irodalom / könyv
2021. 12. 02.
A kötet hangsúlyosan épít az esztétikai területek poszthumanista szempontú vizsgálatára. Ennek oka részben az, hogy a spekulatív poszthumanizmus számára az esztétika mindig izgalmas terület, ugyanis éppen a kéznél lévő tapasztalatoktól eltérő lehetőségeket villanthatja föl, vagyis eminensen működteti a spekuláció gyakorlatát. Nem véletlen tehát, hogy a kötetben a legkülönbözőbb művészeti területek jelennek meg: képzőművészet, tánc, irodalom, film és zene.
2021. 11. 23.
Berta Ádám új regényének címe, a Magamat rajzolom középre a főhős egyik gyermekkori emlékére utal. Alapi Gergely, becenevén Talp 12 éves, mikor szülei válásakor az indiánregényekből vett betyárbecsületből, a cölöphöz kötözött sápadtarcú kínvallatásának élményéből fakadóan minden erejével igyekszik megtéveszteni az őt vizsgáló pszichológust. Ne derüljön ki, mit is érez valójában, hogyan is viszonyul környezetéhez, családtagjaihoz.
2021. 11. 21.
Amikor csodálkozunk, valamit, amit addig nem tudtunk, megtudunk (vagy fordítva); valamit, amit addig nem ismertünk fel, felismerünk. Az addig felépített, megismert világképünk meginog vagy csorbát szenved, és csak az adott anomália minőségétől függ, hogy ennek milyen hosszútávú következményei lesznek.
2021. 11. 21.
Ez a könyv csapda. Olyanfajta mély verem, aminek jó a szaga és rossz az íze. Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című kötetét tekinthetném rejtvénynek: belecsavarodok a nevekbe, fogalmakba, duplán és szimplán csűrt apróságokba. Végül becsavarodok.
2021. 11. 20.
A nagy Nyuca-könyvhöz való viszonyunk akaratlanul is kétoldalú. Szándék szerint hipnotikus mélyolvasásba bonyolódnánk, de mégsem tudjuk letörölni a szétolvadó, kaján vigyort, akár az északi, déli és revíziós nyucák kíméletlen harcáról, akár az operálj nyucává végleg című zseniális cabbitation-műfajú versről, akár az 1896-os budapesti Ezredéves Országos Kiállítás mezőgazdasági pavilonjának kétnapos nyúlmacska-jelenéséről olvasunk. - Csepregi János, Dániel András, Kollár Árpád: Nyuca című könyvéről Mizser Fruzsina írt rendhagyó ajánlót.
2021. 07. 09.
Egyszerre sok dologról szól Az iskola Topekában. Hétköznapi, néha kicsit a szó unalmas, de általában inkább az aha-élmény, a velem is megtörténhet értelmében – ami már csak azért sem meglepő, mert a regény nyíltan hordoz életrajzi ihletést.
2021. 07. 09.
Mucha Dorka első kötete nem mindennapi debütálás – ez a kijelentés sokszor, sokféleképpen elhangzott a könyv kapcsán, mégpedig nem ok nélkül. Bár a kötet megjelenésekor a #metoo mozgalom éppen világszerte tombolt, és a mű is hasonló cselekménybe burkolja igazi magját, nem nevezhető „erőszakregénynek” vagy ami rosszabb, „áldozati naplónak”. Hordoz ugyan magánvallomásos jegyeket és a naplószerűség formai határait is feszegeti, ám az elvárttól szinte szélsőségesen eltérően mozgatja ezeket a már ismert kódrendszereket.
2021. 06. 02.
Egy kívülálló számára a Balaton hangulata már közvetlenül a turistaszezon lezárulta után, szeptember közepe körül radikális változáson megy keresztül. Különösen az esték lesznek hirtelen sokkal sejtelmesebbek, melankolikusabbak, már-már félelmetesek. Akinek nem ez a természetes közege, a telet bizonyára még ennél is sötétebbnek képzeli, olyan időszaknak, amikor a tópart könnyedén egy skandináv típusú krimi helyszínévé változhat. Szlavicsek Judit erre a fantáziára játszik rá első, Légy/ott című könyvében.
2021. 06. 02.
Nincs könnyű dolga annak, aki Vida Kamilla verseskötetéről, a Konstruktív bizalmatlansági indítványról szeretne kritikát írni. Nehéz ugyanis szigorú műfaji keretek mellett megmaradni olyan könyvről írva, amely ennyire ügyesen, sőt, ravaszul (!) mossa el a határokat saját maga és az olvasó valósága között, akárha a könyv lapjairól két lapozás közt, mint hangyák, a betűk szépen felmenetelnének a kézfejünkre – és mi ezt közben szinte észre sem vesszük. Igyekszem hát belemenni a játékba, és csak reflektálok én is.
2021. 05. 20.
Juhász Tibor legújabb kötete, szemben a fülszöveg állításával, nem „az együttérzés verseit” tartalmazza. A kötet legjobb darabjai még csak nem is a nyomorról szólnak. Azt a (jobb szó nem lévén) kispolgári attitűdöt rögzítik, amely a szegénységről való beszédben, különösen annak földrajzi és egzisztenciális közelségében, uralkodó.
