bezár
 

film / gondolat

Mindannyiunkról szól az Unorthodox minisorozat
Mindannyiunkról szól az Unorthodox minisorozat
A Deborah Feldman írónő önéletrajzi regényéből készült négyrészes minisorozat néhány hete elérhető a Netflixen. A kritikusok a sorozatban exponált ortodox zsidó közösség ítéletmentes és részletgazdag bemutatásáért méltatják, a konkrét cselekmény miatt viszont erősen kritizálják, holott a menekülő-identitáskereső Esty története mindannyiunk hétköznapi valóságával áll kapcsolatban.
Egyedi és megismételhetetlen – a modern nő új útjai
Egyedi és megismételhetetlen – a modern nő új útjai
A korábban inkább csak az Egyesült Királyság határain belül ismert, szépreményű fiatal alkotó az utóbbi években valódi üstökösként robbant be a nemzetközi köztudatba – és jócskán felperzselte maga mögött az utat. Egyedisége és pontos arányérzéke generációjának hiteles krónikásává teszi őt, miközben új és mind hallhatóbb hangot ad a modern Nő önreprezentációjának. Ráadásként magabiztosan navigál a virtigli zsánerműfajok szabálydzsungelében is. Phoebe Waller-Bridge előtt figyelemre méltó karrier áll.
A feldobott kő művésze
A feldobott kő művésze
A napokban újabb filmtörténeti jelentőségű magyar művész távozott az élők sorából: Sára Sándor játékfilmes operatőrként, rendezőként és dokumentumfilmesként is kulcsfontosságú alkotásokkal ajándékozott meg minket élete 86 éve alatt.
A város hallgatása közben
A város hallgatása közben
Az ok, amiatt úgy döntöttem, hogy írok egy már tavaly megszüntetett sorozatról az, hogy az egész kifejezetten a zenéről szól, és habár olykor a sorozat a maga laza fikciós szövetéhez képest is túlzásokba esik, mégis elég árnyaltan sikerül bemutatnia a klasszikus zenész-létet. Az egész külön érdekessége, hogy részben egy fiatal oboista lány szemével látjuk a zeneipart, így még jobban kirajzolódik számunkra a hatalommal való visszaélés, a genderhelyzet kilátástalansága, valamint a koncertterem hierarchikus légköre, ami körülveszi a zenészeket. A történet a New York-i Filharmonikusoknál játszódik, tehát egy elit zenekarról van szó, de az, hogy – legalábbis a szerző szerint – itt sem nagyon más a helyzet, mint a kevésbé szerencsés zenekaroknál, elég tisztán világítja meg a dolgokat.
Flashback – Akik keresték, de nem találták Amerikát
Flashback – Akik keresték, de nem találták Amerikát
Melyik az a film, ami egy egész generációt megmozgatott, a drog- és szabadságmámoros ellenkultúra szimbólumává vált, és kihúzta Hollywoodot a pénzügyi és esztétikai válságból, hogy utána újra a szakadék szélére taszítsa a stúdiókat? A Szelíd motorosokról van szó, ami idén nyáron lett 50 éves. Ennek kapcsán elevenítettük fel Dennis Hopper és Peter Fonda klasszikus road movie-ját.
Flashback – A némafilm vadvirága
Flashback – A némafilm vadvirága
A korai amerikai némafilm legmeghatározóbb alkotója és forgalmazója, David Wark Griffith és a D.W. Griffith Productions 1919 májusában, tehát idestova 100 éve mutatta be a szentimentálisra hangolt Letört bimbókat, amelyet épp ideje leporolni, hogy ne csak Griffith történelmi eposzai maradjanak meg emlékezetünkben.
Flashback – Isten és állat
Flashback – Isten és állat
1979-ben mutatták be minden idők egyik leghíresebb és legjobb filmjét, Francis Ford Coppola sötét és kegyetlen háborús eposzát, az Apokalipszis mostot.
Egy pillantás David Lynch fejébe
Egy pillantás David Lynch fejébe
Nincs még egy olyan egyedi hangvételű, jó értelemben furcsa témákkal foglalkozó filmrendező, mint David Lynch, aki Kristine McKenna filmkritikussal összefogva próbálta megfejteni vaskos memoárjában, a frissen megjelent Aminek álmodomban, hogy mi rejtőzik a kék bársony mögött, a Vörös Szobában.
Az ősműfaj kusza családfája
Az ősműfaj kusza családfája
Laikusok és szakértők számára is izgalmas fejezetekkel szolgál a filmes vígjáték műfajáról készült tanulmánykötet. Tíz ötletesen és lendületes stílusban megírt cikk nyújt az olvasónak bepillantást a gyakran lenézett zsáner végtelen univerzumába.
A valóságot képpé átírni?
A valóságot képpé átírni?
Az Elégia, a Szindbád vagy a Csontváry a magyar filmtörténet kiemelkedő darabjai. Habár a mindössze ötven évesen elhunyt rendezőről, Huszárik Zoltánról az évek során számos publikáció született, egyik sem nyújt olyan átfogó betekintést az életműbe, mint ez az újonnan megjelent Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán című könyv.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés