bezár
 

irodalom / könyv

Soha nem vagyok ott, ahol történik valami
Soha nem vagyok ott, ahol történik valami
Szarka Károly debütáló regénye 2021-ben jelent meg. A mai magyar valóságot, a kallódó fiatalságot és egy szenvedő call centeres férfi álmainak és valóságának keveredését követhetjük nyomon több mint háromszáz oldalon keresztül. És ahogy Sartre-nál, a pokol itt is a többiek.
Kaptafa és rámáscsizma
Kaptafa és rámáscsizma
A szövegimmanens irodalomkritika terén – Lapis esetében sokszor a valós idejű irodalomtörténész funkciója képződik meg – tényleg elleshető jónéhány mesterfogás arról, hogyan is érdemes rátapintani arra a bizonyos archimédeszi pontra, ahol „tartalom és forma”, a közlés és a közlés eszközei megkülönböztethetetlenekké válnak. – Lapis József Elég című kötetéről Fülöp Barnabás írt kritikát. 
Hazatérések
Hazatérések
Egy Duna menti falu világába lépünk, ahol az érdeklődés mindenekelőtt a másik életének kifürkészését jelenti, ahol a látogatás a másik otthonába való kíváncsi behatolás, ahol az összefogás a másik kirekesztését tartósítja, ahol az ajándék a másik lekötelezésére szolgál, ahol a közös szórakozás a másik megalázásával jár, ahol a figyelem soha nem pihenő rosszindulat, ahol a beszéd: agresszió, sakkban tartás, fegyver és rejtőzködés. Ahol a titok az, amit mindenki tud. – Nádas Péter Rémtörténetek című regényéről Csutak Zoltán írt kritikát.
Új idők új dalai
Új idők új dalai
Egyre több kortárs fiatal szerzőt bemutató antológia lát napvilágot, gondoljunk csak a Péczely Dóra szerkesztette Lehetnék bárkire vagy a Horváth Benji és André Ferenc által összeállított Címtelen földre. Az azonban rendhagyó, hogy egy teljesen pályakezdő szerző, szerkesztő szedje csokorba a szerinte fiatal kortárs költőket.
Gasztronómia, pop és utazások
Gasztronómia, pop és utazások
Térey János 2019-es halálhíre megrázta az irodalmi közeget. A Jelenkor Kiadó szinte azonnal a hagyaték átvizsgálásába kezdett, két posztumusz kötetet jelentetett meg, a kevert műfajú Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba címűt 2019-ben, a szerző befejezetlen memoárját pedig 2020-ban Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai címmel.
A fiatalság lendülete
A fiatalság lendülete
Cantu Mari rendező önéletírásának címe nem valamiféle pongyola vagy keresetlen felhívás indulásra, esetleg cselekvésre, sokkal inkább utal a sok ezer éves kínai táblajátékra, amely rendkívül egyszerű szabályaival és kérlelhetetlen logikájával az egyik legbonyolultabb stratégiai játék a világon. Éppen olyan, mint az élet.
A werkfilm regény, ami nem is az
A werkfilm regény, ami nem is az
Gerőcs Péter Werkfilm című regénye minden szinten és minőségben szeretne létezni. Van benne egy csipet film, egy korty irodalom, egy kanál werk és mindez olyan, mintha egy forgatókönyvbe lenne beletekerve. Ha valaki regényt szeretne olvasni, vagy filmet szeretne nézni, ne ezt a művet vegye a kezébe. Ha a kettőt egyszerre tenné, akkor ennél jobb könyvet nem is választhatna.
Játék a végtelennel
Játék a végtelennel
Szeifert Natália negyedik regénye kezdetben családtörténetnek tűnik, amely négy női generáció sorsát kíséri végig több mint egy évszázadon át, miközben a háttérben zajlik a történelem. A második résztől azonban a fókusz három szereplő szenvedélyes kutatására helyeződik át, és olyan kérdések kerülnek előtérbe, mint hogy jogában áll-e az embernek megváltoztatni a világ rendjét, vagy hogy mit jelent az öröklét nyújtotta szabadság.
A nő, aki fejben dől el
A nő, aki fejben dől el
Egyszer utaztam egy budapesti taxisofőrrel, aki halkan füstölgött magában, miután egy rövidet telefonált. Úgy tűnik, ez az asszony sem az igazi – mormogta –, pedig ez már a nyolcadik feleségem. Nem véletlen, hogy jó ideje a házasság számít az európai irodalom egyik fő témájának. Goethe Vonzások és választások vagy Tolsztoj Anna Karenyina című regényei felvetik az alapvető kérdéseket, de folyton kiderül, akad még néhány megoldatlan probléma. Most Gurubi Ágnes Másik isten című könyvében láttam valamit, ami felkeltette az érdeklődésemet.
Figyelmes tekintet
Figyelmes tekintet
Az idegen környezet megértésre váró közeg, de a megfigyelő eközben a saját terheit is magán hordozza, és e kettőnek az összjátéka hozza létre a történetek sajátos dinamikáját. Ezért nem véletlen, hogy a novellák – egyetlen monológformában írott darabtól eltekintve – egyes szám első személyben szólnak: a szerző így ütközteti a külső világ ismerős idegenségét az elbeszélő (általában úton lévő vagy éppen valahova megérkező figura) belső idegenségével. - Vonnák Diána Látlak című novelláskötetéről Keresztesi József írt kritikát.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés