irodalom / könyv
2022. 02. 10.
Bakos Gyöngyi fontos dolgok elhallgatásával és az emberi emlékezés kreatív természetével csűri-csavarja névtelen főhősnőjének történetét. Számos helyet bejárunk elég tág időintervallumban, és mégis azt látjuk, hogy az eseménytelenség, a rácsodálkozás hiánya és az egyszerű tárgyilagosság jellemzi az életét, ami a társas kapcsolataira is rányomja a bélyeget. A Nyolcszáz utca gyalog című (kis)regény játékosan bánik a térrel és idővel egyaránt, ami egy végtelen sétaként reprezentálja a lelki folyamatok kiismerhetetlennek bizonyuló kuszaságát. - Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című regényéről Varga Bianka írt kritikát.
2022. 02. 03.
Míg a romantika hagyományait folytató hasonmás-történetekben és a populáris kultúra részét képező, leegyszerűsítő világképpel operáló Eminem-szövegekben az alakmások a lét világos és sötét oldalának, a jó és rossz párharcának leképezései, Mesterházynál a főhős és alteregója egymás ellentétei: fiatal – öreg, fővárosi – vidéki, humán értelmiségi (újságíró) – mérnökember valójában egymás kiegészítői. Együtt alkotnak egy egységes egészet. – Mesterházy Balázs Penészes Isten című verses regényéről Pusztai Ilona írt kritikát.
2022. 02. 01.
A beláthatatlan táj, mint csomópontokból és az őket összekötő vonalakból álló minta magára a könyv struktúrájára is ráolvasható. A mű cselekményvezetése nem lineáris, az eseményeket töredékekből tudjuk megismerni. Sokszor nem fejti ki a szerző a történteket rögtön, nem meséli el egyben, hanem más fejezetben, más szemszögéből egészíti ki. Olyan érzés, mintha az ember egy krimit olvasna, vagy puzzle-t rakna ki. – Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regényéről Mandák Emese írt kritikát.
2022. 01. 28.
A feldolgozhatatlan traumák végtelen körforgása szédíti az olvasót. Az önmagunk által koholt hazugságok folyamatosan felbukkannak és a karakterekkel való mély azonosulásban könnyen rádöbbenhetünk, hogy mi magunk is saját áldozatainkká váltunk. - Fekete Viktória Dorina írt Tóth Krisztina Fehér farkas című kötetéről.
2022. 01. 18.
A szerzői idézetből is kiviláglik, Márton László azon írók közé tartozik, akik tovább viszik a magyar drámairodalom radikális megújítóinak (Örkény István, Mészöly Miklós, Weöres Sándor) szellemi örökségét: a groteszk világlátásra és a világ abszurditására való érzékenységet, valamint a történelmi aktualitások iránti fogékonyságot. – Márton László drámakötetéről Pusztai Ilona írt kritikát.
2022. 01. 06.
A regény nem a megszokott lineáris módon vezeti fel a szálakat, a jelenből gyakran visszaugrunk a múltba, Vera gyermekkorába, a gimibe, vagy házassága kezdeteire, de sokszor előfordul, hogy valamiféle hallucinációban találjuk magunkat, Vera képzeletében. Először tátott szájjal bámulunk, most mégis mi a fene történik, miért van nála egy dobócsillag, és mit keres a táskájában egy nuncsaku, majd újra jelen, újra a valóság, és már minden tiszta. Vagy nem. – Halász Rita Mély levegő című regényéről Vallyon Zsófia írt recenziót.
2022. 01. 03.
A kötet szerkezetének egyik központi motívuma bibliai evokáció, Márta, Mária és Lázár története. A bibliai testvérpár talán a fiú feltámadása miatt a legismertebb, ugyanakkor Nagy Márta egy másik történet mentén idézi meg őket. Az első ciklus Márta, Mária, Lázár című versében a modern korban jelenik meg a két nő személyisége, immáron minden szakralitástól függetlenül. Nagy Márta Júlia Elígért lány című második verseskötetéről Martzy Réka írt kritikát.
2021. 12. 12.
Külön ki kell emelni a zseniálisan megírt a szexjeleneteket. A döbbenetesen érzéki, egy pillanatig sem közönséges vagy prűd részletek önmagukban is szépek, de ami igazán fantasztikus bennük, hogy különösebb magyarázat nélkül is pontosan érzékelhető a szövegből, mikor szól egy aktus a szeretetről és mikor a hatalomról.
2021. 12. 05.
Nádasdy Ádám tanulmánykötetének címe, A csökkenő költőiség már első ránézésére meglepő, egyben elgondolkodtató. Költőietlen korban élnénk, ahol a költészet a leértékelt áruk polcára került? Ám a könyvet megfordítva a borítón, a kötet címét adó tanulmányból vett idézet megadja az értelmezés kulcsát: „Szövegeit [Shakespeare-ét] sem kell már a fordításban se archaizálni, se költőiesíteni. Csökkenhet a költőiség, növekedhet a Shakespeare-iség.
2021. 12. 03.
Bódi Péter negyedik regényét csetregényként vezették fel, de a kategorizálásra és kritizálásra hajlamos kritikus (aki nem én vagyok) a formán túllendülve hívhatja a Hype-ot generációs regénynek, drogregénynek, de akár Erasmus-regénynek is, mivel ezek a témák mind erőteljesen megjelennek a szövegben. Le a kategorizálással, nézzük a könyvet!
