bezár
 

irodalom

2017. 06. 09.
Nemcsak ünnepelni, dohogni is
Závada Pál ünnepélyes könyvheti megnyitója. Június 8., Vörösmarty tér
A 88. Ünnepi Könyvhét az Esterházy Péterre való, két perces, dzsessz-szólóval kísért megemlékezéssel kezdődött, emléket állítva annak, hogy tavaly még ő beszélt ez alkalomból a Vörösmarty téren.

A rómaiak veszélyes kétértelműséget indítottak útjára – előlegezte meg a megnyitó hangulatát sejtelmesen Péterfy Gergely – amikor a könyv szót a „liber”, vagyis „szabad” jelentésű szóból alkották meg. Elsőre, gondolhatnánk, ez azt jelenti, hogy aki könyvet olvas, az szabad ember. Ám Liber isten, a római mitológiában a bor, mámor istene is volt, és környezetében gyakran csak bort találunk, és nem betűt.

Nem kevésbé vészjóslóan és szomorúan folytatta a megnyitót Závada Pál. A könyvhetet hagyományosan egy író szokta megnyitni, így a figyelem természetesen az irodalomra, azon belül is a kortárs irodalomra fordul. Závada rögtön nevekkel is élt, többek között Tompa Andrea, Vida Gábor, Tóth Krisztina, Erdős Virág és Kántor Péter könyveit ajánlotta az idei kínálatból feltétlen elolvasásra.

Van-e helye vajon ez ünnepi alkalomból a javító szándékú dohogásnak vagy a „szakszervezeti” beszédnek? – tette fel a kérdést. Mert, amit feszegetni szeretne, azt egészen biztosan ünneprontónak titulálhatják. Nem tehetünk úgy, mintha ez az alkalom csupán az olvasás feletti örömről szólna, muszáj szembesülnünk azzal is, mint mondta, hogy autokráciában élünk, mely a téren található könyves sátrakat elfordítja Európától.

Magyarország kormánya – folytatta Závada – visszafelé, a középkor –, a boszorkányperek kora felé halad, az utat mutató csillagok az ellenkező irányba fordultak. Esterházyt idézte, aki szerint a szavak múltjának ismerete hazafias feladat, és az aktuális politika mintha nem venne tudomást ezekről a jelentésekről. Závada szerint, az európai értékeket ezen a Könyvhéten például Csaplár Vilmos, Németh Gábor és Kemény Zsófi könyvei képviselik, akik műveikkel ellensúlyozzák a kormány politikáját.

Az irodalmi, kulturális lapok önkény áldozatául esnek, az egyes kulturális szervezetekkel való bánásmód egyenlőtlen – folytatta a Kossuth- és József Attila-díjas író. Egyes kiválasztottakat az irodalmi életben, kézből etetnek, fontos, igényes lapok, szervezetek működése pedig veszélybe került, vagy meg is szűntek. Azok az idők, amikor József Attila megírta a Thomas Mann üdvözlése című versét, azt hittük, sosem térhetnek vissza – tette hozzá.

Sosem volt kérdés, hogy a mi kultúránk is európai, és Závada zárógondolatként azt javasolta, olvassuk többek között Csabai László, Vörös István, Havasréti József könyveit – ebben fognak minket megerősíteni.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés