bezár
 

irodalom

2012. 10. 21.
Nem épp egy Mr. Darcy, de nem is Patrick Bateman
Beszélgetés E L James A szürke ötven árnyalata című regényéről (Nyitott Műhely 2012. október 17.)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mi lehet a titka annak a könyvnek, amely negyvenmillió olvasóval büszkélkedhet? A sok egy kaptafára írott, marketing szempontból is ugyanúgy profin megtervezett regény közül miért pont annak az egynek lesz ekkora sikere? Az IMPRINT[ING] októberi estjén Gordon Agáta író, Kiss Enikő Hajna pszichológus és a házigazda, Szabó Tibor Benjámin elsősorban ezekre a kérdésekre kereste a választ.
E(rika) L(eonard) James A szürke ötven árnyalata című regénye eddig soha nem tapasztalt intenzitással fogy. A negyvenmillió eladott példányban nem maga a mennyiség lényeges, hanem hogy milyen gyorsan érte el ezt a számot. A kérdés tehát, amely elsősorban inkább könyvpiaci, és nem irodalmi, hogy mi a titka ennek a könyvnek? Ne feledjük azonban azt sem, hogy manapság túlnyomórészt inkább nők olvasnak, ők ennek a piacnak a meghatározó fogyasztói, és hogy eddig úgy tűnt, a független nő a kor ideálja, miközben ebben a regényben – legalább is első ránézésre – a szexuális alávetettség a központi téma.

Gordon Agáta, Kiss Enikő Hajna és Szabó Tibor Benjámin

Kiss Enikő Hajna szerint nincs extremitás ebben a regényben, egy szokványos szerelmi történet a szőke hercegről a Romana füzetek színvonalán, noha kétségtelen, vannak benne szadomazochisztikus látványelemek. Gordon Agáta szerint alapvetően unalmas, fárasztó, monoton szövegről van szó, s bár a könyv marketingje ezt sugallta, ő nem tapasztalt benne semmiféle határsértést. Íróként persze érdekelte, mi lehet ennek a könyvnek a titka, és csodálkozva fedezte fel, nemcsak ennek a regénynek, hanem részint az ehhez példaképül szolgáló Alkonyat-könyveknek az olvasása során, hogy milyen egyszerű is ez az egész, csupán három motívumot kell variálni a végtelenségig, és nők milliói veszik majd, mint a cukrot.

Mesékre, méghozzá egyszerű mesékre vágyunk, az emberek ki vannak éhezve az efféle történetekre, ami aztán kitölti a különben üres életüket, mondta Kiss Enikő Hajna. Ugyanezt nyújtják persze a szappanoperák is, de egy könyv azáltal, hogy az olvasó maga képzelheti el a szereplőket és a velük történteket, jobban képes bevonni az arra vágyókat a történetbe.   

Szabó Tibor Benjámin többször is visszatért az alapkérdésre az est folyamán, ha tehát egy kaptafára íródott kismillió könyv, s ha ugyanazt a profi marketinget kapja mindegyik a kiadójától, akkor mi az a valami, ami kiemeli ebből a rengetegből azt az egyet, ami végül ekkora sikert ér el? 



A válasz végül is a határsértésben és annak tulajdonképpeni hiányában keresendő. Jól sikerült a marketing, bevonzott ezzel sok embert (kivéve a németeket, akik valóban kíváncsiak a valódi perverziókra, s mivel ilyet nem találtak ebben a könyvben, náluk meg is bukott), miközben Kiss szavaival élve, nem kegyetlen, nem durva, nem igazán problémás a férfi főszereplő, ennél sokkal gázabb pasikkal lehet a valóságban találkozni. Szabó ehhez fűzte hozzá, hogy Christian Grey tulajdonképpen nem sokkal kegyetlenebb, mint Mr Darcy. Kiss Enikő Hajna szerint itt lehet a válasz a felmerülő kérdésekre, Mr. Darcy egy adott korszak férfiideálja volt, Christian Grey meg egy másiké, konkrétan a mi korunké, ahol a nők a sérült, és épp ezért érzelmeiket kimutatni nem képes férfiakra vágynak, akikből aztán kisimogathatják sérüléseiket, traumáikat. A szürke ötven árnyalatának férfi főszereplője pontosan ilyen. Nem szadista (ahogy a női főszereplő sem mazochista), nem kegyetlen, nem vadállat. Erre dobta be Szabó egy másik híres-hírhedt férfikarakter, Patrick Bateman nevét, és azt, hogy abban a történetben tényleg durva dolgok vannak leírva, részletezve.

A szürke ötven árnyalatának viszont csak a marketingje sugallta azt, hogy durva dolgokról olvashatunk majd. Igaz ugyan, hogy a történetben felbukkan néhány motívum, amelyek látszatra a szado-mazo világába vezetnek: a szerződéskötés vagy a korbács, de ezek jellegzetesen olyan elemek, amelyeket a Google az első helyen dob ki a témában. Úgy tűnik, ennyi elégnek is tűnt a szerzőnek és szemmel láthatóan az olvasóknak is. Tehát határsértést ígér a könyv, annak látszatát sugallja, de vigyáz arra, végül mégse sértse az olvasót. Ezt a jelenséget Szabó Nádas Pétert idézve a "semmire sem kötelező középfekvésű szöveg" kifejezéssel jellemezte.

Mivel női szerző női narrátora által elmesélt történetéről van szó, melyet túlnyomórészt nők olvasnak, felmerül a kérdés: ilyenek lennének "a nők"? Beszélhetünk-e hiteles karakterekről? A beszélgetésből az derült ki, nem nagyon. Szabó Tibor Benjámin például azt emelte ki, hogy ennek a fiatal nőnek csak lelki problémái vannak, de a szex, bár egy szűzről van szó, már az első alkalommal flottul megy neki. Gordon Agáta azokra a jelenetekre hívta fel a figyelmet, amikor a főhősnő egyszerű, közvetlen megerősítést kap, elsősorban a szüleitől. Ha az író ezeket a helyzeteket jobban kidolgozza, még talán érdekes is lehetett volna a regény. Kiss Enikő Hajna pedig azt tartotta furcsának, hogy ez a nő mindenkit szeret. Valahogy olyan a karaktere, mint egy horoszkóp, amibe bárki beleképzelheti magát. Kiss egyébként tagadta, hogy itt a független nő ideáljának háttérbe szorulásáról lenne szó, ha megnézzük, kapunk a karakterben ebből is egy kicsikét, abból is egy kicsikét, társ is, független is, valószínű, hogy a további kötetekben felbukkan majd az anyaszerep is. Az egész karakter nagyon zagyva, egyáltalán nem hiteles, inkább a különféle női szerepek bábja. Gordon Agáta szerint ezer éve nem változik semmi, ha azt nézzük, hogy a Muraszaki úrhölgy-könyvek alapmotívuma, hogy a férfi megkeresi magának a tökéletes nőt, hogy aztán elrejtse a világ elől, akkor látnunk kell, hogy ez ősidők óta így működik.

Arra a kérdésre, hogy miért lett éppen ennek a könyvnek ekkora sikere, végül biztos és megnyugtató választ nem találtak a beszélgetők, inkább csak azokat a lehetőségeket sikerült felvillantani, hogy milyen összetevők szükségesek, milyen szempontokat kell figyelembe vennie szerzőnek és kiadónak ahhoz, hogy egyáltalán esélye legyen egy regénynek a közönségsikerre.

Fotó: Csapody Kinga
nyomtat

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
Határátkelés címen rendezték meg a Kis Présházban öt kortárs költő közös estjét
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
Weber Kristóf Keringő című regényének bemutatója

Más művészeti ágakról

gyerek

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés