bezár
 

színház / előadás

Bemutató Ráhel-napon
Bemutató Ráhel-napon
Azzal, hogy az Örkény Színház Ascher Tamás és Gáspár Ildikó rendezte József és testvérei című előadása megéri az ötórát, ráadásul indokolt a hosszúság, szinte mindent elmondok. Persze nem marad el a hosszabb vélemény, melyet szívesen írok – véletlenül Valentin-napon. A bemutató idejét mindenesetre nem bízták a véletlenre: Ráhel napját írtuk.
Don Pasqualét lóvá tették Szegeden
Don Pasqualét lóvá tették Szegeden
Donizetti Don Pasquale című operája egy kedves bohózat hálás zenei anyaggal és nagy slágerekkel. Azt gondolnánk, hogy egy ilyen jolly joker darabot könnyű jól színre vinni, ám a Szegedi Nemzeti Színházban 2017-ben rácáfoltak erre az előítéletre. Beszámoló a második szereposztásról.
Ki kinek az ölében?
Ki kinek az ölében?
Íme, egy újabb TÁP-premier, Az ölében én, amely benyit egy középszerű család univerzumába, és feltárja annak történetét. Az „univerzum” a mozgatórugó, a kis életek harsány kiáltozása és összecsapása, amiből kirobban az utolsó előtti jelenet röhejes-szánalmas drámai tetőpontja. Miféle kis-nagy univerzumok ezek, melyeken a közönség hol nevet, hol szenved, és kényelmetlenül a székébe süllyed, várva a következő (feloldó) jelenetet? „Ha eljön, a vidámság az arcára fagy. A szomorúság az arcára oldódik”, vagyis az oldódás és a meghökkenés finom vegyületében lebegünk.
Mágikus egyszerűség
Mágikus egyszerűség
Pataky Klári új darabja, az Elfelejti, belebotlik zavarba ejtő egyszerűséggel beszél generációkról, létezésről, jelenlétről. Zavarba ejtő, mert precíz és kifinomult mozgásvilága időnként megengedi a nézőnek, hogy a mindennapi élet közismert jeleit ismerje fel a mozdulatokban, majd rádöbbenti ennek a banalitására. A szekvenciákból összeálló előadásnak egyedülálló, mágikus hangulatisága ragadja magával a nézőt már az első percekben, és magánál is tartja.  
Elpergő létáldozatok
Elpergő létáldozatok
Alakoskodás és prostitúció egy tragikus színezetű Hamupipőke történetben a filmvásznon és a színpadon. Ennek a két helyszínnek az átjárhatósága, jelenünkbe oldódása adja Jeles András Árvák című művének sűrűségét, amelyet a Stúdió K piciny színpadán Koltai M. Gábor rendezése akar megmutatni.
Köztársaság, vagyis jóváhagyott egyeduralom
Köztársaság, vagyis jóváhagyott egyeduralom
Köztársaság. Ez a cím már eleve sokat mond, hiszen a színház arról beszél, ami problémás, ami fájó, ami zavaros, ami aktuális. És ma Magyarországon ennek a szónak a jelentése, és a hozzá fűződő viszonyunk igencsak problémás. Mert a köztársaság nemcsak a hazánk nevéből kopik ki újra és újra, hanem az érzésekből, a hangulatból, a hozzáállásból, a toleranciából. A köztársaság, a demokrácia ma a nem szabad szabadság. 
A semmi mindensége
A semmi mindensége
„A pokol pedig a földön van, és életnek hívják” – Tar Sándor talán legkultikusabb mondata nyer igazolást a Stúdió K színpadán. A Horváth Csaba rendezte Szürke galamb ugyanis nem fordítja ki négy sarkából az életet, sokkal inkább hangsúlyoz, kiemel és egybemos különböző emberi viszonyokat, ideológiákat, társadalmi patthelyzeteket: az alaptörténet groteszkságába a valóság színtiszta árnyalata vegyül.
Amitől Lenin kiugrik a koporsójából
Amitől Lenin kiugrik a koporsójából
Tragikus eseményektől gyakorta nem áll távol a keserédes hangulat – a lágerélettől sem. Ez innen nézve rejtélyes. Rejtői. Bohókásnak nem mondható. Hobósnak viszont igen. Legalább itt és most: helyszín a Gulág, egy szovjet munkatábor, ahol a virágok – ez esetben szimbolikusan kordokumentumokon alapuló történetek – Hobo stílusában nyílnak ki és száradnak el. A Nemzeti Színház A Gulag virágai című egyfelvonásos előadása fontos és megrendítő.
Én nem tartozom ide, Én nem tartozom ide, Én nem tartozom ide
Én nem tartozom ide, Én nem tartozom ide, Én nem tartozom ide
Az előadás utáni beszélgetés a szerzőtársak bemutatásával kezdődött. Utána senki sem kérdezett, és ez érthető is. Ebben a hallgatásban sűrűsödött össze mindaz, ami végigkísérte az ezt megelőző 50 percet: enyhe feszültség, szemkontaktus vagy annak a hiánya, felemelő és zavarba ejtő pillanatok. Maga az előadás gesztusa, a Fedél Nélkül műhely tevékenysége és jelenléte, Leé József költészete és a közönséggel való találkozása némíthatta el a nézőt. A Rendben élni nem egy megszokott színházi előadás.
Mi végre vagy a világon?
Mi végre vagy a világon?
„Vannak élethelyzetek, amikor úgy érezzük, hogy megrekedtünk, bennragadtunk valamiben, és nem találunk kiutat. Ilyenkor akár egy mesehős példájából is erőt meríthetünk! Jöjjön Pán Péter, és irány Seholország!” – írja Madák Zsuzsanna rendező, foglalkozásvezető az előadás ajánlójában. A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház produkcióját a Jurányi Ház Kamaratermében láthattuk.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés