bezár
 

irodalom / könyv

Az ember, aki nyugati akart lenni
Az ember, aki nyugati akart lenni
Közép-európaiként soha nem menekülhetsz a szorongásaidtól és a kisebbségi komplexusodtól. Még akkor sem, ha Jaguart vezetsz, vagy az örökpanorámás penthouse-odban a legmodernebb digitális wc-illatosító berendezést szerelteted be. A nyugat-európai identitás megélhetése utáni örök sóvárgás az alapja Fabricius Gábor Más bolygó  című regényének is, hiszen a főhős folyton ezen túráztatja magát, miközben a Föld lelassult forgása következtében megváltozott világban azt próbálja kideríteni, kicsoda is ő valójában. 
Semmi(s) irodalom
Semmi(s) irodalom
Hiába, a kortársi kritika mindig is igen törékeny természetű, mert a tudni tilos a jövőt miatt az értelmezés mögé nem lehet odakerekíteni egy kezdetek – kibontakozások – lezárulások elbeszélést. Mivel Szabó Marcell kötete, ahogy mondani szokás, kutya nehéz verskötet, nincs mese, számba kell venni, hogy mi okozza az értési-értelmezési nehézségeket. Ez, még ha sovány eredménnyel és bőséges kudarccal jár is, értelmes kísérletnek tűnik.
Az események ugyanis megesnek
Az események ugyanis megesnek
A Sátántangó és sok más könyv szerzőjének ez a kötete, durván, de pontosan megnevezve, katasztrófa-könyv: a Báró Wenckheim hazatér, a lassú lepusztulásról és a gyors, nagyon gyors elpusztulásról beszél.
Csak a felszínt kapargatja
Csak a felszínt kapargatja
Tisztára meg van őrülve mindenki! Hányszor, de hányszor hagyja el ez a felkiáltás a szánkat, ha esténként családtagjaink körében megpróbáljuk a napi tapasztalatokat, a bennünket ért ingereket feldogozni. Csupa ideges, ingerült élethelyzet a hivatalos ügyintézés során, a tömegközelekedési eszközökön zötykölődve, vagy épp a mindennapos bevásárlást intézve. Hidas Judit Seb című regénye sem ígér mást, a szereplői viselkedéséből ugyanez a pattanásig feszült helyzet, azaz egy össztársadalmi kórkép köszön vissza. 
Magyar problémákról festőien
Magyar problémákról festőien
Mintha Shakespeare színházában járnánk, Hidas Judit Seb című regényében a mai magyar társadalom szinte minden rétege képviselteti magát. A szereplők élete összefonódik, találkozásaik mentén finoman megrajzolt, szuggesztív képek rajzolódnak ki. Az író – bár alaposan és sok oldalról láttatja a figurákat – szeretettel nyúl hozzájuk. A bűntől és a bűntett elkövetésétől végül megmenti őket. Így nem is tereli el az olvasó figyelmét a sok kis apró, pillanatnyi tragédiáról.
Hajregény
Hajregény
Üthet-e akkorát egy maffiaszervezetről szóló regény, mint a Tisztogatás? Hiszen a filmvásznon és a krimik lapjain évtizedek óta maffiafőnökök osztogatják az utasításokat és változatos módon iktatják ki az ellenfeleiket. A tömegkultúra bevett kliséjévé vált a maffia, mindenkinek van róla képe, nem úgy, mint a kommunizmus rémtetteiről, szomszédos népek közötti feszültségekről vagy éppen egy bulimiás hétköznapjairól, amely témák inkább a szőnyeg alá söpört tabuknak számítanak.    
Alaptalanul megbékélni a világgal
Alaptalanul megbékélni a világgal
Egyik nap azon gondolkoztam, vajon miért érzem azt, hogy egy facebookra kiposztolt szelfi születését, hátterében tenger nyaldosta sziklákkal, végső soron ugyanolyan (intellektuális) elemi erő mozgatja, mint egy jelentősnek megítélt műalkotásét. A választ Németh Gábor Egy mormota nyara című könyve feletti sokadik elmélkedés adta meg.
Életképek Simonország történelméből
Életképek Simonország történelméből
Ment-e a világ előbbre az elmúlt bő egy évszázadban? Igaza volt-e azoknak a nemzedékeknek, melyek úgy fogták fel: nekünk most ugyan rossz, de életünk célja, hogy a gyerekeinknek már jobb legyen? Vagy ugyanazokat a köröket futjuk itt Közép-(Kelet-)Európában száz-százötven éve? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ Nagy Gergely Simon és Simon című regénye.  
Hashtag: #kádárahibás
Hashtag: #kádárahibás
Másfél évtizedet volt kénytelen várni mind a szűk szakmai, mind a szélesebb olvasóközönség, hogy a nagysikerű A nyugalom után egy újabb Bartis-regényt vehessen kézbe. A 2015 őszén megjelent A vége címet viselő könyvet ráadásul terjedelme (600 oldal) is könnyen arra predesztinálja, hogy - Spiró György egykori mondását megidézve - úgy kezdjük el olvasni: no, hát ez alatt aztán tényleg beszakad majd az asztal!
Példázat a felnőtté vált városkáról
Példázat a felnőtté vált városkáról
Nádas Péter Az élet sója című kötete egy éven át írt, havi rendszerességgel közölt tárcák gyűjteménye. Témájuk révén már első megjelenési formájukban is szoros egységet képeztek, könyvbe rendezetten, egy lendületből olvasva azonban még inkább kirajzolódik egy szépen ívelő,  már-már regényszerű történet. A kérdés csupán annyi, hogy ki vagy mi valójában ennek a történetnek a főszereplője? 
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés