zene / lemez
2012. 04. 01.
Van, akinek jól áll az öregség. Ilyen Leonard Cohen is, és az ő pincemély baritonja, amely most még inkább a visszafogottan ravasz, keserédes életbölcsesség hangján szólal meg. Fájdalommal érlelt, csatakos vágyakkal átitatott, reménybe grundolt melankóliával megszólaló aktuális albuma a 77 éves dalnok-költő egyik legjobb alkotása.
2012. 02. 24.
Paul McCartney olyan, mint a kerék: magától értetődik, alapvetés. Ami viszont ebből következik, az az, hogy nem igazán mai darab. Idén lesz hetven, és a színpadon Stohl Bucihoz hasonlóan rendszeresen el-eltanyál, de még ha rutinból is, állja a reflektorokat és a hirtelen fény vagy modern atmoszféra miatt sem megy tropára, mint a freskók Fellini Rómájában.
2012. 02. 17.
Essünk túl a nehezén, mindjárt az elején: a Velőrózsák bemutatkozó lemeze ugyanis pont úgy indul, mintha a Kispál és a Borzot hallanánk. Ami nem meglepő, hiszen minden Kispál-dobosok legjobbika, Csülök (Tóth Zoltán) püföli a ritmust, amire Kispál András évek óta nem hallott lelkesedéssel penget, legalábbis így tűnik a felvételeket hallgatván. Szóval persze, van hasonlóság, naná hogy van, de ezt már olyan közhely volna kimutatni, hogy bátran tovább is léphetünk
2012. 02. 09.
A Depeche Mode népes számú rajongói számára mindenképpen izgalmasan kezdődik az új esztendő. Január elején lezajlott az "ünnepélyes csapatgyűlés" a zenekar házi szerzőjének, Martin Gore-nak Santa Barbarai otthonában, aminek eredményeként a "módosok" már most bejelölhetik a jövő év elejét, mint kedvenceik soron következő albumának legvalószínűbb megjelenési dátumát.
2011. 11. 11.
A Kispál és a Borz feloszlása és a Kispál András szervezte Velőrózsák zenekar eddig igen csúfosnak tűnő (le)szereplése, a Quimby fáradt önismételgetése és a tény, hogy a 30Y (lemez tekintetében) kihagyja ezt az évet, a szokásosnál is vakítóbb reflektorfényt kölcsönzött a Kiscsillag harmadik nagylemezének. Az alábbiakban elsősorban azt tervezzük vizsgálni, hogy mit tud kezdeni az elvben épp zenei nagykorúsága küszöbét átlépő együttes mindezzel.
2011. 10. 03.
Verbálisan elgáncsolni a legnagyobb zenekarokat a legkönnyebb: nincs egyszerűbb, mint orruk alá dörgölni azt, ha látványosan nem tudják megfejelni saját mesterműveik színvonalát. Ilyenkor persze rögtön az ex-zseniket fejelik le – ez történik éppen a progresszív metál legbefolyásosabb és legnagyobb zenekarával, a Dream Theaterrel is. Alkossanak bármit is, ez úgyis csak az „első Mike Portnoy nélküli lemez” lesz. Az pedig, ugyebár, jó nem lehet, ha az alapító dobos-zseni nem vetette rá egója árnyékát. Pedig az amerikai proggerek mindenkinek megadták, amit akartak: kétkedőknek a köpködnivalót, rajongóknak a szeretnivalót, maguknak pedig egy múltba néző, de járható irányvonalat.
2011. 09. 14.
Az R.E.M. kritikus ponthoz érkezett: új lemeze ugyanis nemcsak önmaga, hanem előző, amolyan mindent egy lapra feltevő munkája megítéléséért is nagyban felelős. Arról nem is beszélve, hogy Michael Stipe a kétezres évek közepefelé dokumentáltan (is) elhatározta: ha a zenekar továbbra sem képes olyasmit létrehozni, amivel hosszútávon is elégedett lehet, beszüntetik több évtizedes működésüket. Itt (is) a lét a tét.
2011. 09. 09.
Vajon mire gondolnak a nyugdíjas zenészóriások? Mit éreznek, amikor 90125-ször állnak színpadra? Van még kiírnivalójuk önmagukból? Vágyuk arra, hogy túllépjenek magukon, ambíció zenei énük újradefiniálására, vagy csak kényelmes-tisztes örömzenélni szeretnének, szépen-csendben, méltóságteljesen? Vajon álmodnak még elektronikus hangjegyekkel?
2011. 09. 07.
Gyíkból van-e a Red Hot Chili Peppers? Képesek-e (ahogy a legendás Hillel Slovak halála után még összejött) ismét növeszteni egy új zsenit a korábban elvesztett helyére? Vagy ismét temetni jöttünk fiatalságunk legfogékonyabb éveinek egyik meghatározó zenekarát? Tényleg igaz-e, hogy egyszer kötelezően le kell járnia minden szavatosságnak, és egy ponton még a legjobb dolgoknak is törvényszerűen el kell baszódniuk? Válasz azonnal.
2011. 08. 29.
„Ápoljuk és basszuk szét sablon agyunk örömét” – dúdolják a Tudósok az Ápoljuk és basszuk szét című örökzöldjükben. Ez a megfontolandó tanács hallható a zenekar ’93-as lemezének, a Ne aggyad az agyad! nemrégi újrakiadásán.
