bezár
 

film

2012. 02. 07.
Törless fegyencévei
Marius Holst: Ördögsziget
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Robert Musil regényének megjelenése után száz évvel is érvényes és húsbavágóan aktuális a téma: a fiúból férfivá érés misztériumáról ezúttal egy távoli norvég szigeten működő, fiatalkorúaknak szánt javítóintézetben járva mesél az Ördögsziget. De tudjuk jól, csupán a díszlet más, a szereplők ismerősek, a szituáció pedig örök. Archetipikus nevelődéstörténetet látunk a valós eseményekre építő drámában.
A XX. század elején járunk, a Bastoy nevű szigeten, ahol kamaszfiúk katonás rendben töltik le büntetésüket lopásért, csalásért, kisebb és nagyobb bűnökért. A vasfegyelem állóvizét egy új lakó, Erling (Benjamin Helstad) érkezése kavarja fel. A tagbaszakadt, szótlan, sötét tekintetű fiúról annyi tudható, hogy alighanem gyilkosságért került a szigetre, és az első perctől fogva szökni akar. S mivel korábban bálnavadászhajón dolgozott, a fizikai erőnek és a vakmerő bátorságnak sincsen híján. A film lassan hömpölyögve bontja ki az eseményeket, az északi filmművészet hosszú snittjeinek áradásával hagy időt a nézőnek, hogy megértsen és átéljen mindent, amit lát. Klasszikus dráma bontakozik ki előttünk, jó és rossz súlyos erkölcsi kérdései nehezednek a kamaszfiúk lelkére, miközben egyfelől a patetikus, de képmutató igazgató (Stellan Skarsgard) és a kegyetlen, pedofil nevelő (Kristoffer Joner) megszabta rend, másfelől a társak iránti felelősségvállalás között őrlődnek.

Ebben a nem mindennapi határhelyzetben kell a két főhősnek, Erlingnek és Olavnak (Trond Nilssen) megküzdeniük a felnőtté válással, ahogyan azt a film kettejük karakterfejlődésén keresztül ábrázolja: a megadóan engedelmes rabból önállóan gondolkodó, felelős férfiakká válnak. A fiúk egymás fejlődésének katalizátorai, kettősüknek kulcsszerepe van a filmben – nem hanyagolhatjuk el azonban az uralkodó rend képviselőjének, a Bastoy igazgatójának jelentőségét sem. Ráébredve arra, hogy a legitim hatalom álszent, képmutató és önző, a fiatalemberek öntudatra ébrednek, innen pedig egyenes út vezet a húrok pattanásig feszüléséig, míg szükségképpen ki nem tör a lázadás.

A film nem kecsegtet váratlan fordulatokkal, ehelyett örökérvényű történetet mond el példás mértékletességgel; karaktereit árnyaltan, részletgazdagon formálja meg. A szereplők, az örök fiúk és örök felnőttek, akiket már oly jól ismerünk, új dimenziót kapnak, képesek egyénivé válni, és saját, hús-vér testet ölteni a színészek megformálásában. Nem elhanyagolható a tény, hogy az alkotók jó érzékkel vetik be a skandináv film nehéztüzérségének számító Stellan Skarsgardot, aki, mint mindig, most is meghálálja a bizalmat. Játéka letisztult, egyszerű eszközökkel dolgozik, de karaktere éppoly kemény és fagyos, mint a sarkvidéki táj, amelyből előlép.

Ez a táj pedig a skandináv film hagyományaihoz híven hangsúlyosan jelenik meg a film képi világában, a gondosan szűrőzött képek (John Andreas Andersen operatőr munkáját dicsérik) csak úgy ontják magukból a norvég tél fagylaló leheletét. A természet azonban itt nem válik önálló szereplővé, ahogyan a szerzői filmektől megszoktuk, csupán funkcionálisan és kivételes atmoszférateremtő erővel van jelen a történet hátterében, ahogyan az gondosan kivitelezett műfaji alkotásokhoz illik. Éppen ezért az Ördögsziget bárkinek maradandó élmény nyújthat, aki fogékony a nem hagyományos módon szórakoztató, ám esztétikailag igényesen megalkotott, helyenként torokszorító drámai történetekre. Ismerős mese, de ezúttal sem fogunk benne csalódni.




Ördögsziget (Kongen av Bastoy)
Színes, feliratos, norvég-francia-svéd-lengyel filmdráma, 2010.

Rendező:  Marius Holst
Forgatókönyvíró: Mette M. Bolstad, Lars Saabye Christensen, Dennis Magnusson, Eric Schmidt
Zeneszerző: Johan Söderqvist
Operatőr: John Andreas Andersen
Producer: Karin Julsrud

Szereplők: Benjamin Helstad (Erling), Stellan Skarsgard (Bestyreren), Kristoffer Joner (Brathen), Trond Nilssen (Olav), Morten Lovstad (Johan)

16 éven aluliak számára nem ajánlott!
Forglamazza: Cirko Film
nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, elemzéseket és társadalmi témájú esszéket. Érdeklődési területe a kortárs magyar filmművészet, a feminista kritika és a környezetesztétika.


További írások a rovatból

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
Jeanne Herry: Az arcuk mindig előttem lesz
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Prikler Mátyás: Hatalom

Más művészeti ágakról

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
Nils Frahm: Day


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés