bezár
 

film / film

A nihil természetrajza
A nihil természetrajza
Míg az ezredforduló előtt született nemzedék(ek) kollektív szorongása az anyagi biztonság, majd az identitás és az önmegvalósítás fogalmai mentén tört és tör ma is a felszínre, addig az új millennium generációié már magában az életben maradásért való küzdelemben gyökerezik.
A fagyinál csak a magány veszélyesebb
A fagyinál csak a magány veszélyesebb
Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmje, a Veszélyes lehet a fagyi egy ikerpár komplex kapcsolatát mutatja be. A két fiatal nő élete teljes mértékben különbözik, éppen ezért mindkettejüknek az a benyomása, hogy a másiknak minden könnyebb lehet. Adél (Stork Natasa) egy magyar kórházban dolgozik radiológusként, testvére, Éva (Stork Natasa) rendkívül jó anyagi körülmények között, vállalkozó férjével neveli kisgyermekét.
A végén mindig az élet győz
A végén mindig az élet győz
Mikor avassam be a gyereket? Elég nagy már hozzá? Egyáltalán, elmondjam neki? Hogy az élet nem olyan, mint a mesékben. Hogy nincs mindig happy end. A gyereknevelés súlyos kérdései. A tölgy ‒ Az erdő szíve gyerekeknek készült dokumentumfilm, amely nem szól másról, mint magáról az életről. De elég bátran nyúl a témához?
Dacból élünk
Dacból élünk
Bernáth Szilárd bemutatkozása magán hordozza az elsőfilmek valamennyi sajátos ismertetőjegyét: a hétköznapi tapasztalatokban gyökerező történet életszerűségét, a kortárs közeg bemutatásának hálás témáját, az alacsony költségvetésből fakadó – szépen szólva – kézműves megoldásokat. A Larry azonban jóval több egy sikerült bemutatkozásnál: alighanem az elkövetkező évek vonatkoztatási pontjává válik.  
Vendégűző fogások
Vendégűző fogások
A jelenlegi társadalmi berendezkedés válságjelenségeire reagálnak azok az elmúlt években megszaporodó filmek, amelyekben a gazdagok kerülnek terítékre és válnak a nevetség tárgyává. A menü csatlakozik a filmek sorához, amelyek a szatíra, a fekete komédia és a thriller műfaji eszköztárával értelmezik azt az egyszerű tételmondatot, hogy „nem minden arany, ami fénylik”.
Túl szorosra fűzve
Túl szorosra fűzve
Az idősödő Sisi császárnével, a magyarok szeretett királynéjával a róla készült történelmi filmek általában kevésbé szerettek foglalkozni, mert hálásabb témául szolgáltak az idealizáltan szép és fiatal uralkodónő, valamint a személyéhez köthető romantikus fordulatok és történelmi pletykák. Marie Kreutzer osztrák rendezőnő Fűző című esszéfilmje egy üde kivétel, Vicky Krieps luxemburgi színésznő játéka pedig szinte újrateremti benne a Sisi-karaktert. A Fűző hősnője a negyvenedik életévét éppen betöltő, kiégett császárné, akinek nagyon elege van mindenből, és ezt szégyentelenül ki is fejezi, mondhatni beint az egész (film)történelemnek.
A pap, aki nem csak prédikált a családról
A pap, aki nem csak prédikált a családról
Egy katolikus pap szentelésekor felesküszik ugyan a cölibátusra, a nőtlenségre, de a legemberibb érzés, a szerelem még ezt is felülírhatja. A 19. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál győztes magyar dokumentumfilmje, A döntés ezt az érzelmileg felkavaró helyzetet és a vele járó súlyos lelki küzdelmet mutatja be egy magyar plébános játékfilmre kívánkozó történetén keresztül.
Az ártatlanság kora
Az ártatlanság kora
Belgium idei Oscar-nevezettje paradox módon drámaiatlan fogalmazásmóddal mutat be hatásosan egy rendkívül erős drámát két ifjú lélekről.
Amikor a nők beszélni kezdtek
Amikor a nők beszélni kezdtek
Az oknyomozó újságírás sokszor körülményes és kihívásokkal teli folyamatát bemutató filmek kánonja idén újabb darabbal bővült. Maria Schrader rendezése, az Azt mondta a filmproducert, Harvey Weinsteint érintő és a hollywoodi filmgyártásban előforduló szexuális visszaélések körüli botrányt dolgozza fel a New York Times két riporterének  nézőpontjából, akik nem adták fel, és addig kopogtattak az ajtókon, míg a nők beszélni nem kezdtek.
A tudatalattiból feltörő férfiak
A tudatalattiból feltörő férfiak
Műfaját és stílusát tekintve az Ők kisebb szabású, de annál hatásosabb fordulópont Alex Garland még nem túl hosszúra nyúló filmrendezői pályáján. A sci-fit leváltó horror és thriller műfajok kellékeinek pszichológiai mélységet adó film ugyanakkor kifeszít egy olyan ívet, amely összefoglalja Garland eddigi filmes munkáit az alkalmazott stílusjegyek mentén, és amelyet a morbid brutalitásig fokozott jelenetek végül össze is zúznak. A szélsőségig vitt történet láttán adódhat a kérdés, hogy vajon Garland további rendezései milyen irányt fognak venni, mert innen nehéz volna a visszaút a letisztultabb kifejezésformához, de az érzelmi-vizuális provokációt sem lenne könnyű fokozni.
4   5   6   7   8   9   10   11   12 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés