bezár
 

irodalom

2013. 11. 26.
Történelmi képnézegető
Szécsi Noémi Gondolatolvasó című regények bemutatója. 2013. november 21.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
​Időről-időre felmerül a kérdés, egy írónak mennyiben és milyen módon kell részt vennie saját alkotása reklámozásában. Milyen a megírt szövegen túli plusz szolgáltatást kell nyújtania annak érdekében, hogy ezáltal nagyobb figyelem vetüljön műveire is. Szécsi Noémi Gondolatolvasó című könyvének bemutatóján egy igazán üdítő pozitív példát láthattunk erre.
Nem hat már különösen meglepőnek, ha egy könyvbemutató könyvtrailer vetítésével kezdődik, Szécsi Noémi Gondolatolvasó című új regényének bemutatóján is először ilyen formában találkozhat a művel a közönség. A nyurga fiatalember monológja, a hozzá társuló itt-ott elmosódó, egymásba folyó képi világ nagy segítségre van abban, hogy belehelyezkedjünk a regény nyújtotta speciális világba. A regény címében szereplő gondolatolvasó ugyanis maga a főszereplő, egy siket fiatalember, akinek az elbeszélése révén ismerheti meg az olvasó a történetet. 

Szécsi Noémi beszélgetőpartnere Onder Csaba irodalomtörténész a Károly körúti Alexandra Könyvesház kávézójában. Ő rögtön arra a paradoxonra mutat rá, hogy egy olyan regényről beszélnek, melynek az elbeszélője siketsége miatt beszélni sem képes rendesen. Szerinte ezzel a motívummal az irodalmárok, a regény jövőbeli hivatásos értelmezői  is szívesen eljátszadoznak majd. Ugyanakkor hangsúlyozta, a szerző kérésére mégis kerülni fogják az irodalomelméleti kérdéseket. Szécsi Noémi hozzáteszi, mivel elsősorban a nem szakmai szempontból érdeklődő olvasók kíváncsiságát szeretné a regény iránt felkelteni.

Hozzájuk pedig egyrészt írói műhelytitkokkal és a regényben megjelenített korszakkal kapcsolatos érdekességekkel lehet igazán közel kerülni (mindebben feltételezve, hogy aki Szécsi Noémi új könyvének bemutatóján van, a szerzőhöz hasonlóan érdeklődik a múltban, más korokban élt emberek élete iránt), a kettő pedig szerencsésen összefonódik abban, hogy Szécsi Noémi  regényei írása közben szívesen nézeget képeket, festményeket és régi fotográfiákat, hogy ezekből is inspirációt merítsen. Ezen az esten a fotók vannak többségben, de Szécsi elmondja, hogy előző regénye, a Nyughatatlanok írása során többet nézegetett festményeket, hiszen arra a korra, amiben az a történet játszódott, még ez volt inkább jellemző. Az új regényben megjelenített korszak, az 1860-70-es évek azonban már a fényképezés fellendülésének időszaka volt.  Miközben az első bemutatott, Nizzát ábrázoló képről beszél, kiderül, hogy tudatosan keresi a fotókat, a tengerparti sétányt ábrázoló képre például nagyon nehezen bukkant rá.

Közben Onder Csaba is kérdezget, például, hogy mennyire mélyen ásta bele magát a szerző a siketek oktatásának kérdéseibe, miből szerzett ismeretet erről a világról. Szécsi Noémi elmondja, hogy rengeteg memoárt olvasott siketektől, akár azoktól, aki hátrányos helyzetük ellenére is megtanultak írni-olvasni, de olyanok is hátrahagyták élményeiket írásos formában, akik nem siketként születtek, hanem később veszítették el hallásukat. Hogy mennyire mélyen ásta bele magát a kérdéskörbe, arra Szécsi azt a példát hozza fel, hogy kutakodásai során rábukkant olyan 150 éve kiadott könyvre is egy könyvtárban, ami még fel sem volt vágva, senki nem olvasta előtte.

A kérdésre, miszerint melyik volt előbb, a siketek világa iránti érdeklődés, vagy a Nyughatatlanok folytatásának vágya, Szécsi Noémi úgy reagált, a regényei esetében az ötlet megszületésének pillanatát általában nem tudja megidézni.  Mint többször is kiemeli, őt a fiatalember belső világának elképzelése érdekelte, az ő nézőpontja, ahogyan ő érzékeli és összerakja magának a világot. Ezért azt is el tudja képzelni, hogy lesznek olyan olvasók, aki csalódnak a könyvben, hisz az nem igazán történelmi regény. Hogy mit is ért ezalatt, azzal lehet leginkább érzékeltetni, hogy Szécsi egy sor történelmi kuriózumot gyűjtött össze a korszakról, de ezeket nem lehetett beleilleszteni informatív jellegükben (ahogyan például egy kívülálló, a jelenkorból visszatekintő egyes szám harmadik személyű elbeszélő tenné) a regénybe, hisz Fülöp sajátos világérzékelésén és fejlődéstörténetén volt a hangsúly, viszont elindította Halcsontos fűző című blogját, ahova ezeket a történeteket tölti fel. Magában a regényben úgymond hozzá lehet gondolni a történelmi hátteret, tényeket, fontos csatákat és egyéb eseményeket is, de enélkül is megállja a helyét a fiatalember története.

A beszélgetés során megtekintett képek egyébként három nagy csoportba sorolhatók, és némiképp rávilágítanak a regény tartalmára is. Látjuk a siketoktatás egykori edinburgh-i  fellegvárának impozáns épületét, vagy megismerkedhetünk egy fotográfiával, melynek Alexander Graham Bell családja látható. Szécsi Noémi rengeteg információval szolgál manualistákról és oralistákról (a siketoktatás két markánsan elkülönülő elméleti pártja), s megtudhatjuk, hogy Bell is gyakorlatilag véletlenül találta fel a telefont, miközben siketeknek szánt hallókészülékek tervezésével foglalatoskodott.

Más világba kalauzolják az érdeklődőket a korabeli színésznőkről készült képek, a regényhez a téma Fülöp lánytestvérén keresztül kapcsolódik, aki színésznő szeretne lenni, és a fiú is ennek következtében cseppen ebbe a világba. A harmadik témakör pedig Párizs 1870-es ostroma a kiéheztetett várossal és egy hőlégballonnal, amivel a városból menekülni lehetett.

Többször is szóba kerül az est folyamán, hogy egy trilógia terve kezd egyre határozottabb alakot ölteni. A beszélgetés végén Onder Csaba még rákérdez a Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó lezáratlanságára. Szécsi Noémi olvasóként sem szereti, ha szájbarágósan van lekerekítve egy történet, de ígéri, a tervbe vett harmadik regény végére minden szálat elvarr. Ez azonban még nem most lesz, még nem írt le az új regényből egy sort sem. Így az olvasóknak is a már meglévőkkel kell beérnie.

A könyvbemutató során a regényből Bán Bálint olvasott fel részleteket.   
 
Fotó: Bach Máté
  
nyomtat

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

irodalom

Fehér Enikő Az analóg ember című könyvének bemutatója
Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjához


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés