Votisky Zsuzsanna, a Typotex Kiadó igazgatója a beszélgetés elején ismertette a statisztikákat: 2011-ben a jelen levő hat kiadó az Európai Uniótól 43 könyvre nyert fordítási támogatást, 2012-ben pedig 21 sikeres magyar pályázat született. Ezek a számok is azt igazolják, hogy az európai szépirodalom terméséből viszonylag igen sokat közzétesznek magyar nyelven is. Ezen a beszélgetésen most hatot emeltek ki ezek közül.

Elsőként a lengyel Ignacy Karpowicz Égiek és földiek című regénye került középpontba. Votisky Zsuzsanna elmondta, hogy a kiadónak azért esett erre a műre a választása, mert az írás igen sok rétegből szövődik össze: van benne egy kis filozófia, mitológia, vallás és még szociológia is. Böröczki Tamásnak, a Gondolat Kiadó munkatársának a hat kiválasztott kötet közül ez volt a kedvence, ő ebben a regényben leginkább azt kedvelte, hogy meglehetősen széles perspektívát kínál. Azt mondja, hogy annak ellenére, hogy egy igen hosszú műről van szó, eléggé könnyed és élvezetes olvasmányt jelentett a számára, viszont a kötet harmadik részétől egy kicsit többet várt volna.

A Gondolat Kiadó az izlandi Andri Snær Magnason LoveStar regényét hozta el erre az alkalomra. Földényi Júlia, a Scolar Kiadó munkatársa és Dunajcsik Mátyás, a Libri főszerkesztője is különösen kedvelte ezt a regényt. Júlia számára a könyvben az utopisztikus társadalom ábrázolásának módja a legvonzóbb, míg Dunajcsik inkább azt szereti ebben a műben, ahogyan a 2000-es évek eleji izlandi történésekre reagál. Földényi kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az író mesterien építi bele a gegeket az írásába és emiatt nagyon szórakoztatóvá válik, mégis azokban a részekben eléggé félelmetes a mű, ahol felismerjük, hogy e hiperkapitalista, determinált társadalom bizonyos pontokon érintkezik a való világgal.

A Scolar kiválasztott könyve, Per Petterson Átkozom az idő folyamát lírai hangvételű regénye Szikói Gábor, a Göncöl Kiadó igazgatójának tetszését nyerte el. A norvég műben különösen azokat a részeket kedvelte, ahol az anya és a fiú kapcsolatát ábrázolja az író. Ezzel szemben a visszatekintéseket kevésbé tartalmasaknak találta. Szikóit az is bosszantotta, hogy a végén nem kapunk semmiféle megoldást, az olvasó számára teljesen nyitva marad a regény. Földényi Júlia e regény legnagyobb erősségének azt tartja, hogy az író képes a természetet egyfajta lelki és egzisztenciális karakterként megjeleníteni.

A Göncöl Kiadó a flamand, Peter Terrinre akkor figyelt fel, amikor 2010-ben a szerző megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját. Ekkor döntöttek úgy, hogy érdemes lenne lefordítani a szerző egyik művét. A választás Az őr című műre esett, amiről az utóbbi időben meglehetősen sokat beszéltek. Szikói egyébként ezt a regényt szörnyű könyvnek tartja, amiben csak nagyon kevés a történés és nem nyújt semmiféle olvasási élményt. Földényi Júlia azonban, védve a regényt, kiemeli, hogy annak ellenére, hogy nem egyszerű olvasni, mégis egy nagyon jól megírt műről van szó.

Ezt követően a Libri Kiadó által megjelentetett Szigetlakók című írásra terelődik a szó. A horvát Senko Karuza Dunajcsik Mátyás szerint olyan, mint a horvát szigetvilág legjobban író kocsmárosa, aki nem mellesleg filozófiát végzett. A Libri Kiadó főszerkesztője szerint az író rendkívül érzékletesen ábrázolja azt, hogy mi módon lehet élni és túlélni egy annyira kétarcú helyen, ami nyáron nyüzsög a turistáktól, télen pedig teljesen kihalt és elhagyatott. Szikói a mű olvasása előtt úgy tekintett a könyvre, mint egy “nyaraláskonzervre", viszont az mű végeztével rájött arra, hogy inkább keserű hangvételű írásról van szó. Szikói a mű szociológiai vonulatát kedveli, azt, ahogyan Karuza leírja az elnéptelenedés folyamatát.

A beszélgetés végén a L’Harmattan Kiadó Valahol Európában sorozat keretében megjelent Lord Sohamár regényről esik szó. Votisky Anna, a kiadó munkatársa fontosnak tartja kiemelni, hogy Agneta Pleijel regényét svédből Papolczy Péter fordította. Földényi Júlia nagyon szerette e műben, ahogyan a korabeli szellemi irányzatok visszatükröződnek a szereplők monológjaiban.

E hat könyv ugyan nem tekinthető reprezentatív mintának, mégis az leszűrhető belőlük, hogy a skandináv szépirodalom hazánkban is egyre népszerűbbé válik és egyre több olyan könyvet fordítanak magyarra, ami érzékenyen reagál a társadalmi problémákra. E most kiválasztott regényekről általánosságban elmondható, hogy többségükben valamiféle emberi viszonyt ábrázolnak a szerzők, illetve, nagy részükben erőteljesen jelen van a groteszk.