art&design / kiállítás
2022. 02. 18.
Isteni csábítás - Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain címmel nyílik kiállítás pénteken a Szépművészeti Múzeumban.
2022. 02. 17.
Anticamera címmel látható szerdától David Claerbout belga képzőművész és az Amszterdamból hazatelepült Ősz Gábor magyar képzőművész építészeti léptékű felületekre installált hatalmas vetítéseit bemutató kiállítása a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
2022. 02. 16.
A Liszt Intézet brüsszeli kulturális központja Balázs János (1905-1977) festőművész munkáin keresztül mutatja be a roma kultúrát, annak gyökereit és hagyományait - közölte Burányi Adrienne, a brüsszeli magyar kulturális központ igazgatója kedden.
2022. 01. 22.
A Határtalan Design kiállítás és az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál részeként látható a „Texhibition” című kiállítás a FUGA – Budapesti Építészeti Központban. A tárlat vállalt célja, hogy hidat képezzen a textilművészek generációi között, és hogy összművészeti közegben teremtsen bemutatkozási lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A kiállított munkák mögött húzódó felvetés szerint a textilipar legfényesebb hazai évtizedei után is van okunk figyelemmel kísérni az ágazatot, mert tartogat még meglepetéseket. A kezdeményezés sok célt tűzött ki, noha azok nem világosak, így a végeredmény is egy némiképp zavarbaejtő összművészeti kísérletre hasonlít.
2022. 01. 11.
A pesti éjszakában valahol világít egy neonfelirat, egy üzlet cégére. Mintha csak a boldogságkeresőket igazítaná útba. Azokat, akiket Bihari Ágnes fényképez különböző városok utcáin, legyen az Budapesten vagy Mexikóvárosban. Ezeket a képeket láthatjuk az Artphoto Galériában.
2021. 12. 15.
Kontha Dora „Lélekképek” című polariodsorozatának összetettsége, lakonikus megfogalmazási módja magába foglalja mindazt, ami az alkotót – eddigi munkássága alapján – érdekli. Ám míg régebbi sorozataiban a fotográfia segítségével járta körbe alaposan külön-külön az időbeliség, az álom vagy épp a tér témáját úgy, hogy ezeknek lezártságot adott, addig a „Lélekképek” fotósorozatának rétegei egyik képről a másikra járva összefonódnak majd szétbontódnak, miközben esszenciálisan egyesítik magukban a korábban vizsgált tartalmakat. Az alkotások elodázzák a gyors interpretálást, azonban ezzel elősegítik a kontempláció lehetőségét – pont mint Pénelopé vászna.
2021. 11. 14.
Denigova (eredeti nevén Denisa Štefanigová) cseh kortárs művész organikus formái, nyers színvilága és lírai gondolkodásmódja emberi kapcsolatokban rejlő érzéseket jelenítenek meg, melyek sokfélesége széles szórást mutat. Leginkább a kék-piros színek pólusa fejezi ki a vágy, csábítás, remény, naivitás, csalódás és fájdalom vizuális formáit. Képei személyes élményeken alapulnak: szerelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok, saját szexualitásának keresése inspirációs forrásként működnek, mindezek univerzálissá tétele pedig állandó kihívás számára.
2021. 11. 13.
A Francia Riviéráról legtöbbünknek a fényűzés, a monacói kaszinók előtt parkoló luxusautók, Nizza híres szállodákkal övezett tengerparti sétánya vagy éppen a Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegének sztárdömpingje juthatnak eszünkbe. Azonban a mediterrán terület egyben művészeti központ, ahol számtalan kiállítóhely, köztük száznál is több múzeum várja az ide látogatókat. Ezek egyike a Vallauris alig 25 ezres lakosságú községében található Museé Magnelli, musée de la céramique, amely Franciaország egyik jelentős 20. századi kerámiagyűjteményének ad otthont.
2021. 11. 12.
A Das Anatomische Theater színpadán szimultán vonultatja fel a 20. század eseményeit a színház boncmestere, Milorad Krstić, mindeközben pedig azt a kérdést teszi fel: mit mond el az előző század történelmi tapasztalatáról, hogy 1953-ban megjelent a Playboy első száma, miközben Sztálint gyászolták a Szovjetunióban?
2021. 11. 02.
Október 16-án tartották meg a „Láthatatlan spektrumok” című kiállítást kísérő tematikus tárlatvezetéssorozat második részét a Pannonhalmi Bencés Apátság Főmonostori kiállítóterében, ahol „Az ábra, a fikció és a spekuláció” került fókuszba. Frazon Zsófia, a kiállítás egyik kurátora, illetve Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója kalauzolta a résztvevőket, Gosztola Kitti, Albert Ádám és KissPál Szabolcs képzőművészekkel közösen, akik a kutatásalapú művészet tükrében mutatták be munkáikat. A programcím többféle asszociációt kelt; a tárlatvezetésen leginkább az oktatásban használt szemléltetőeszközök, illetve a művészeti kutatómunka spekulatív és fikciós vetületei kerültek előtérbe.
