zene / lemez
2015. 05. 11.
Káosz, perverzitás, asszimetria, weirdóság, unheimlich: mindenekelőtt ezekkel a szavakkal tudnám a kultikus norvég káoszbrigád, a Dødheimsgard zenéjét leginkább jellemezni. Nem minha ez sok mindent megfogna. Nem mintha a Dødheimsgard bármilyen szinten is a megfoghatóságról szólna. Mondjuk nem is halmoztak el bennünket túl sok hanghordozóval: több mint két évtizedet átívelő pályafutásuk során az A Umbra Omega mindössze az ötödik, és erre is ugyanúgy nyolc évet kellett várni, akárcsak a Supervillain Outcast névre keresztelt előző assaultra.
2014. 11. 12.
Mindenekelőtt rögzítsük a fontos dolgokat: 1. Bérczesi Róbert, úgy hírlik, felülkerekedett félnyilvánosan megélt küszködésén a különböző szubsztanciáktól való függéssel, él és alkot és ez mindennél lényegesebb dolog. 2. A hovatovább a Guns 'n Roses (legfeljebb ilyen szempontból) legendásan lassan készülő Chinese Democracy albumával is vetekvően sokára összeálló harmadik Hiperkarma-lemez is megérkezett. Fontos rögzíteni a tényt, hogy ez a két pozitívum minden másnál fontosabb, az alábbiak ezek fényében legfeljebb másodlagos relevanciájú megállapításokként hathatnak. Mert hogy félreértés ne essen, mikor a későbbiekben kifejtem, hogy egyébként miért nem lelhető (én legalábbis nem leltem), sokkal több öröm a Konyharegényben.
2014. 04. 16.
Nemrég jelent meg a kultikus szlovén zenekar, a Laibach új, Spectre című lemeze. Mozgalmi antidalok, provokáció és szublimáció. Kőkemény diszkó a bossanova ritmusára. Április 16-án koncerteznek az A38-on, emitt pedig egy kritika arról, amit majd hallani lehet a csoport pesti fellépésén is.
2014. 03. 07.
Amikor talán 2-3 éve valamelyik magyar zenei portálon először olvastam a The Notwistről, méghozzá, hogy ők volnának "a német Radiohead", rögtön "a Kárpátok Maradonájára" (Gheorghe Hagi, román focista) asszociáltam. Meg szegény nyomorult jugoszláv indiánokra és persze Csorna saját, különbejáratú Charles Bronsonjára. Valószínűleg, ha nem szembesülök ilyen bájos képtelenséggel, ha meglehetős sztereotíp lelki füleim előtt nem képzelem el a rammsteini szigorral, nadrágtartóban sramlizva elharsogott vezényszavakat némi endékás ipari pittyegéssel aláfestve, úgy siklottam volna át (a) The Notwist munkássága fölött, mint a sicc. Óriási veszteség lett volna.
2013. 12. 23.
Van egy távoli, a civilizációtól elzárt, szinte ismeretlen sziget, ahol mindig süt a nap, senki sem éhes és mindenki boldog. Ide utazik Courtney Love, hogy Joan Baezt énekelhessen, Eminem és Adele, hogy Bill Haley-t, Axl Rose, hogy Pete Seegert, a mára pszeudopunkká romlott Green Day-frontember, Billie Joe Armstrong és a softjazz énekes Norah Jones pedig itt találkoznak, hogy Everly Brothers-re tercelhessenek.
2013. 11. 27.
Két kalóz érkezett a zenei világ vizére. Két emberi hang. Vámos Miklós és Bornai Tibor (Dráni) neve már önmagában is jó összhangzatot ad. Hát még ha gitárt (!) vesznek a kezükbe, és elkezdenek énekelni! Bevallottan zenekalózok. Valamiért, ki tudja miért, összeálltak, pontosabban összeültek egy hajóban és ügyesen evickélnek lélekvesztőjükben, bátran állják a viharokat.
2013. 11. 22.
A rockzene mai napig nem tette túl magát a Beatlesen. Egyesek túlértékeltnek tartják, mások túlértékelik azt a nem egész nyolcévnyi életművet, aminek nyoma – bárhol metsszünk bele – többé, mint kevésbé kimutatható a legfrissebb évjáratú rock szervezetében is. Feloszlás ide vagy oda, kiadójuk, az EMI/Apple évről évre piacra dobott változatos gyűjteményekkel folyamatosan a hétköznapok homlokterében tartja őket. Legutóbbi válogatásuk idén ősszel jelent meg.
2013. 11. 20.
Az idilli csendet csak ritkán töri egy-egy roppanó rőzse, vagy egy felszálló madár hangja. Északi táj ez, hideg széllel, melegítő tűzzel, távoli faépületekkel elkoszolódott ablakából derengő fényekkel és sejtelmes aurora borealisszal...
2013. 10. 31.
Ha csak zeneileg, és még úgy is szűken értelmezzük, két Paul McCartney létezik: egy, aki ápolva a Beatles és a hetvenes évek hagyományát, színpadra áll, és egy, aki rendszeresen mindettől merőben eltérő hangot üt meg a stúdió falai közt. Félévszázados pályával hátuk mögött az öreg rocklegendák – bekanyarodva az önbecsapás zsákutcájába – könnyen gondolhatják, hogy maradt még bennük releváns frissesség. McCartney idei, beszédes című (New) sorlemeze – tavalyi jazz és swing nosztalgiázása után – egyben kétes értékű fiatalító kúra is.
2013. 10. 02.
A 12z munkanevű elektroakusztikus zenét játszó együttes 2012 nyarán alakult kifejezetten az Ultrahang Fesztivál első tehetségkutatójára azzal a céllal, hogy kipróbálják magukat színpadon egy rögtönzött koncerten bármilyen közös próba vagy gyakorlás nélkül, ahol a megszerkesztett zene helyett a hangok játéka, a szabad kísérletezés, az egymásra való figyelés és reagálás kap főszerepet gyakran változó eszköztárak és stabil támpontok segítségével.
