bezár
 

film

2017. 05. 16.
Egy igazi cselekvő film
Csarnai Attila: Meghalni Ukrajnáért
A 2014-ben kirobbant ukrán-orosz konfliktus nem oldódott meg, a harcok ki-kiújulnak, és ennek igazi áldozatai a civilek, besorozott édesapák és családjaik. Róluk szól, és az elesetteknek állít emléket Csarnai Attila háborúellenes dokumentumfilmje, a Meghalni Ukrajnáért.

A menekültválság vagy az észak-koreai atomkísérletek mellett az ukrán-orosz konfliktust tartották az elemzők olyan vészjósló eseménynek, mely akár a harmadik világháború kirobbanásához is vezethet. Mint azt a Skrabski Fruzsina produceri jelenlétében, Csarnai Attila újságíró által készített Meghalni Ukrajnáért című dokumentumfilm bevezető történelemleckéje is elmondja, Ukrajna számára szimbolikus volt a 2013. novemberében kezdődő kijevi tüntetés, illetve kvázi forradalom, mely természetesen mélyen az ukrán történelemben gyökeredzik. Ukrajna régóta orosz hatalmi érdekterület, a cári időkben és a Szovjetunió fennállása alatt is az orosz birodalom részét képezte. A Szovjetunió 1991-es megszűnése után Ukrajna tagja volt a Független Államok Közösségének, azonban a lakosság jelentős hányada inkább szeretett volna Európához (Európai Unió), mint az Orosz Föderációhoz tartozni. Ezért a 2013-as forradalom nemcsak Viktor Janukovics korrupciós botrányai, hanem az európai integráció miatt robbant ki. A Kijev főterén, a Majdanon tüntetők tiltakoztak a Vlagyimir Putyin felé húzó, az Európai Uniós tárgyalásoktól Putyin hatására visszatáncoló Janukovics ellen, aki a békésnek induló demonstrációk erőszakos kezelése során megmutatta igazi arcát a világ előtt.

Bár az elnököt sikerült kimozdítani a hatalomból, a többségében orosz etnikai összetételű ukrán területeken, mint a Krím, Donyeck vagy Luhanszk, orosz szeparatisták nem sokkal Janukovics elmenekülését követően (a volt államfő nem meglepő módon Oroszországba távozott) lázadást robbantottak ki 2014 tavaszán. Ennek eredményeként jött létre a Krími Köztársaság és a Donyecki Népköztársaság, melyeket nemzetközileg nem ismernek el. Így Ukrajna sem, sőt, az ukránok, az EU és az Egyesült Államok számára is egyértelmű volt kezdettől, hogy az orosz szeparatistákhoz Vlagyimir Putyinnak is köze lehet. Ezért az ukránok fegyvert fogtak, és a gazdasági nehézségek, az eszközhiány és a gyengén felszerelt katonaság ellenére Donyeckbe vonultak, hogy megvédjék az országot az orosz terjeszkedéstől.

Csarnai Attila: Meghalni Ukrajnáért - Kép forrása: Csarnai Attila

Nemzetközi nyomásra a felek azóta több, rövidebb-hosszabb ideig tartó fegyverszünetet kötöttek, ám a harcok időről időre kiújulnak. Ennek pedig kárpátaljai magyar családok is áldozatává válnak, 2014 óta több családapa és fiatal férfi elesett az értelmetlen állóháború és lövöldözések közepette. A csepeli kettős gyilkosság című dokumentumfilmje miatt ismert Csarnai Attila 2016-ban a Donyeckbe utazott, majd felkereste több áldozat hozzátartozóját, és Meghalni Ukrajnáért címmel filmet forgatott egyfelől azért, hogy emléket állítson az elesetteknek, másfelől pedig a vérontás befejezéséért is tüntet Csarnai dokuja.

Az ukrán forradalomról készült már megdöbbentő és megdöbbentően friss dokumentumfilm Szergej Loznitsa rendezésében Maidan címmel (erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben). A Maidan azért volt nagy hatású, mert cinéma verité stílusban, a kijevi összecsapások közepette, „jelenidőben” követte az önkénteseket és szemtanúkat is. Csarnai Attila Loznitsánál sokkal konzervatívabb volt formailag, és klasszikus dokuként szerkesztette meg a Meghalni Ukrajnáért cselekményét. A film kifejezetten a magyar áldozatokra és családjaikra koncentrál, és arra mutat rá, hogy milyen az élet az apák és a fiúk nélkül a feleségnek, a gyerekeknek és az anyáknak. A donyecki fronton elesett Márkusz Viktor és Lőrincz Sándor kárpátaljai magyarok mellett a Meghalni Ukrajnáért felkeresett egy még élő veteránt is, Varga Zoltánt, akin keresztül a háború egyénre gyakorolt hatását is megvizsgálja a dokumentumfilm szűk egy órás játékideje alatt.

Csarnai Attila: Meghalni Ukrajnáért - Kép forrása: Csarnai Attila

Bár a Meghalni Ukrajnáért formailag klasszikusabb film, meglehetősen tartalmas és sokféle témát felvet, melyek persze szorosan kapcsolódnak a doku háborúellenes fő csapásirányához. Az áldozatok és családtagjaik bemutatásán keresztül értelemszerűen a vérontás és az öldöklés borzalmai jelennek meg, melyek miatt aligha lehet akár a védekezők oldaláról is dicsőséges küzdelemnek tekinteni a donyecki harcokat. Mint azt a film díszbemutatóján a jelenlevő ukrán nagykövet asszony, Liubov Nepop elmondta, teljesen mindegy, hogy oroszok, ukránok vagy magyarok halnak meg, mert mindenkit vár otthon valaki, és minden ember élete súlyos veszteség szüleik, feleségeik és gyermekeik számára. Főleg, hogy mint a legtöbb háborús konfliktus hátterében, úgy itt is főleg hatalmi érdekek húzódnak meg, melyeket különféle hangzatos ideológiákkal takarnak el, s ezekért az egyén úgy érezheti, érdemes meghalnia állampolgárként vagy katonaként. Az egyik áldozatról láthatunk egy képet is, melyen a keménykötésű férfi géppuskával a kezében pózol, s tekintetéből büszkeség árad. Azonban a jelenben látjuk, hogy hozzátartozója, édesanyja könnyeivel küszködik – az asszony jelen volt a díszbemutatón, és ott is kétségbeesetten kérte a nagyhatalmakat, hogy üljenek le végre egymással, és fejezzék be végleg a háborúskodást, melynek a civil lakosság a legfőbb elszenvedője.

Az ideológiák nevében indított vérontás pedig nemcsak családokat zilál szét, gyermekeket tesz árvává, hanem lélekölő is. Az önkéntes Varga Zoltán veterán személyesen is megjelent a Meghalni Ukrajnáért premierjén, és természetesen Csarnai Attila művében is megszólal. A férfiről leginkább Stanley Kubrick Acéllövedékének kiskatonája juthat eszünkbe, aki a kiképzés során összeroppant a militarista közeg nyomása alatt. Varga Zoltán bár önként vonult be, ám elmondása szerint pszichiáterhez jár a harcok óta, és Csarnai Attilának sikerül is tetten érnie a férfi néhány megnyilvánulásában, miért. A veterán néha úgy beszél, mint egy akciófilm katonahőse (macsós módon kárhoztatja a terjedő „penészt", az orosz szeparatista lázadást), máskor pedig szinte őrület tüze ég szemeiben, és a harctér halálosan egyszerű farkastörvényeit ecseteli. Avagy a halál bármelyik pillanatban kopogtathat, és a félelem állandó, melynek feszültségét a katonák például a folyamatos tüzeléssel próbálják feloldani. Ezek után nem csoda, ha – mint a férfi elmondja – Varga Zoltán és társai képtelenek újra beilleszkedni a békés, de komplexebb társadalomba. A háború, ha nem is fizikailag, de átvitt értelemben az ő életüket is elvette.

Csarnai Attila: Meghalni Ukrajnáért - Kép forrása: Csarnai Attila

A Meghalni Ukrajnáért így ha stilisztikailag nem is olyan invenciózus alkotás, mint Szergej Loznitsa Maidanja, témája miatt roppant fontos film, mert nemcsak általános háborúellenes üzenetet fogalmaz meg, hanem aktuális problémaként foglalkozik az utóbbi időben kicsit el is felejtett ukrán-orosz konfliktussal, mely tőlünk néhány száz kilométerre akár egy rémes világháború előképe is lehet (minthogy míg az Európai Unió és a NATO az oroszokat teszi felelőssé, addig Oroszország éppen a NATO-ra mutogat). Csarnai Attila művének fontosságát, érzékenységét pedig mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a dokumentumfilm díszbemutatóján jelenlevő orosz diplomata, Igor Szevasztyanov, bár korábban nem élt ezzel a lehetőséggel, a szervezők és az alkotók előzetes tájékoztatása nélkül mégis magához ragadta a szót, és a fordító tolmácsot meg sem várva az ukrán nagykövetasszony bevezetőjére reflektált. Szevasztyanov azt mondta, ez a tragédia nem nemzetközi konfliktus, hanem Ukrajna belügye, melyhez Oroszországnak semmi köze, így nincs miről tárgyalnia Ukrajnával. A diplomata rögtönzött nyilatkozata természetesen heves tiltakozást váltott ki a jelenlevő ukrán és magyar érintettekből, többen is követelték az orosz nagykövetség főtanácsosának bocsánatkérését. A film és a valóság összeért a premieren, és bár a Meghalni Ukrajnáért az áldozatokért és általában a háború ellen tüntet, de az orosz diplomata és az ukrán-magyar jelenlevők közti szópárbaj folytatta a történetet. Remélhetőleg Csarnai Attila művének a jövőben is ekkora hatása lesz, és tényleg hozzájárul egy kicsit ahhoz, hogy értelmes párbeszéd kezdődjön a felek között, és végre véget érjen a szomszédos országban a nacionalizmus- és hatalmi érdekek által motivált értelmetlen vérontás.

 

A cikkben szereplő képekért köszönet Csarnai Attila rendezőnek.

 

Meghalni Ukrajnáért

Színes, magyar dokumentumfilm, 50 perc, 2017.

Írta és rendezte: Csarnai Attila

Producer: Skrabski Fruzsina

Operatőr: Dimeth Balázs

Zene: Czomba Imre

Vágó: Kiss Sándor

Narrátor: Tóth Loon

Szereplők: Varga Zoltán, Jurij Marjan, Szergej Varatyin, Alekszej Jukev, Márkusz Anita

Bemutató: A filmet az m1 fogja sugározni júniustól, illetve a készítők online is közzé fogják tenni!

Gyártó és forgalmazó: Becsengetünk Produkció Kft.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés