bezár
 

irodalom / könyv

Így irtok én
Így irtok én
A Nyugat + Zombik esetében már az rendkívüli, hogy egyáltalán elkészült. A „már megjelenése előtt kultikus” képregény ugyanis vicces ötletnek indult, majd a váratlan érdeklődést és a páratlan sikerű adománygyűjtést követően – a közösségi finanszírozási kampány során az eredetileg tervezett összeg két és félszerese, hétmillió forint gyűlt össze – Csepella Olivér egyre csak csúszott a munkálatokkal, így sokan azt hitték, hogy a Nyugat + Zombik városi legenda marad. Végül két évvel a kitűzött időpont után, idén decemberben vehették kézbe a türelmes rajongók Csepella művét – a valóban minőségi és egyedi darabra pedig megérte várni.
Gyászmunka, szakítás után
Gyászmunka, szakítás után
„Egyszerűbb lett volna az elején kezdeni, de az eleje nem jelentett túl sokat anélkül, ami utána jön, és ami utána jön, nem jelentett sokat a vége nélkül” – kezdi történetét egy partvidéki kisvárosban élő egyetemi tanárnő, aki sok évvel később próbál felidézni és feldolgozni egy elmúlt szerelmet. A történet vége Lydia Davis, Man Booker-díjas amerikai írónő eddig egyetlen megjelent regénye, melyet 1995-ben adtak ki az Egyesült Államokban. A magyar fordítás Mesterházi Mónika munkája, és a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.
Rabszolgasorsok
Rabszolgasorsok
Toni Morrison regényeiben gyakran köszönnek vissza az édesapja meséiből ismert fekete közösség tagjai, vágyaik, félelmeik, így aztán nem meglepő, hogy legújabb művében, a Könyörületben is egy fekete lány, Florens életébe nyerünk betekintést.
Egy nagy író fejével
Egy nagy író fejével
„A tudat folyamatos áramlása nem létezik. (…) Szigetek, tanúemlékek lappanganak a tudatban. Gyerekkorból, szülővidékekről, olvasmányból, a múlt, a félmúlt, közelmúlt érzéki benyomásaiból. Hívásra várnak. Csak a líra tudja őket megszólítani.” Ezeket olvashatjuk Szilasi László legújabb könyvében, Babits Mihály gondolataiként. Az Amíg másokkal voltunk, ha felvesszük az előbbi okfejtés fonalát, akár líraként is olvasható. Hiszen Szilasi László, a próza álarca alatt, a magyar irodalom három nagy alakjának, Babitsnak, Jókainak és Bessenyei Györgynek a gondolatait, asszociációit, emlékeit próbálja rekonstruálni.
Alternatív Valóság nagybátyánk
Alternatív Valóság nagybátyánk
A Corvina kiadó frissen jelentette meg Bereményi Géza és Vető János fotográfus közös „fényképregényét”, amely a híres Antoine és Désiré című Cseh Tamás-lemezhez készült adalékként, vagy a lemez továbbgondolásaként is értelmezhető. Annak idején, egészen pontosan 39 éve Vető János készítette a lemez borítóképét, valamint a hátoldalon található fotósorozatot is, amely képek tulajdonképpen mind egy hosszúra nyúlt, kalandos délután alatt készültek el. Ennek a délutánnak az eddig ismeretlen képi termését Bereményi Géza friss szövegekkel, Antoine és Désiré történetének újabb részleteivel egészítette ki, így született meg a szóban forgó fényképregény.  
A gonosz megismerhetetlensége
A gonosz megismerhetetlensége
Idén jelent meg először magyarul a Magvető kiadó gondozásában, a lassan klasszikusnak számító amerikai író, Cormac McCarthy egy korai és idáig kevésbé ismert regénye, az Isten gyermeke.
Sokáig szeretni
Sokáig szeretni
Az Amikor elhagytak című Elena Ferrante-regényt olvassuk, minden további nélkül elhinnénk, naplót, és nem egy alaposan megtervezett sikerregényt tartunk a kezünkben. Az elbeszélő és főszereplő Olga, egy 38 éves, kétgyerekes családanya, akit férje egy húszéves lányért otthagy. A szakítás utáni pár hónap intenzív lelki történéseit leírva Ferrante a párkapcsolatok, egyáltalán az élet legégetőbb problémáira kérdez rá. Teheti ezt, mert elbeszélője a „falig”, a legmélyebb kétségbeesésig elmegy.
Pontosan emlékezni a saját halálunkra
Pontosan emlékezni a saját halálunkra
A halál utáni „életről”, létezésről fantáziáló történetek (filmek, regények, festmények, tudományos vagy vallásos értekezések) szinte mindenkit beszippantanak. Akkor is, ha ezek nagyon sokszor – a megfelelő tapasztalat, tudás vagy (vallás esetében) élő hit hiányában – nevetségesnek, banálisnak, hiteltelennek tűnnek, vagy ugyanazt ismétlik, amit ebben a témában már nagyon sokszor, sokféle formában láttunk, hallottunk. Épp ezért én is kicsit félve (bár leplezetlen kíváncsisággal) vettem a kezembe az 1976-ban született finn írónő, Laura Lindstedt Finlandia-díjas regényét, az Oneiront.
A humorista irodalomtörténete
A humorista irodalomtörténete
Meglepően nehéz feladatnak tűnik paródiakötetről recenziót írni. Maradjunk vajon a felszínen és lelkendezzünk azon, hogy „jé, ez tényleg hasonlít”? Vagy kíséreljük meg inkább az alapjául szolgáló művektől függetleníteni? Ha Bödőcs Tibor Addig se iszik című könyve kapcsán ez utóbbi mellett döntünk, ne csodálkozzunk, ha egy idő után már nem a humoristát látjuk a szerzőben, hanem a szépírót és irodalomtörténészt.
Fejlődés a függés kötelékében
Fejlődés a függés kötelékében
Karafiáth Orsolya új regénye, a Szirén, az elmúlt hetekben jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában, és ezúttal sem egy pöttyös könyvvel kedveskedett olvasóinak. A kötet egy novellafüzérként is felfogható fejlődésregény, amelyben az ember sorsa nemhogy nem fáklyásmenet, hanem egy traumákkal és borzalmakkal kikövezett, de valahonnan mindannyiunk számára nagyon jól ismert, bőr alá kúszó peníbilis és megrázó utazás.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés