bezár
 

film / film

Manír és giccs az Orient expresszen
Manír és giccs az Orient expresszen
Sokan várhatták Kenneth Branagh Agatha Christie-adaptációjának moziba kerülését. A rendező-főszereplő mindent meg is tett annak érdekében, hogy egy kortárs szemeknek kedves filmet adjon a közönségnek még karácsony előtt. Ám valószínűleg épp ezért sikerült harmatgyengén vállalkozása. Az új Gyilkosság az Orient expresszen nem csupán giccses, hanem teljesen érdektelen és felszínes is.
Happy end, avagy a civilizációnk bukása
Happy end, avagy a civilizációnk bukása
Néhány év szünet után újabb filmmel jelentkezik Michael Haneke, A zongoratanárnő, a Furcsa játék vagy a Benny videója rendezője. Ahogy oly sokszor, az oszták rendező most is Franciaországban forgat, ám a helyszín a bevándorlás és a foci EB közepette kialakult figyelem miatt ezúttal kiemelt jelentőséggel bír. A Happy end ugyanakkor nem az említett kérdéseket középpontba helyező társadalomkritikus attitűddel fellépő alkotás, azok csupán körítésként jelennek meg. Vérbeli művészfilmet látunk, aminek fő témái filozofikus jellegűek, és leginkább a nyugati kultúrkör elmúlásáról, hanyatlásáról referálnak.
Olvadt bűnfilm
Olvadt bűnfilm
A skandináv bűnügyi filmek aranykorukat élik, vagy legalábbis élték a Hóemberig, mert sajnos a korábban remek drámákat készítő Tomas Alfredson pszichothrillere alapvetően csalódást okoz a műfaj és a rendező rajongóinak.
Horror gyerekeknek és felnőtteknek
Horror gyerekeknek és felnőtteknek
Nem véletlenül hódította meg a tengerentúli és a hazai mozikat is az Az című Stephen King-adaptáció. Vonzereje a szerethető gyerekhősökben és fabula jellegű meseiségében keresendő. Filmként nem mutat semmi újat vagy különöset, mégis, amire vállalkozik, azt kifogástalanul teljesíti. Egy érett és érzelmes alkotást látunk, ami megmutatja, hogy lehet egyszerre szólni a gyerekekhez, a tinédzserekhez és a fiatal felnőtt korosztályhoz.
Így jöttem a színházba
Így jöttem a színházba
A 14. miskolci Jameson CineFesten is látható volt, és még elcsíphető a mozikban is a Magyar Nemzeti Filmalap elsőfilmeseket segítő programjának keretében készült dramedy, a Hetedik alabárdos, Vékes Csaba első nagyjátékfilmje, melyből erényei ellenére a cselekmény előrehaladtával kifogy a spiritusz. 
A brit kémfilm Amerikába megy
A brit kémfilm Amerikába megy
A komoly kritikai és közönségsikert aratott Kingsman első részének erényeiből a folytatásra csupán egyetlen igazán jó dolog maradt: az öltönyök.
Válaszkereső nemzedék
Válaszkereső nemzedék
Túri Bálint Márk az Y-generáció újabb nemzedéki közérzetfilmjét készítette el diplomamunkájában. A címben szereplő tézist, miszerint „legjobb úton” lenni, a film igyekszik alaposan körbejárni és folyamatosan felülbírálni. Végül a döntést sem bízza ránk, még egyértelmű választ is kapunk, ha netán nekünk magunknak nem lenne.
Hó és csönd
Hó és csönd
Az újonnan megjelent jeges-fagyos krimi, a Wind River – Gyilkos nyomon hangulatát és stílusát tekintve is a Sicario – A Bérgyilkos (2015)  és A préri urai (Hell or High Water, 2016) nyomdokaiban lépked – nem véletlenül. Taylor Sheridan, a két említett film forgatókönyvírója ez alkalommal nem csak a történet atyja, de a rendezés feladatait is ő vállalta magára, és össze is hozott egy vállalható „folytatást”.
Az újrakezdés horrorja
Az újrakezdés horrorja
Darren Aronofsky szerelemprojektjével, a három éve bemutatott Noéval nem lopta be magát a nézők és a kritikusok szívébe, ám a rendező Velencében és miskolci Jameson Cinefesten is vetített felkavaró pszichothrillerével, az anyám!-mal visszatért régi önmagához.
Szordínózott érzékiség
Szordínózott érzékiség
Sofia Coppola Cannes-ban díjazott filmjét nagy várakozás övezte, az Elveszett jelentés rendezőjének magabiztos formatudatosságát és feminista színezetű témaérzékenységét keresve a Thomas Cullinan-regény adaptációjában. Ám amit találunk, nem ér fel a várakozásokhoz.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés