívül pedig az épület csuklópontjában, ahol a bejárat is található, egy fedett teraszt alakított ki. A külső megjelenését meghatározza a ház völgy felé néző oromzatának hangsúlyos kialakítása a két pillérrel, melyek a terep lejtéséből adódóan nagyobbak is lettek, mint a mögötte megjelenő ház. Ez a megoldás ünnepélyességet, és egy kis távolságtartást is ad a háznak. Itt van, ismeri az alapokat, abból a földből táplálkozik, amiből kinőtt, de mégis kér magának egy kis távolságot, és egy kis különbséget, különcséget. Saját orfalui házának a különcségét csak akkor érezhetjük, ha a megrendelőinek készített házakat is ismerjük. Ha elfogadjuk azt, hogy  épületei közt fellelhető szoros formai rokonság abból adódik, hogy tulajdonképpen egy házat tervez, és az a nézőpont, ahonnan az építészetet, a helyhez köthető otthonteremtést nézi, változatlan. Ami módosítja a választ, amit az adott kérdésre ad, az a fények, az árnyékok, az építési terület bizonyos eltérései.

A másoknak épített házai a kézműves munkákra jellemző maximalizmust sugározzák. U. Nagynak kialakult eszközei és válaszai vannak, mégis mindegyik munkáján látszik a problémakör továbbgondolása, a nyughatatlan vágy az otthonteremtésre adott minták tökéletesítésére. A saját háza viszont inkább sugározza a hazatért kézműves építész nyugalmát, amit a saját közegének a biztonsága nyújt. Nem érhető tetten semmiféle megfelelési kényszer. Belefér a játékosság, a gondolatok és tettek meggondolatlansága, hirtelensége.

U. Nagy építészete a helyben talált archaikus építészet továbbgondolása, eszközeinek, formáinak, térszervezésének felhasználása, és a folytonosságának megőrzése. Ezek a helyben talált tárgyak, gondolatok az építész szűrőjén keresztül, és tagadhatatlanul azon a szűrőn keresztül élnek tovább, amit Budapestről, a műegyetemi közegből, Tomay Tamáson át a modern építészetig U. Nagy Gábor magával hozott erre a vidékre.



A fótok 2009 augusztusában készültek, amikor Benedek Annával és Villányi Norberttel kerestük fel az építészt az otthonában.
fotók: Árvai András