bezár
 

film

2017. 02. 06.
Kalandfilm a szovjet munkatáborokról
Köbli Norbert és Szász Attila Örök tél címmel forgat újabb történelmi kalandfilmet
A nagysikerű történelmi thrillerek, A berni követ és a Félvilág alkotói, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező újabb drámai kalandfilmjéről, a szovjet munkatáborban játszódó Örök télről tartottak sajtótájékoztatót a film készítői, színészei és támogatói.

Az utóbbi pár évben örvendetes fordulatot vett a magyar zsánerfilm helyzete. Azaz a szinte egyeduralkodó, bárgyú romantikus vígjátékok mellett végre teret nyertek a bűnügyi filmek, sőt a western magyar változatai is (Hajdu Szabolcs Délibábja, s hamarosan mozikba kerül Kostyál Márk kortárs easternje, a Kojot is). Különösen érdekesek voltak a Köbli Norbert író tollából származó történelmi thrillerek, melyek eddig jórészt az ötvenes években játszódtak. A vizsgában az 1956-os forradalom bukását követő megtorlások szolgáltak egy remek paranoiathriller háttereként, a Szabadság – Különjárat 1956-os „szökésfilm”, A berni követ pedig a forradalom leverését követő 1959-es svájci „miniforradalom”, illetőleg túszdráma történetét mesélte el.

Aztán Köbli Norbert kicsit más vizekre evezett, és A berni követ rendezőjével, Szász Attilával elkészítette a századelőn játszódó pszichothriller-drámát, a Félvilágot, tavaly ősszel pedig Kovács Istvánnal az első világháborús thrillert, a Szürke senkiket. Habár ez utóbbi két Köbli-film nem ért fel az előző két történelmi zsánerfilmhez (a Félvilág kicsit túlcsavart volt, míg a Szürke senkik karakterrajzok és dialógusok terén gyengélkedett), az író eddigi összes művére jellemző volt, hogy egyszerre szórakoztattak és mutattak be átélhető emberi drámákat. Ez főleg a Félvilágra igaz, mely akár klasszikus művészfilmként is olvasható.

Örök tél sajtótájékoztató. Fotó: Domonkos Balázs

Nagyjából ebbe az irányba tart az Örök tél, Szász Attila és Köbli Norbert legújabb közös munkája. Az Örök tél persze beilleszthető a börtönfilmes zsánerbe, azon beül is speciálisan a „prisoner of war” (hadifogolytáborban játszódó) filmek közé, melyekben egy rabnak, ezesetben az Irén (Gera Marina) nevű családanyának kell majd kijutnia egy szovjet kényszermunka-táborból, ahol például a Pillangó, az Éjféli expressz vagy A remény rabjai című klasszikusokhoz hasonlóan mentorra, lelki társra talál egy Rajmund (Csányi Sándor) nevű férfi személyében. Az alkotók e két rab közti különleges kapcsolatot szeretnék bemutatni a klisék elkerülésével, maníroktól és rossz értelemben vett melodrámától mentesen. Tehát az újfent izgalmas thrillervonulat mellett nagyon fontos lesz a tábor bemutatása és a két főszereplő (szerelmi) drámája.

Az Örök tél egyelőre a forgatási előkészületi fázisban van, Szász Attila elmondása szerint éppen a filmről tartott sajtótájékoztató napján, 2017. február 3-án dől el, konkrétan kik fogják alakítani az orosz karaktereket, s az még csak ötletszinten van meg, mely helyszíneken játszódik majd ez a drámai kalandfilm. A producer, Lajos Tamás tájékoztatott arról, hogy a forgatási munkálatokat február 26-án kívánják elkezdeni, melyre nagyjából 1-1,5 hónapot szánnak, azt követően pedig áprilisban a hosszú ideig tartó utómunkának terveznek nekiugrani az alkotók. A kész művet pedig jövő februárban, egy év múlva, a kommunizmus áldozatainak emléknapján szeretnék bemutatni.

A sajtótájékoztatón Szász Attila mellett jelen volt a filmet támogató GULAG-GUPVI Emlékév projektjének kormányzati felelőse, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszter-helyettese, Rétvári Bence, Lajos Tamás, az Örök tél producere, természetesen Köbli Norbert író, és a két főszereplőt megformáló színész, Gera Marina és Csányi Sándor is.

Elsőként Rétvári Bence szólalt fel, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy nemcsak az Örök tél készül a GULAG-GUPVI emlékévre, hanem számos képzőművészeti, zenei és egyéb filmes pályázati anyag is befutott a bizottsághoz (például ilyen a dokumentumfilmes Zsigmond Dezső A Sátán fattyai című játékfilmje, melynek forgatását már be is fejezték). Rétvári fontosnak tartja, hogy Köbli Norbert és Szász Attila műve elkészül, elmondása szerint a legígéretesebb projekt a sok közül, melynek nagy szerepe lesz abban, hogy ezt a kibeszéletlen témát feldolgozza 70 év után.

Örök tél sajtótájékoztató. Fotó: Domonkos Balázs

De mi is ez a kibeszéletlen trauma? Erről többek között Köbli Norbert fejtette ki gondolatait, minthogy íróként a témában ő végzett nagyobb volumenű kutatást, illetve mint megerősítette, a családjában bár nincs kényszermunkatábort megjárt rokon, de nagyapja szovjet hadifogságban raboskodott, mely hasonlóan örök, fel-felemlegetett trauma volt családja életében.

A GULAG-ot gyakran összekeverik a GUPVI-val. Mindkét szó rövidítés, és hasonló táborhálózatot jelent, azonban lényeges különbség a GULAG (Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej – ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) és a GUPVI (Glavnoje Upravlenyije Vojennoplennih i Intyernyirovannih – ’ Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága’) között, hogy előbbiben kifejezetten politikai foglyok raboskodtak (mint például a sztálini paranoid rendszer ellenségei, a papok), utóbbiba viszont a második világháború után a „kollektív bűnösség” jegyében elhurcolt, a tengelyhatalmak oldalán harcoló államokból származó hadifoglyokat és többnyire ártatlan civileket (németek, németajkúak, svábok és magyarok) deportálták (magyarokat többek között donyecki táborokba). Mint Köbli Norbert elmondta, ezek a lágerek alig különböztek náci megfelelőiktől, minthogy bár nem módszeresen gyilkolták meg a rabokat a szovjetek, de a mostoha körülmények (kemény kényszermunka, kevés, rossz minőségű élelem, rossz higiénia, zord időjárás stb.) százezrekkel végeztek a fogság átlag 4-5 éve alatt. A „málenkij robot”-ra fogott magyarok száma nagyjából 200000-re becsülhető.

A probléma viszont az, hogy – folytatta Köbli – akik túl is élték, azaz hazatérhettek pár év múlva, csak egy bizonyos feltétellel szabadulhattak: mindarról, ami velük történt, hallgatnak. Azaz már a szovjet hatalom elindította a kollektív hallgatást, mely miatt a GUPVI traumája 70 éven át gyakorlatilag kibeszéletlen maradt. Sőt vannak, akik a mai napig félnek az idős túlélők közül.

A sajtótájékoztatón elhangzott persze, hogy a Kádár-rendszer végnapjaiban, illetve a rendszerváltást követően azért készültek dokumentumfilmek a témában. Ilyen például Gulyás Gyula és János dokumentumfilmje, a Málenkij robot, és Sára Sándor Magyar nők a gulágon című alkotása. S meg kell említeni azért két játékfilmet is, melyek közvetetten kapcsolódnak a témához: az egyik szintén Sára műve, A vád, mely mintegy a deportálás „előzményeit”, a szovjet katonák nőkkel szembeni erőszakoskodását, illetve az ártatlan civilek elhurcolását mutatja be, a másik Gyarmathy Lívia Szökés című szerzői kalandfilmje, mely egy recski munkatáborba került férfi szabadulásának sztoriját meséli el. Ám az Örök tél egyedülálló lesz abban az értelemben, hogy kifejezetten a GUPVI kollektív, kibeszéletlen traumáját dolgozza fel. Melyet azért is tehet meg, mert immáron a szemtanúk, az áldozatok és a bűnösök közül is kevesen élnek, a kényszermunkatáborok kollektív emlékezetének formálódása lassan lezártnak, így feldolgozhatónak tekinthető.

Örök tél sajtótájékoztató. Fotó: Domonkos Balázs

Persze azt Szász Attila rendező is kiemelte, hogy ő és alkotótársa elsősorban egy átélhető emberi történetet szeretnének elmesélni, az Örök tél csak másodsorban szól az emlékezésről. Szász Attila és Köbli Norbert műve színészközpontú dráma lesz, mely azzal foglalkozik, hogy az embertelen körülmények között milyen kapcsolat alakulhat ki két ember, egy férfi és egy nő között. A rendező célja, hogy elkerüljék a felesleges melodrámát és kliséket, és egy szikár, visszafogott, nem konvencionális kapcsolattörténetet meséljenek el. Hiszen egy ilyen szituációban az elhurcoltak nem sejthették, hogy valaha is hazatérnek. Hiába volt családjuk, „málenkij robot”-ra úgy mentek el az emberek, hogy soha nem térnek vissza. Így ott, a táborban mindenki „tiszta lappal” indult, és a krízisben, abban a szituációban mély érzelmi kötődések alakulhattak ki a tábor lakói között.

Emellett Szász Attila kiemelte, hogy fontos számukra a hitelesség. Így a magyar foglyokat magyar színészek fogják alakítani (Gera Marina és Csányi Sándor mellett olyan nevek vannak a stáblistán, mint Farkas Franciska, Döbrösi Laura, Kurta Niké, Gáspár Tibor vagy Für Anikó), azonban a szovjeteket, illetve az orosz rabokat orosz, szláv színészek, civil szereplők formálják meg, elkerülendő, hogy magyar színészek beszéljenek akcentust imitálva, ami nevetségessé tenné az Örök tél nyelvezetét.

Mint Szász Attila elmondta, színészközpontú drámát forgatnak, így nagy teher nehezedik a fiatal Gera Marina vállára, aki eddig csak kisebb szerepekben tűnt fel, ez lesz első komolyabb munkája. Sőt most egyenesen egy főhőst kell megformálnia. „Úristen, ezt nekem kell eljátszanom?!” – kiáltott fel bevallása szerint Gera Marina, mikor elolvasta Köbli Norbert forgatókönyvét. A színésznő elmondta, hogy izgul, ugyanakkor nagy lehetőségnek tartja az Örök tél főszerepét, mivel kihívás lesz 20-30 napon át forgatnia. S már csak azért is bevállalta a fizikailag is kemény feladatot (hiszen majd mínusz fokokban, a táborok mostoha körülményeit imitáló díszletben és a rabok ruháit idéző jelmezben kell játszania), mert családjában vannak rokonai, akik megjárták a GUPVI-t. Ugyanakkor pedig többek között a Félvilág miatt is lelkes Gera Marina, mert szerinte ebben a műben a Szász-Köbli szerzőpáros bizonyította, hogy a női sorsokról kellő érzékenységgel képesek filmes formában beszélni.

Örök tél sajtótájékoztató. Fotó: Domonkos Balázs

Emellett hangot adott annak is a színésznő, hogy kicsit tart a Csányi Sándorral való munkától részint a színész által alakított Rajmund karaktere, részint amiatt, hogy nem tud felnőni Csányi profizmusához. Utolsó felszólalóként Csányi Sándor félig-meddig iróniával megerősítette, hogy Marinának van oka izgulni, mivel kőkemény körülmények fognak uralkodni a forgatás alatt, és főhősként a színésznőre fog szakadni minden drámai teher. Avagy a színész Rajmund nevű hőse amolyan antagonista lesz, aki segít Irénnek, ugyanakkor bizonyos értelemben „ellenlábasa” is lesz, hiszen változásra, döntésekre fogja kényszeríteni a karaktert.

Csányi Sándornak Szász Attilához hasonlóan az a fontos ebből a sztoriból, hogy miként tartja életben az embert a túlélési ösztöne, illetve a szeretet ereje. Csányi Sándor a Sorstalanságból idézett: „olyan szívesen élnék még ebben a szép táborban”. S szerinte az Örök télben is az élni akarás a kulcs. Melyhez persze kellenek praktikus módszerek, ám a mély, de furcsa, különös, szokatlan érzelmi kötődés kialakulása lesz a legfontosabb. Azaz Csányi is azt hangsúlyozta, amit a rendező, hogy itt bár alapvetően egy szerelmi történet fog kibontakozni, de mindenféle cukormáz nélkül. „Érzelemmentes romantika” – így jellemezte a színész a két főszereplő közti kapcsolatot. Ugyanakkor viszont az Örök tél mégis telítve lesz érzelmekkel, de ez nem hatásvadász színészi játék vagy melodramatikus szenvedési jelenetek – melyek épp az említett Sorstalanság 2005-ös filmfeldolgozásának is nemezisei voltak – eredménye lesz, hanem a történelmi trauma, az események tárgyilagos bemutatása fogja meghatni a nagyközönséget. Mert mint Csányi Sándor is kiemelte, az Örök tél széles közönségrétegnek szóló, izgalmas szerelmi dráma lesz.

Az Örök tél tehát jövő februárban kerül bemutatásra, addig azonban még nagyon sok a teendő, Szász Attila szerint az szeszélyes időjárás is befolyásolhatja, mikor, hol kezdenek majd forgatni. Mindenesetre mi, nézők nagyon bízunk ebben az izgalmas, ugyanakkor fontos történelmi drámában, melytől legalább azt a minőséget várjuk, mellyel Szász Attila és Köbli Norbert nevét összekapcsoltuk a fejünkben korábbi remek kalandfilm-drámáik után.

 

A filmet előreláthatólag 2018. februárjában, a kommunizmus áldozatainak emléknapján fogják bemutatni.

A fotókért köszönet Domonkos Balázsnak!

 

Örök tél

Színes, magyar történelmi dráma, kalandfilm, 2018.

Rendező: Szász Attila

Forgatókönyv: Köbli Norbert

Producer: Lajos Tamás

Szupermodern Filmstúdió / Film Positive

Szereplők: Gera Marina, Csányi Sándor, Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké

Várható bemutató dátuma: 2018. február.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés