bezár
 

irodalom / interjú

Hol van az út Esterházy Péterhez?
Hol van az út Esterházy Péterhez?
Esterházy Pétert első megjelenéseitől kezdve az irodalomtudomány nagyon magasan pozicionálja, persze nem véletlenül, hiszen nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként is beszélhetünk róla. Viszont, ahogy az a profi futballistáknál gyakori jelenség – Esterházynál talán nem indokolatlan sporthasonlattal élni –, a szakvélemény szerint nagyra tartott játékosok híre rendkívül sokszor összeroskad az elvárások súlya alatt. Nagy teher és nagy kincs, ha valaki olyan szinteken mozog a művészetekben, mint ahogy azt Esterházy Péter tette.
Az ember tényleges motivációi
Az ember tényleges motivációi
Ma a leginkább elismert magyar krimiszerző Kondor Vilmos, holott személyesen nem találkozik sem olvasóival, sem újságírókkal. Még az a Magyarországon csoda számba vehető eset is megtörtént vele, hogy filmet forgattak egy könyvéből. Ráadásul sorra jelennek meg fordításban is a művei. A prae.hu csapata mindig  úgy vizsgálta a populáris műfajokat, mint amelyeket lehet jól is művelni, és akkor rengeteg tanulsággal jár az elemzésük. És annyira sem vagyunk művészi sikerekben gazdag nemzet, hogy ne nézzük meg a populáris regiszterben szerzők pályáját. Lássuk hát, hogy vélekedik minderről a rejtőzködő író!
Valami bűzlik Erdélyben, hátha másoknak is tetszeni fog
Valami bűzlik Erdélyben, hátha másoknak is tetszeni fog
Címtelen föld címmel fiatal erdélyi metamodern versantológia jelent meg ősszel André Ferenc és Horváth Benji szerkesztésében. A Hervay könyvek első darabjával kapcsolatban kérdeztük őket arról, hogy miért éppen a metamodern, hogy mitől erdélyi az erdélyi szerző, de szó esett arról is, miért fontos, ami az Atlanti Óceán másik felén történik.
Csak mozgásként értelmezhető
Csak mozgásként értelmezhető
A Költő a nappaliban sorozatának október 1-i vendége Tompa Andrea volt. A beszélgetés így folytatódott. (Az interjú első része itt olvasható.)
„A fonat lesz az, amit én regénynek képzelek”
„A fonat lesz az, amit én regénynek képzelek”
Mint annyi minden mást, a koronavírus-járvány a Költő a nappaliban frissen induló sorozatát is megakasztotta. S bár reménykedtünk, hogy ősszel meg tudjuk tartani a tavasszal elmaradt eseményeket, ismét nem így lett. Tompa Andreával végül „hibrid” megoldást választottunk annak érdekében, hogy ne veszítsük el teljesen a Lakásszemináriumok személyes, közvetlen hangulatát, a beszélgetés személyességét, és megmaradjon az élő kapcsolat, a jelenlét lehetősége a résztvevőkkel is, ugyanakkor ne kockáztassuk senki egészségét. Az író tehát eljött a nappaliba, helyet foglalt a kanapén… A lelkes Tompa-olvasók pedig online tudtak kapcsolódni az eseményhez. Kérdezhettek, reflektálhattak, amit meg is tettek.
Tönkretenni valamit, hogy a miénk legyen
Tönkretenni valamit, hogy a miénk legyen
Szeptember közepén jelent meg Biró Krisztián első verseskötete, az Eldorádó ostroma a Jelenkor Kiadó gondozásában. Sokan várták már, hogy a készülő kötetből kézzelfogható könyv legyen, ez megtörént végre, ezért kérdeztük Krisztiánt erről a folyamatról, versekről, és persze saját magáról, jövőbeni terveiről pedig egyáltalán nem.
Szőnyeg alá söpörni a modern technológiát?
Szőnyeg alá söpörni a modern technológiát?
Tavasszal jelent meg Mécs Anna Kapcsolati hiba című, legújabb novelláskötete, amelyben a hétköznapi problémák és a technológia viszonya jelenik meg.  A novellák egyéni szinten, kis közösségekben mutatják be az online világ, a rohamosan fejlődő technika vívmányainak hatását az emberi kapcsolatokra. Húsbavágóan valóságos, ismerős helyzetek, és ugyanakkor furcsán idegenek is. A kötet egy olyan világ problémáit zúdítja ránk, amiben élünk, de nem tudunk vele mit kezdeni.
Élményszerző organizmusok
Élményszerző organizmusok
Ahogy korábban megírtuk, Tóth Kinga Hazai Attila Díjjal kitüntetett költő, hangperformer, intermediális művész idén első magyarként vehette át a svájci Hugo Ball-díj Támogatói Díját. A háromévente átadott Hugo Ball-díjat olyan német nyelven alkotó művészeknek ítélik, akik túlnyulnak az irodalom területén és más művészeti ágakban is tevékenykednek. Ennek kapcsán készítettünk Tóth Kingával interjút.
Hát a vátesz, hát ez ilyen
Hát a vátesz, hát ez ilyen
Nagy izgalommal és várakozással indult a Költő a nappaliban sorozat február 27-én. Fél 6 körül a költő csöngetett először, de nem sok időnk maradt a hangolódásra, apró egyeztetésre. Épp csak bort töltöttünk a poharakba a beszélgetéshez, máris megérkeztek az első vendégek is. Régi Lakásszemináriumozók, és vadonatújak. Többen már ekkor szóba elegyedtek Szálinger Balázzsal, de persze még inkább óvatosan, illedelmesen. Ám később minden elszabadult, a résztvevők, felhívásomra is, már az elején kérdeztek, hozzáfűztek, véleményt mondtak. Ezeket a nagyon eleven, érdemi közbevetéseket itt nincs lehetőség közvetíteni, ám a másfél órás maratoni beszélgetés és felolvasás egy pillanatig sem ült le, rengeteg irányba elkalandoztunk, térben, de főleg időben. Ennek a beszélgetésnek kivonatos, írott változatát adom most közre.
Nem volt más lehetséges út, csak az írás
Nem volt más lehetséges út, csak az írás
Magyarországhoz sokáig nem kötötte más, mint néhány itt eltöltött gyerekkori vakáció. Amióta néhány éve Budapestre költözött, új lakóhelye egyre nagyobb szerepet kap szövegeiben is. David Szalayval, aki az utóbbi időszak egyik legígéretesebb írójaként tűnt fel a brit kortárs irodalom térképén, Burns Katalin beszélgetett az útkeresésről, a mai brit írók megélhetési lehetőségeiről és a külföldi szerzők iránti brit keresletről.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés