bezár
 

építészet

2010. 05. 03.
Mikor lesz Budán sétálóutca?
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mikor lesz Budán sétálóutca? Szeretném, ha az első kerület testvérvárosa az ötödik kerület lehetne, mert akkor a vezetői elutazhatnának oda, és egy kellemes hétvégét eltöltve megismerhetnék az ottani vezetők tapasztalatait, hogyan lehet egy, a forgalomtól lerobbant területet élhető városi környezetté alakítani.
Értem én, hogy fontos útszakasz a forgalom szempontjából a Fő utca, hiszen nap, mint nap látható, hogy a Batthyány térig áll a Clark Ádám tértől az autó sor. Egészen biztosan megvan a logikája annak, hogy az északról délre tartók ezt az utat választják a folyamatos dugók ellenére. Nem lehet csak úgy egyik napról a másikra Budapest (régi) főutcáját megvalósítani, úgy, ahogy azt a pesti belvárosban megtették. Gondolom, emiatt választották a kerületet alakítók az Iskola utca útburkolatának a cseréjét - ahelyett, hogy korlátozták volna az autóforgalmat – mivel így is csökkenthető a Fő utca terheltsége. A Fő utca nem egy Petőfi Sándor utca, lássuk be.

Mellesleg érthető az is, hogy a kerületnek nincs igazi főutcája, főtere, ezzel együtt arculata és identitása, hiszen ott van a vár, a többi csak a körítés.

Érthető, hogy a 19-es villamos pályájának a felújítása együtt járt a sínek környezetének leburkolásával (érthető?). Arra viszont már nem igazán találok magyarázatot, hogy a rakparti korzót, ami a közös gyalog és bicikliúttal gyakorlatilag használhatatlan, miért nem sikerült két év alatt befejezni, de biztos van rá válasz, még akár hihető is.
1
Az is érthető, hogy egy olyan csomóponton, mint a Batthyány tér, miért szakadozott az aszfalt, a tér közepén található szánalmas zöldfelület miért bűzlik a húgytól, a buszok miért a járdán parkolnak - elvégre ez nem a Deák tér. Itten van várdomb meg fák, minek ide kultúrált környezet, kultúrálódjon aki akar a várban, arra való.

Érthető, hogy a szemetet hordja a szél a Donáti utcán, hiszen ez egy olyan terület, ahol naponta több ezer turista jár-kel, elkerülhetetlen a szemét, és nem lehet minden pillanatban takarítani. Érthető emiatt az is, hogy a Hunyadi úton percenként bőgnek felfelé a turista buszok, majd parkolnak le valahol, természetesen járó motorral, hiszen bármikor történhet valami szokatlan esemény. Érthető, hogy a vári házak hullnak szét, hiszen műemlékek és az önkormányzatnak szűkösek a keretei, és érthető az is, hogy a Víziváros házai hullnak szét, hiszen a tulajdonosok keretei még szűkösebbek.

Érthető, hogy nem lehet egy olyan teraszt találni a kerületben, ahová ki lehet ülni, hiszen az autóforgalom megöl minden nyugalmas percet. Bocsánat, az Iskola utca elején vannak helyek. Azt viszont nem értem, hogy a járdaszélesítésnek mi értelme volt, ha asztalok és székek nem kerültek oda, de minden nem lehet érthető, azt is lássuk be.

Az viszont nem érthető és semmilyen indokkal nem magyarázható, hogy a Várbazár miért pusztul. Az viszont érthető, hogy miért nincs kapcsolata a kerületnek a Dunával, hiszen a már emlegetett autóforgalom.

Ez mind érthető - vagy nem érthető. De, hogy miért szeretek mégis itt lakni, az nem érthető, hiszen nem kéne messzire költöznöm, hogy benne lakjak a jóban, csak ide a Duna túlpartjára. De maradok és kitartok - az már érthető.
nyomtat

Szerzők

-- Árvai András --


További írások a rovatból

építészet

Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
építészet

Szaúd-Arábia gigantikus beruházása
építészet

Interjú Kőszeghy Flórával
építészet

junya ishigami + associates építésziroda, Tokió, Japán

Más művészeti ágakról

Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés