bezár
 

gyerek

2015. 08. 15.
Menő Münó
Alexandre Heboyan és Benoît Philippon: Münó, a holdbéli manó
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sajátos meseszövés és visszahúzódó báj teszi ellenállhatatlanná a Münó, a holdbéli manó című francia animációs filmet, mely egy szokatlan bolygó szokatlan lakójának napfényes és holdvilágos történetét meséli el. Talán elég a túlcsorduló fantázia ahhoz, hogy megszeressük?

Francia illetőségű animációt nézni mindig kicsit olyan, mintha egy öntörvényűen működő, élénk képzelettel megtöltött filmszalagra csöppennénk, ami stílusában persze soha nem veszíti el kulturális kötődését. Idén e téren igazán el vagyunk kényeztetve, hiszen az év első felében A tenger dala bűvölt el minket, mely majdnem Oscar-díjas lett, nemsokára pedig megérkezik hozzánk A kis herceg, mely Cannes-ban debütált a fesztiválközönség előtt. Mindeközben itt van Münó, a holdbéli manó, aki szürrealitással televarázsolt kis pikareszkjében jelezné szerényen, hogy a populáris francia animáció területén igenis születnek ötletes alkotások. A Münó-film egyetlen tévedése talán, hogy tartózkodó természete ellenére a legnagyobbakra szeretne hasonlítani – nézésekor kapkodhatjuk jobbra-balra a fejünket, annyi citátum szalad el szemünk előtt –, e felnőttes törekvését azonban nem támogatja elég vehemensen a halovány történet.

Münó, a holdbéli manó

Leegyszerűsített, kétpólusúra (Nap-Hold, fény-sötétség, jó-rossz) szabott világszemléletét filmes és képzőművészeti utalásokkal terhelt, valamint túlcicomázott végeredmény tálalja, így még azt is nehéz megállapítani, hogy gyerekek vagy a felnőttek számára készült a film.  Főhőse Münó (Michael Gregorio, Baráth István), a pöttöm faunszerű lény, aki egy távoli mesevilágban éldegél, s ahol hozzá hasonlóan szokatlan teremtmények nyüzsögnek szerteszéjjel. Kedves kis univerzumukban őrzők vigyázzák a Napot és a Holdat, valamint gondoskodnak a nappalok és éjszakák örök váltakozásának szabályos menetéről. Mivel a régi őrzők ideje lejárt, szertartásosan újakat kell választani, ilyenkor pedig a döntést maguk az égitestek hozzák. A Nap az önbizalommal teli, dagadó mellkasú Szolárt (Omar Sy, Szabó Győző) választja, a Hold pedig a félős, ügyetlen kis Münót, aki rögvest el is veszíti a neki bizalmat szavazó égitestet. A szerencsétlen helyzetet ki is használja Nekrossz (Féodore Atkin, Faragó András), a démonivá aljasult korábbi őrző, és ellopja a Napot, sötétségbe borítva ezzel a fura bolygócskát. A káoszból persze Münónak kell rendet tennie, mert ez a mese is a felelősségvállalásról, a jó felülkerekedéséről és a lebecsült szereplő diadaláról szól, mint sok másik, ám ezúttal franciás zsúfoltsággal.

Münó, a holdbéli manó

Hiszen a bolygó mágikus környezete (s még Münó kékséges alakja is) az Avatar Pandorájának szikrázó élővilágát idézi, a főgonosz ördögi fizimiskája A Gyűrűk Ura tüzes balrogjára emlékeztet, de például Salvador Dalí szúnyoglábú elefántjának galaktikus mása is ostromolja a vásznat. Az idegen és sokrétű vizuális idézetek mellett Alexandre Heboyan és Benoît Philippon animációjának műfaja szinte meghatározhatatlan, mert valahol a science-fiction és a fantasy határán egyensúlyozik, s közben képi változatosságként felvillant néhány anime-etűdöt is, amikor álomszerű hangulat megteremtésére van szükség. Münó és cuki szerelme, a viaszból teremtett Tündi (Izïa Higelin, Csifó Dorina) érzelmesebb jeleneteinek vagy álomdarabkáinak némelyike bizony kitör a high-tech animációból, és retrósodva idézi a tévé képernyőjének anime-hőseit, anime-kockáit. Mindezen sokféleségről vélekedhetünk akár jól, akár rosszul, nem feltétlenül az egység evidens hiánya miatt kevés ez a mese, hanem azért, mert sem a sztorival, sem a karakterekkel nem művel csodát, meghagyja őket együgyű súlytalanságukban.

Mégis varázslatos érzés együtt úszni a filmben tobzódó fantasztikummal, és jólesik észrevenni az alkotók klasszikusokat megcsodáló gesztusát, mellyel régi poétikát csempésznek egy hipermodern mozifilm pixelei közé. Szimpatikus, ahogy a mese a legszebb nyelven próbál kommunikálni, s bár inkább egy értékőrző, mint értékteremtő darabról van szó, mindenesetre a Münó, a holdbéli manó másfél órája alatt napsütötte és holdragyogta pillanatokat élhet át a felnőtt és gyermek képzelet.

Münó, a holdbéli manó

 

Münó, a holdbéli manó / Mune, le gardien de la lune

színes, magyarul beszélő, francia családi animációs film, 85 perc, 2015 

Korhatár: 12 év
Rendező: Alexandre Heboyan, Benoît Philippon
Forgatókönyvíró: Jérôme Fansten, Benoît Philippon
Zene: Bruno Coulais
Producer: Alexandre de La Patelliere, Dimitri Rassam
Vágó: Isabelle Malenfant
Szereplők:Michael Gregorio, Omar Sy, Izïa Higelin, Féodor Atkine, Trevor Devall, Benoît Allemane, Shannon Archie, Emmanuel Curtil, Michael Dobson, Paolo Domingo, Jean-Claude Donda, Patrice Dozier

Bemutató dátuma: 2015. július 30.

Forgalmazó: Freeman Film

nyomtat

Szerzők

-- Bükki Linda --


További írások a rovatból

(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden
Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés