bezár
 

irodalom / könyv

A menekülés fájdalma
A menekülés fájdalma
A cím amerikai sci-fit, a leírás francia művészfilmet ígér, a végeredmény a kettő keveréke. A Halálúton Horvátországba szövege be-beszippant, más nézőpontba tol, történetei látványosak és folyamatosan elgondolkodtatnak valamiről. Csányi Tímea kritikája Sári Edina regényéről.
Írhat-e titkos naplót egy bérgyilkos?
Írhat-e titkos naplót egy bérgyilkos?
„Úgy gondolom, az élet jobb lenne, ha Shakespeare írná”, tanakodik a Billy Summers fiatal főhősnője, Alice. Nem olvasható szó szerint, mert aki ezt mondja, sem szó szerint érti. Inkább úgy érzi, hogy Shakespeare ügyesebben oldja meg a színdarabjait, mint az élet a nehéz szituációkat. Vagy legalábbis fantáziadúsabban. A fantázia olyan erős fegyver, hogy az élet történetét is képes átírni, ha kellő írástehetséggel párosul. Stephen King új regényében hosszú idő után ismét szerelmes levelet intézett legkedvesebb elfoglaltságához, az íráshoz.
Rázoomolt részletekből összerakott valóság
Rázoomolt részletekből összerakott valóság
Részletekre ráközelített képekből összerakni az egészet, ebben állna a mi feladatunk? A didaxis hiánya uralja Davis könyvét, üdítően hat, hogy nem von le tanulságokat. A sok lifecoach, wannabe instagrambölcs és motivációs tréner gondolatrengetegében elveszve végre valami nem útjelző lámpásként akar funkcionálni. – Tomcsányi Sára Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is című könyvéről írt kritikát.
Áldozatok áldozatai vagyunk
Áldozatok áldozatai vagyunk
A családon belüli erőszak nem csupán hangos veszekedésekből és kék foltokból áll. A lélek nem gyógyul nyolc napon belül. Dora nem haragszik az apjára, kapcsolatuk látszólag rendeződött, és fiának az apa nevét adta. Bevallom, az megdöbbentett, de értem. - Gulisio Tímea írt szubjektív ajánlót Mattik Dora Dinoszaurusz a nappaliban című könyvéről.
Közelítések Szőcs Gézához
Közelítések Szőcs Gézához
A kötet tanulmányainak sorrendje szép ívet alkot. A tudományos értekezéseket két esszéisztikus, személyes hangvételű írás zárja. Turczi István A Szőcs Géza-cseppkőbarlang című szövege a költészet és az esszé műfaji határán áll. Szőcs versalkotási folyamatát a cseppkő képződéséhez hasonlítja. „Az önmagát építő vers-katedrális, és ennek föld alatti tükörképe, fizikai és világképi reciproka, a cseppkőbarlang együtt képződik, formálódik a biológiai időben, majd temporális kereteiből kilépve a mitikus-kozmikus idővé táguló verstérben.” Az Emontekiő és környéke: Tanulmányok Szőcs Géza költészetéről című kötetről Branczeiz Anna írt kritikát.
A megragadhatatlan tartalmak megjelenítése
A megragadhatatlan tartalmak megjelenítése
Nádas nőalakja, Gyöngyvér magát hangzó térnek nevezve egyszerre érzékeli a hangokon keresztül a jelent és a múltat. Az éjszakai égboltot megidéző borítót is a Buda főhősének, Bébének szavai ihlették, aki „egyszínű kobaltkékségként” próbálja meg a megragadhatatlant megjeleníteni. - Vásári Melinda tanulmánykötetéről Pusztai Ilona írt kritikát.
Komfortzónák határain
Komfortzónák határain
A versek a lírai én azonnali benyomásait rögzítik, jellemző, hogy ezek az utazásból vagy például városi, kerti sétákból merítenek. A klasszikus tájlírához kapcsolt elvárások dekonstrukciója jól érezhető például a számos perspektívaváltás révén: Borsik egyik versmondatról a másikra fordítja figyelmét a mikro szintű világról a makro környezet felé.  - Borsik Miklós Átoknaptár című verseskötetéről Szabados Attila írt kritikát.
Nem kell félnetek, jó lesz
Nem kell félnetek, jó lesz
A járvány és az ebből fakadó új társadalmi jelenségek, a politikai botrányok, a social media alkotta párhuzamos valóságok és mindaz, ahogy ezeket egy adott generáció megéli, ott húzódnak a szövegek hátterében, mintha mi sem lenne természetesebb. Nem emelik ezek a szövegek témájukká azt, amit már mindannyian ununk, hanem olyan organikus részként épülnek be, mint akár a maszk az arcunkon, ha most behunyom a szemem, meg nem mondom, hogy volt-e rajtad maszk vagy sem, amikor legutóbb láttalak. - Zöllner Anna Júlia kritikáját olvashatják A világot szétszerelni című antológiáról.
Egyáltalán nem jó most lenni sehol
Egyáltalán nem jó most lenni sehol
Bakos Gyöngyi fontos dolgok elhallgatásával és az emberi emlékezés kreatív természetével csűri-csavarja névtelen főhősnőjének történetét. Számos helyet bejárunk elég tág időintervallumban, és mégis azt látjuk, hogy az eseménytelenség, a rácsodálkozás hiánya és az egyszerű tárgyilagosság jellemzi az életét, ami a társas kapcsolataira is rányomja a bélyeget. A Nyolcszáz utca gyalog című (kis)regény játékosan bánik a térrel és idővel egyaránt, ami egy végtelen sétaként reprezentálja a lelki folyamatok kiismerhetetlennek bizonyuló kuszaságát. - Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című regényéről Varga Bianka írt kritikát.
Szent, dilis, költőietlen költemény
Szent, dilis, költőietlen költemény
Míg a romantika hagyományait folytató hasonmás-történetekben és a populáris kultúra részét képező, leegyszerűsítő világképpel operáló Eminem-szövegekben az alakmások a lét világos és sötét oldalának, a jó és rossz párharcának leképezései, Mesterházynál a főhős és alteregója egymás ellentétei: fiatal –  öreg, fővárosi – vidéki, humán értelmiségi (újságíró) – mérnökember valójában egymás kiegészítői. Együtt alkotnak egy egységes egészet. – Mesterházy Balázs Penészes Isten című verses regényéről Pusztai Ilona írt kritikát.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés