bezár
 

színház

2013. 10. 06.
Machiavelli, a polgármester és a komondor
A szűz, a sóher, a Mikulás, és a többiek az Átriumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A szűz, a sóher, a Mikulás, és a többiek. A cím olyan, mintha egy átlag amerikai családi vígjáték címének magyar fordítása lenne, magát a történetet is gondolhatnánk olcsó poénokra épülő romantikus komédiának, ha nem tudnánk, hogy Machiavelli ötszáz évvel korábbi színművének friss átiratát látjuk. És ha nem tűnne fel, hogy Magács László rendezése az aktuálist hangszúlyozza. Szerencsére feltűnik.

Divinyi Réka ismert magyar vígjátékok és sorozatok írója, ezúttal Machiavelli Mandragóráját dolgozta át, így született A szűz, a sóher, a Mikulás, és a többiek. A filmes stílus tehát nem véletlen, a történet pedig nem új, eredetileg nem itt és nem most játszódik. Ez viszont arra mutat rá, hogy az emberi jellem hibái tértől és időtől függetlenek. Ha öregek és pesszimisták vagyunk, mondhatjuk, hogy semmivel sem lett jobb a világ, ha meg fiatalon és optimistán nézzük, örülhetünk neki, hogy most sem rosszabb a helyzet.

A milliomos aranyifjú, Zöldi Ádám (Horváth Szabolcs) segítőjével, Szilárddal (Borsányi Dániel) egy álmos kisvárosba vetődik. A gazdag fiatalember minden nőt megkap, soha semmiért nem kellett megküzdenie. Most viszont a helyi polgármester fiatal feleségébe, Valériába (Bende Kinga) szeret bele, és bár az élet császárának eddig a férjes asszonyok elcsábítása sem okozott problémát, ezúttal új, számára ismeretlen típussal találkozik: az erényes nővel.
Bende Kinga, Horváth Szabolcs
Segítségére siet a városka részeges tanítója, Lali (Rózsa Krisztián), aki némi pénzért és egy autóért cserébe vállalja a kerítő szerepét. A férj, Rövid Vid polgármester (Szerémi Zoltán) eszén nem is olyan nehéz túljárni, és mivel mindenki megkérdőjelezi férfiasságát, bármit megadna érte, ha felesége végre teherbe eshetne. Ádám ezért orvosnak adja ki magát, akinek a birtokában van egy termékenységet segítő gyógyszer.

Aki viszont először bújik ágyba az asszonykával, a szer mellékhatásaként meghal. Már csak egy gyanútlan férfiút kell találni, mondjuk egy hajléktalant (bár a polgármester egy kecskét vagy akár egy komondort is el tudna képzelni), aki senkinek sem hiányozna, és aki természetesen maga Ádám lenne álruhában. Plusz rá kell venni a polgármestert, a köztiszteletben álló Tamás atyát (Fülöp Zsigmond) és Valéria édesanyját, Brigitta asszonyt (Lázár Kati), hogy győzzék meg a lányt a frigy fontosságáról.
Borsányi Dániel, Lázár Kati
A társadalomkritika nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a polgármester gátlástalan, a tanító alkoholista, a pap meg korrupt. És nem is feltétlenül abban, hogy a család barátja, Zsuzsanna (Nagyváradi Erzsébet) nem a hűség mintaképe, Brigitta asszony meg pláne, már csak foglalkozása miatt sem. A szövegben rengeteg az utalás az aktuálpolitika apró rezdüléseire is, és a közönség érti ezeket az utalásokat. A darab konkrétan reflektál például a családon belüli erőszakra vagy a közbeszédben a nőkkel szemben tapasztalható durva hangnemre.

A párbeszédek szórakoztatóak, a poénok ülnek, bár egy kicsit talán túl sok közöttük az altesti, Rövid Vid polgármester neve például egy bizonyos testrészének méretére utal, ami számtalan tréfa alapja, és folyamatosan terítéken van a társaihoz képest józanabb gondolkodású Szilárd nemi identitása is, noha érezhető, hogy az alkotókban egyáltalán nem a bántó szándék munkálkodott.
Szerémi Zoltán, Nagyváradi Erzsébet, Lázár Kati, Bende Kinga
A polgármester a hatalomért, a többiek pénzért hajlandók bármire, még az emberélet sem számít. Ádámnak éppen Valéria ártatlansága és férjéhez való hűsége imponál, és éppen azért harcol, hogy a lány mégis hűtlen legyen a polgármesterhez. Az ellentmondás persze látszólagos, boldogtalan házasságnak véget vetni önmagában nem bűn. Mindenesetre az egyes szereplők ügyeskedése vagy éppen ügyetlenkedése változó mértékben teszi szerethetővé és elítélendővé őket, tisztaságát pedig csak Valéria őrzi, és éppen őt állítják a legnagyobb próbatétel elé.

A reneszánsz dráma jelenbe való átültetése nem szokatlan, mégis ismét érdekes vállalkozás, aminek van helye és van üzenete. Valéria kifakadásaiban sok minden összesűrűsödik: amiben hitt, azt mások egyáltalán nem veszik komolyan, csalódik az egyházban, a család és a házasság intézményében. A két felvonásnak akadnak gyengébb pillanatai, a lezárás pedig kifejezetten erőtlen. A darab viszont a képmutatást, a pénz- és hatalomvágyat, valamint az emberi kapcsolatok abszurditását teszi kellően nevetségessé, és így szólít meg minket.
Fülöp Zsigmond, Rózsa Krisztián, Szerémi Zoltán
Divinyi Réka: A szűz, a sóher, a Mikulás, és a többiek
Komédia két részben

Zöldi Ádám: Horváth Szabolcs
Valéria: Bende Kinga
Rövid Vid: Szerémi Zoltán
Takács Szilárd: Borsányi Dániel
Estván Lali: Rózsa Krisztián
Tamás atya: Fülöp Zsigmond
Brigitta asszony: Lázár Kati
Zsuzsanna: Nagyváradi Erzsébet

Díszlet és jelmez: Árva Nóra
Dramaturg: Lőrincz Ágnes
Rendezőasszisztens: Szalóki Dániel
Rendező: Magács László

Bemutató: 2013. szeptember 27.
Átrium Film-Színház

Fotó: Lengyel Hanna és Raver Győző

Szkéné színház

nyomtat

Szerzők

-- Szarka Károly --


További írások a rovatból

A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről
színház

Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én a József Attila Színházban
Üvegcipő a Vígszínházban

Más művészeti ágakról

Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés