bezár
 

irodalom

2012. 10. 01.
Haldoklik a szerelem az elvarázstalanított világban
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége, könyvbemutató (2012. szeptember 24.)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Félelmetes gyorsasággal száguld körülöttünk a világ, naponta információk tíz- és százezreit kell feldolgoznunk és reflektálni rájuk, állandó rohanásban vagyunk és semmire sincs időnk. És sajnos ebben a körforgásban már szerelmesnek sem éri meg lenni, mert a szerelem túl sok időt kíván az embertől. Almási Miklós legújabb könyvében éppen erről beszél: a szerelem ellehetetlenedik korunk társadalmában.
A könyvbemutatón a nyolcvanéves esztéta elmondta, hogy szerinte több olyan trend is megfigyelhető a mai társadalomban, melyek mind a szerelem kiiktatását, megszüntetését eredményezik. Tanítványai körében folyamatosan azt tapasztalja, hogy a fiatalok félnek az elköteleződéstől, mert azt egyfajta függőségként, az egyéni individdum elvesztéseként élik meg. ("Persze tetszel, meg jó is veled, de azért a fogkefédet ne hagyd itt.") Éppen ezért büszkén vállalják magányukat, amibe "majd’ beledöglenek", de mégis vonzódnak hozzá, mert a magányban nem kell senki és semmi számára alárendelődniük. Ugyanakkor nemcsak ezek a trendek járulnak hozzá a szerelem eltűnéséhez, hanem sokszor az intimitás elvesztése is ehhez a problémához vezet. A Facebook világában ma már bárkiről bármit megtudhatunk egy pillanat leforgása alatt és sokszor többet is tudnak rólunk, mint mi magunk. A "hidegtársadalomban" a szerelmesek közötti intimitás is kihalóban van, hiszen elveszik az a közös titok, mely buborékot sző köréjük és kizárja a kívülállókat.

Szilágyi Ákos a könyv méltatása során is kiemelte a szerelem titokzatosságának megszűnését és a magánszféra gyarmatosítását. Ugyanakkor rávilágított arra, hogy maga a privacy csak a nyugati polgári társadalomban jelent meg, előtte nem volt küszöb a magán- és a közszféra között. Viszont nagy különbség van az akkori titoktalanság és a mai között. Szerinte ma már a szerelmet a korszerűtlenség madárijesztőjének tartják, a nemi vonzalmat pedig a költséghaszon, a funkcionalitás, a pénz nyelvére fordítják le. Ma olyan világállapotban élünk, ahol a szerelemnek nincs helye, sokkal inkább az ésszerűség és a normalitás kerül a középpontba, így az erotikus szféra teljesen szertefoszlik. Korunkban a szerelmesekre úgy tekintenek, mint kórházi kezelésekre szoruló lúzerekre, a szexualitás pedig higiénés problémává válik.

Szilágyi Ákos a cím értelmezése során jutott arra, hogy a szerelem maga is lehetetlenség. De éppen ezért soha sem adhatjuk fel, mert ez emberlétünk záloga. Azonban a világ úgy tekint a szerelmesekre, mint egyfajta egészségügyi problémára, melyet – Fischert idézve – a túl magas dopamin- és adrenalinszint okoz. Ezt pedig Weber egy Schillertől vett idézettel igyekszik indokolni: a világ elvarázstalanodik, így a szerelemből kezdetben kiveszik a mágikus-vallási elem, mára pedig az esztétikai állapot is, éppen ezért csak valami steril, lényegétől megfosztott dologgá degradálódik.

Almási Miklós A szerelem lehetetlensége című írása éppen ezzel a problémával szembesít minket, de mégis reményt kínál a kivételek felidézésével. Könyve Szilágyi Ákos szerint a szerelem melletti forró vallomás, mely morális példázatként és könyörgő imaként szolgál a varázstalan társadalomban. Almási szokásos alaposságával és mélyre látásával a múlt nagy példáinak felidézése segítségével igyekszik feltárni a szerelem misztikumát és haldoklásának okait, ám semmiképpen sem egy tudományos értekezés keretében teszi ezt, hanem olvasmányos, regényes formában.

A könyv nagy erénye, hogy nem a valós életből meríti példáit, hanem színpadi-irodalmi alakokat vesz elő és segítségükkel világítja meg mindennapjaink szerelmi problémáit. Így Rómeó és Júlia történetén, Carmen alakján vagy Heidegger és Hannah Arendt szerelmén keresztül igyekszik megvilágítani korunk párkeresési lehetőségeit, – vagy inkább lehetetlenségeit – a szerelem és a szex elkülönülését, a szakítás fájdalmát és eljut még a munkahelyi kapcsolatokig is.

A könyvben egy külön rész található, mely kilenc nagy nőalak szerelmét boncolgatja. E betétben Hannah és Martin egetrengető szerelmén túl szó esik Carl Jung és Sabina Spielrein kapcsolatáról is. A bemutatón Almási Miklós őszintén be is vallja, hogy e kilenc történet mind azt bizonyítja, hogy a nők jobban bírják a szerelmet és a küzdést, és bizony a nők nélkül a férfiak maximálisan elvesznének.

Már csak az a kérdésünk, hogy miért dönt úgy egy nyolcvanéves akadémikus, az esztétika és drámaelmélet kiváló professzora, hogy erről a mindannyiunkat érintő, a legnagyobb magasságokig reptető vagy legmélyebb mélységekig tipró érzelmet válassza témájául? Nos, ő erre mosolyogva csak annyit mond: "Valamivel mindenképpen meg akartam lepni magam a születésnapom alkalmából".
nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét
irodalom

Vaktérkép


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés