A JAKkendőt az alapítók évente adják  majd át,  remélve, hogy a díj képes lesz önmagát fenntartani, így az állami támogatásoktól függetlenül létezni.

Az idei pályázatra 71 irodalmi mű érkezett, sok műfajban, így volt, aki nagyregényt, kisregényt, novellafüzért, lektűrt és más komolyabb és kevésbé komolyabb műfajban írt művet küldött be zsűrizésre. A szervezők külön örömüket fejezték ki amiatt, hogy ezek az írások földrajzilag is igen nagy eltérést és kiterjedést mutattak, hiszen érkeztek pályamunkák a határon innenről és túlról, sőt még Norvégiából is.

Az eseményen jelenlevőket Kassai Zsigmond a József Attila Kör titkára köszöntötte, majd Békés Zoltán a MrSale ügyvezetője beszélt a díj megalakulásáról. Elárulta, hogy akkor jutott eszébe a kezdeményezés, mikor egy rádióműsorban hallotta Grecsó Krisztiánt beszélni arról, hogy manapság a megszűnő állami támogatások miatt mennyire megnehezült a könyvek kiadása. Ő ezt meglehetősen rossz dolognak tartotta, így felvette az íróval a kapcsolatot, aki a JAK elnökéhez, Gaborják Ádámhoz irányította. Kettejük beszélgetése és ötletelése vezetett el a JAKkendő megalakításához, ami Békés Zoltán számára nem egyszerűen egy jótékonysági megmozdulás, hanem kísérlet is: egy olyan dolgot kívánt létrehozni, ami képes megállni a piacon az állami támogatásoktól függetlenül. A díj az első három évben kétmillió forintból fog gazdálkodni, mely összeg három kötet kiadását és a nyertesek 2-200.000 forintos pénzjutalmát fedezi majd. A későbbiekben ezekből a kötetekből származó bevételeket forgatják vissza, és így az elkövetkező években sem szűnik majd meg a díj, valamint az ezzel járó támogatás. Békés Zoltán szerint a mai világban nélkülözhetetlenek az ilyen bátor kezdeményezések nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális életben is, úgy véli, nagyon fontos, hogy merjünk sémamentesebben gondolkodni, és új dolgokat megvalósítani.



Gaborják Ádám, a JAK elnöke is egyetértett abban, hogy fontos felfedezni a progresszív területeket, mert ezek éltetik a kultúrát. Elmondta, hogy a most beérkezett pályázatok között nagyon sok ígéretes munka volt, így meglehetősen nehéz feladatnak bizonyult egyet kiválasztani közülük. Érkeztek könyvtervek ismert és kevésbé ismert szerzőktől is, és ezek nagy része igen izgalmas írásnak minősült. Azonban volt sok olyan munka, ami terjedelméből vagy szerkezetéből fakadóan nem jutott túl az első rostán. És természetesen azok a munkák is kikerültek a végső listából, melyek ötletességük ellenére nem voltak megfelelően kidolgozva vagy, melyeknél a megvalósítás ugyan remek volt, ám a műből hiányzott a kreativitás. Ennek ellenére Garaczi László író, aki a zsűri egyik tagja volt, úgy látja, hogy mindenképpen reménykedhetünk, hiszen "van és lesz is utánpótlás".



A zsűri végül egy 20-as listát állított össze a legjobb írásokból, amit egy nyolcas csoportra szűkített. A JAKkendő-díjra pályázott művek közül a legjobb nyolcban Barta Eszter Apokalipszis folytatásban, Bicskei Gabriella A kertben, Farkas Arnold Levente A másik Júdás, Magyari Melinda Bolognai üvegcseppek, Papp Zakor Ilka Angyalvacsora, Sirbik Attila Szent Eufémia, Szekeres Szabolcs A reggeli nem marad el, és Szilágyiné Szabó Ágnes Tangram című munkái szerepeltek. Közülük a legkiválóbbnak a Tangram bizonyult, így december 13-án Szilágyiné Szabó Ágnes Grecsó Krisztiántól átvehette a JAKkendő-díjat.



A nyertesről a zsűri elmondta, hogy igen erős képzelettel és nyelvi invencióval bíró alkotóról van szó, akire sok mester hatott. Pályamunkájában felfedezték Kafka és Örkény hatását, de még Esterházy neve is szóbakerült. A Tangram rövid történeteket tartalmazó írások sorozata, melyekből kiderül, hogy a szerző sokféle stílusban és szövegformáló eljárásban otthon van. Az író biztos íréskészséggel és kiváló nyelvkezelési móddal bír, valamint atmoszférateremtő tehetséggel rendelkezik. A kuratóriumi tagok úgy vélték, hogy a Tangram volt a mezőny legegyenletesebb színvonalú írása, legérettebb, fegyelmezett és gondozott szövege.