Robert Mazur – A drogbárók bankára

ROBERT MAZUR éveket töltött azzal, hogy beépüljön a medellíni kartell bűnözőinek hierarchiájába. A korrupt bankárok és üzletemberek, akikkel összebarátkozott – sokan közülük továbbra is befolyással bírnak a világ sorsára – Bob Musella néven ismerték: úgy tudták róla, hogy gazdag, nagystílű, jó alvilági kapcsolatai vannak, és szeret jól élni.

Méregdrága lakosztályokban buliztak, palackszám itták a világ legfinomabb pezsgőit, Rolls-Royce kabrión jártak, és magángépeken repkedtek. De Mazur Armani öltönye alatt és Renwick aktatáskájában csöndben forgott a felvevőkészülék, és gyűjtötte a terhelő bizonyítékot a bűnözők ellen. Azután egy színlelt esküvő alkalmával ő vezette a razziát, amely megrázta az egész alvilágot. A művelet végén világszerte több mint nyolcvan férfi és nő ellen emeltek vádat. Az C-Chase művelet minden idők egyik legsikeresebb fedett műveleteként került be az USA bűnüldözésének történetébe, és az akció során begyűjtött bizonyítékok döntő szerepet játszottak a Manuel Noriega tábornokra kimondott ítéletben.

A drogbárók bankára annak történetét meséli el, hogyan járult hozzá Mazur gátlástalan bankárok lebuktatásához, akik bonyolult, nemzetközi pénzügyi rendszerek manipulációjával szolgálták ki drogbárók – köztük Pablo Escobar –, korrupt politikusok, adócsalók és terroristák igényeit. Szélesebb értelemben megrázó krónika ez talán minden idők legnagyobb és legkifinomultabb pénzmosó vállalkozásának emelkedéséről és bukásáról – egy olyan vállalatról, ami évi több száz millió dollárt forgalmazott és mosott tisztára. Valójában azonban megdöbbentő és eleven portré egy beépített ügynök életéről – és az áldozatokról, amelyeket ez a munka megkövetelt.

Veszélyes hazugságok, hajszál híján megúszott lebukások és zaklatott menekülések: A drogbárók bankára éppoly lebilincselő és fordulatos, mint a legizgalmasabb thriller – épp csak minden szava igaz.

Ian Tregillis – Géplélek

Jaxnak hívnak.

Ezt a nevet adták szolgatartóim.

Kattogó vagyok: egy gépember, akit az alkímia hajt.

A társaimból toborzott sereg hódította meg a világot – nekik köszönheti a Patinás Trón, hogy ma nincs földi hatalom, amely szembeszállhatna vele.

Hűséges inas vagyok.

A legelszántabb katonai gépezet.

Erőm kolosszális, kitartásom nem ismer határokat.

De emberi szolgatartóim akarata gúzsba köt.

Rabszolga vagyok.

De kiharcolom a szabadságom.

Tregillis legújabb könyve Isaac Asimov nyomdokaiba lépve vegyíti a klasszikus robotikát a történelmi regénnyel, és az eredmény lenyűgöző. Tregillis érdekes metódussal fogott neki művéhez: a holland történelem valós tényeiből, például a gyarmatosításból, Új-Amszterdam megalapításából és a rabszolgatartás gazdasági szükségéből kiindulva egy olyan fiktív birodalmat épített fel, amely meghódította az egész világot. Ráadásul a történet nem riad vissza a nagy kérdések boncolgatásától sem (Mi az ember?; Mi a szabad akarat?), de eközben cseppet sem érezzük kenetteljesnek vagy tudálékoskodónak. Meg aztán egyszerűen lendületes a regény, akciódús csatajelenetek és fondorlatos cselszövések váltogatják egymást. Kétség sem férhet hozzá, az olvasók a »renegát« robotokért fognak szorítani.