bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Antal Nikolett --

felhasználói adatlapja

Antal Nikolett által feltöltött cikkek:

Világok harca
Világok harca
Az arany virágcserép az Ódry Színpadon
Varsányi Péter negyedéves bábrendező vizsgaelőadásaként került az Ódry Színpadra Hoffmann klasszikusa, Az arany virágcserép. A kifejezetten középiskolásoknak szóló előadás bemutatója még nagyrészt középiskolások nélkül ment le. Az arany virágcserép remek választás ennek a korosztálynak.
Lenni vagy nem lenni Aranyé Hamlet?
Lenni vagy nem lenni Aranyé Hamlet?
Interjú Paraizs Júliával Arany János Hamlet-fordításáról
„Eszedbe jussak” címmel ingyenesen letölthető kötet jelent meg az MTA Hagyományfrissítés című sorozatában. A Paraizs Júlia által szerkesztett kötet Arany János Hamlet-fordításáról közöl tanulmányokat, így többek között Dávidházi Péter, Fabiny Tibor és Nádasdy Ádám szövegeit. A kötet megjelenése kapcsán a szerkesztőt, Paraizs Júliát kérdeztük.
Segismundo csodaországban
Segismundo csodaországban
Don Pedro Calderón de la Barca Az élet álom című darabjának feldolgozása Zsámbékon
Megadom a hangot – talán mindenki hallja magában ezt a mondatot, ha máshonnan nem, az általános és középiskolai énekóráiról. Ebben a gyakorlatban a leggyakoribb alaphang a lá, az erre épülő a-moll-hangsor végtelenül tiszta, mégis erősen elégikus hangzású. Innen nézve válik érdekessé a kérdés: miért kaphatta Calderón klasszikusa Az élet a-moll címet saját eredetije, Az élet álom helyett.
Az ítélet szerint: bűnös
Az ítélet szerint: bűnös
Kleist Kohlhaas Mihálya Zsámbékon
Nyár nem múlhat el Zsámbék nélkül, így van ez már évek óta. Amikor pedig egy mondaton belül szerepel Nagy Zsolt és Kohlhaas Mihály neve, ott az egészen döbbenetes felismerés: mennyire tökéletes választás. Nagy Zsolt az én szememben mindig is időzített bomba volt, egyszerre vad és érzékeny színész, az ösztön és az ösztön kordában tartásának megtestesülése, Kohlhaas Mihály maga, így egyértelmű volt: Zsámbékon idén is csillapíthatom a kíváncsiságom.
Mindannyian idétlen, pucér emberek vagyunk ruhában
Mindannyian idétlen, pucér emberek vagyunk ruhában
Interjú Szabó Borbálával, a Szülői értekezlet című darab szerzőjével
Egy szülői értekezlet könnyen lehet bizarr és abszurd szituáció. Felnőttek feszülnek egymásnak a gyerekeik érdekében, mindig vannak hangosak és még hangosabbak, így az osztályfőnök ekkor sem tud megszabadulni a katedrától és kicsit kizökkenni a szerepéből. Még rosszabb esetben ő is gyerekké válik, amin már csakis az igazgató segíthet. Szabó Borbálával Antal Nikolett beszélgetett Szülői értekezlet című darabja kapcsán, mely tavasszal és ősszel is látható a Jurányi Házban.
Én még maradok
Én még maradok
A Reaktív drámapályázat utolsó két darabjáról
Menjek? Maradjak? Hova? Gyakran fölmerülnek ezek a kérdések mindenki életében, minden élethelyzetben, boldogságban, bánatban, szegénységben, gazdagságban, akkor is, ha éppen jól érezzük magunkat, és akkor is, ha nem. Mindezeken túl persze – gondolhatnánk – erős az aktuálpolitikai áthallás is: az elvándorlás, sok esetben a rossz munkakörülmények vagy éppen a munkanélküliség kapcsán. De hogy nemcsak ez utóbbi jutott az alkotók eszébe, amikor beadták munkáikat a JAK, a Trafó és a színművészetisek közös pályázatára, a Reaktívra, az valódi öröm.
Royalista keresztény feministák vs. multinational quality
Royalista keresztény feministák vs. multinational quality
Reaktív - színházi programsorozat a Trafóban (3. és 4. előadás)
Idén két újabb bemutatóval folytatódott a Reaktív-sorozat, mely a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös drámapályázatának nyertes darabjait mutatja be. A téma továbbra is: Maradjak? Menjek? Hova? Új képeket, új élethelyzeteket látunk most, melyekben a referenciaként szolgáló valóság hol mindenen fölül áll, hol pedig teljesen eltűnik. Királyhű, nőközpontú sci-fi és a Munkaügyek multis megfelelője kerül most terítékre.
Hol a boldogság mostanában?
Hol a boldogság mostanában?
Reaktív - a József Attila Kör, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös felolvasó-színházi programsorozata
Maradjak? Menjek? Hova? - gyakran hallott, gyakran kimondott kérdések ezek, melyek nemcsak magyar, hanem európai viszonylatban is erősen aktuálisak. Volt már így, és lesz is, ami azonban nehéz, hogy ezt a ciklikusságot, újra föl-fölbukkanó jelenséget és annak ok-okozati összefüggéseit felülről, kicsit objektívebben, okos távolságból nézzük, és láttassuk a színpadon. Erre tesz kísérletet a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös projektjében. Helyzetjelentés következik, hiszen amit két előadás után elmondhatunk: nemcsak a próbálkozás, de a megvalósulás is ígéretes.
Saját Bréma
Saját Bréma
Az SZFE harmadéves színművész osztályának bemutatója
Ha a Színművészeti nagyközönség elé enged egy még nem végzős, netalán harmadéves osztályt a zenés mesterségvizsgájával, annak nyomós oka van. Így volt ez a két évvel ezelőtti, kicsivel Karácsony előttre időzített Diótörővel is. Hoffmann klasszikusa után egy újabb került terítékre, ezúttal azonban Grimmék tollából. A koncepció most is hasonló: egy mindenki által ismert, folyamatosan használt és „elhasznált”, a furcsa beidegződések szerint gyerekeknek szóló mű kerül színpadra. Mivel ez önmagában eléggé unalmasan hangzik, nyilván jóval többről van szó.
Let’s dance
Let’s dance
Tünet Együttes: Közhely – Zsámbéki Színházi Bázis
Zsámbékon színházat nézni kihagyhatatlan nyári program. A rakétabázis military környezete, a kamuflázs jegyében született bunkerek és vasszerkezetű épületek különleges atmoszférát teremtenek minden ott bemutatott darabnak. Ebben az egykori és megújult közösségi térben kel életre újra a Tünet Együttes Közhelye, mely maga is a közösségi tér élményéről szól.
A vágyakozást közüggyé kell tenni
Interjú Boross Martinnal, a Felülről az ibolyát című előadás rendezőjével
Felülről szagolják az ibolyát azok, akik vágyaikról, álmaikról, sellővé válásukról vagy éppen időutazásról vallanak. Eközben mi, nézők irigykedünk, vagy megrettenünk, saját vágyainkat tesszük közszemlére, és egyszer csak észrevesszük, a színészek játékában is rólunk van szó. A május 29-30-án a Trafóban játszott Felülről az ibolyát legújabb, TITÁNium-díjas előadás kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Boross Martinnal.
Az erőszak színháza, avagy a színház mint erőszak
Deres Kornélia kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémián
Az erőszak színháza címet viseli Deres Kornélia színháztudományi előadás-sorozatának két utolsó előadása. A két éve működő Pesti Bölcsész Akadémia az ELTE szervezésében szabadegyetemként várja a legkülönfélébb előadásokkal az érdeklődőket. A humán tudományos kurzusokat doktori hallgatók, doktorjelöltek tartják.
Tíz másodperc a halál
McDonagh Párnaembere Radnai Márk rendezésében
Radnai Márk rendező valami olyat állított színpadra, amit viszonylag ritkán láthatunk itthon. Martin McDonagh Párnaembere ugyanis a thriller, a horror vagy a rémdráma, a krimi, a feketekomédia, valamint a politikai felhanggal megspékelt dráma műfaji kategóriáit vegyíti, miközben több helyütt is lehetőséget teremt arra, hogy bármilyen adaptáció szinte pengeélen táncoljon, esetleg átforduljon a giccsbe, az ízléstelenbe. Ezeket a csapdákat kerüli ki a Jurányi Házban bemutatott előadás.
Ibsen után szabadon, avagy: Építsünk légvárat!
A Solness építőmester újrafogalmazásáról
Ibsen Solness építőmestere izgalmasan találta meg a helyét 2013-ban. Olyan darab lett belőle, melyben a címadó hős egyszer sem jelenik meg a színpadon, az előttünk zajló eseményeket viszont mégis ő mozgatja. Boronkay Soma dramaturg és Simányi Zsuzsanna rendező a tragédia műfaját maguk mögött hagyva a dokumentumszínház és a revü keverékét állították a nézők elé.
A gyerekekkel irány Szentendre!
A Szentendrei Nyár 2013 Gyermekteátrumáról
A 2013-as Szentendrei Teátrum és Nyár július elejétől augusztus végégig minden hétvégén tartogat valamit a gyerekeknek. A "csak" odalátogatók számára persze teljesen elbűvölő a Budapesttől szinte karnyújtásnyira lévő, mégis idilli vidéki környezet, ahol a vasárnap délelőtt 10 órakor induló előadások szép kezdetei lehetnek a családi hétvégéknek. Olykor ennél többről nincs is szó, olykor pedig egészen meglepő dolgokba ütközünk.
Gyufásdobozban a végtelen
Jeles András rendezése a Színművészetin
Néhány negyedéves színészhallgató nemrég Brian Friel Hitgyógyász című munkájával bizonyította képességeit és rátermettségét. Most az egész osztályt láthatjuk, s az előadás igazán szép reményeket kelt a hamarosan kikerülő színészosztály tagjait illetően. Küldetésük első ránézésre szinte lehetetlennek tűnik: Jeles András rendezésében haikukat állítanak színpadra.
Határok és átlépések
Brian Friel Hitgyógyásza a Színművészetin
Egy fullasztóan szűkös szobában hol teljes sötétségben, hol lámpafénynél hosszú monológok között zajlanak a Hitgyógyász jelenetei Zsótér Sándor és Zsámbéki Gábor negyedéves diákjainak előadásában. Meglepő darabra esett a választásuk, Brian Friel Hitgyógyásza különös kérdéseket feszeget.
Óh, én nem így képzeltem el a rendet!
Tasnádi István és Vidovszky György – A harmadik hullám
Vidovszky György többször, több helyen is elmondta már, hogy munkájának egyik legfontosabb célja párbeszéd kezdeményezése a kétkedőkkel, tagadókkal, nehezen meggyőzhetőkkel. Értelmes és intelligens kommunikáció kialakítása akkor is, ha a másik fél antiszemita, rasszista, kirekesztő nézeteket vall, ha látszólag hiábavaló törekvés, hogy valódi, tényleges dialógus alakuljon ki a résztvevők között. Vidovszky György ezúttal Tasnádi István A harmadik hullám című darabjával egy valós esettanulmányt továbbgondolva megkísérelte megvalósítani elképzelését a Bárka színpadán.
Tudom, hogy tudod, hogy tudom a titkot...
Diótörő, a javából
Az Ódry Színpad felé tartok, és útközben folyamatosan motoszkál bennem a kérdés: olyan kézenfekvő lenne, ott a Varró- és az újabb Horváth Viktor-féle feldolgozás, miért választott akkor az SZFE harmadéves csapata mégis egy teljesen más utat a Diótörő színpadra állításánál. Aztán belépek a Hevesi terembe, a gondolatok elszállnak, és érzem, hogy olyan karácsonyi varázslatban lesz részem, amelytől a szavam is eláll. Selmeczi György virtuóz zongorajátéka pedig már önmagában is megér egy misét.
Ha akarod, ha nem…
Ontroerend Goed – Audience/Közönség, azaz a manipuláció nagymesterei a Trafó színpadán
A Trafó Gyújtópont Színházi Sorozatában bemutatott Audience, azaz Közönség című Ontroerend Goed-darab műsorfüzetében ott állt a kikötés, hogy "Gyenge idegzetűeknek nem ajánlott". Lehet vitatkozni arról, hogy ez a javallat megállja-e a helyét vagy sem, az viszont bizonyos, hogy kíváncsivá tett, erősen vágyakoztam megtudni, miféle szadista húzásokat próbálnak majd ki a közönségükön interaktív színházuk játékterében. A balgaságunk és az ő profizmusuk vitathatatlan...
Színházi nevelés, avagy színház(pedagógia) a határon
Marczibányi Téri Művelődési Központ – Magyar Drámapedagógiai Társaság: Színházi Lecke (9.) – Színház(pedagógia) a határon
Idén ősszel rendezte meg a Marczibányi Téri Művelődési Központ a Magyar Drámapedagógiai Társasággal karöltve a 9. Színházi Leckét. Az eseményen az ifjúsági nevelési programokat magas színvonalon megvalósító társulatokat ismerhettünk meg, régieket és újakat, beavatókat és beavatottakat, s a szakmai siker ezúttal sem maradt el.
Minden porcikánkban
Romeo Castellucci előadása a Trafóban
Az olasz rendező, Romeo Castellucci a Trafóba elhozott előadása annak ellenére fontos emberi üzeneteket közöl, hogy több ponton a tűrőképességünkkel játszik. Az ember Istenbe vetett hite a tét, ám ezúttal nemcsak ő tartozik felelősséggel, hanem mi is tartozunk emberséggel, türelemmel. A kérdés csak az, kiegyenlítődnek-e, kölcsönössé válnak-e ezek a tartozások.
Melyikük az igazi, avagy Petőfi kétszer
Dávid Ádám: Petőfi Irodalmi Időgép
A Kutatók Éjszakájához kapcsolódó programsorozatban mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeum Dávid Ádám Petőfi Irodalmi Időgép című darabját. A történet menetét irányító, őrült tudósként megjelenő Zeitsprung Kázmér zilált kinézettel, a szórakozott professzor minden allűrjét teátrálisan magára öltve repíti a darab gyerekközönségét a múltba, majd kedvenc költőjét, Petőfi Sándort az előadás jelenébe, 2025-be.
…legyen a gépnek halleluja!
Compagnie 111 – Aurélien Bory: Tárgytalanul
A francia Arélien Bory Sans objet, azaz Tárgytalanul című előadása közhelymentesen teremt egyensúlyt az ember és a gép világa között, amelyek ezúttal egymás valódi partnereivé válnak. A mérnöki pontossággal kidolgozott mozdulatokon nem érezhető mesterkéltség, E.T. és két társa olyan könnyed mozdulatokkal lopja be cirkuszi világukat a szívünkbe, hogy szinte észre sem vesszük.
Egy botrány részletei
PanoDráma: Tanulni, tanulni, tanulni – dokumentumszínház a Trafó emelvényein
Ha PanoDráma, akkor társadalmiság, kritikus szemlélet, szociális érzékenység. A kérdés persze csak az, hogyan lehet olyan aktuális témákról beszélni, melyek meglehetősen foglalkoztatják a magyar értelmiséget, s melyekről mindenkinek megvan a saját véleménye. A PanoDrámának sikerült fájdalmas humorral nyúlnia a szegregáció vs. integráció, a beiskolázás, a felsőoktatási keretszámok vagy éppen az iskolai erőszak témájához, miközben most is újat mutatott.
Borka és a mumusok
Interjú Pálfi Katával, a Borka Mumusföldön című előadás szerzőjével és főszereplőjével
Az Ódry Színpadon újabb vizsgaelőadást láthat a bábszínház iránt érdeklődő közönség. Ezúttal Fige Attila rendezésében Pálfi Kata Borka Mumusföldön című darabja csalogatja a 6 és 100 év közötti gyerekeket. A kőszínházi munkához és elvárásokhoz szokott színésznőt és elsőkönyves szerzőt, Pálfi Katát kérdeztük az előzményekről, okokról, inspirációkról, melyek egészen a Borka Mumusföldön-ig vezettek.
Üvegcipellő a mellényzsebben
Színészek nélküli Hamupipőke a Trafó színpadán
Fél pár cipő, lépcső, cselédruha, tökhintó, éjfélt ütő óra, seprű, varázspálca, báliruha – talán nincs is olyan olvasó, aki ne ismerné fel, hogy a Hamupipőke kellékeit listázzuk. De hogyan válhat a kellékek felsorakoztatása színpadi produkcióvá? Kálmán Eszter előadásában élő színészek nélkül jelenik meg a mindenki által ismert történet.
Varázslat a kertedben
Koto és Kaori – avagy japán akác-lányok a Trafó színpadán
Gyerekkorában biztosan mindenkinek eszébe jutott már, vajon tudnak-e a minket körülvevő dolgok, tárgyak, kövek, fák, padok, virágok vagy éppen a Hold és a Nap beszélni. S ha igen, mégis mit mondanak nekünk. Koto és Kaori, a két japán akác történetének középpontjában egy Luca nevű kislány áll, aki a körülötte lévő dolgok "emberré levését" (több ez mint egyszerű antropomorfizálódás) látja, érzi, érti is. Aki beszélget a Kerítéssel, az Utcatáblával, akinek legfőbb segítőivé a természet elemei válnak azon az úton, melyen a család kertészét akarja megtalálni.
Mesebeli beavatás
A Káva beavató programja a MU Színházban
A MU Színház előadásai között január közepe óta szerepel a Káva Kulturális Műhely Gubanc című – kisiskolásoknak szóló – beavató programja. A darab különlegessége, hogy a gyerek-nézők szereplőkké, a színpadi események alakítójává válnak, Schilling Árpád rendező ugyanis lehetőséget ad nekik, hogy saját igazságérzetük alapján döntsenek sorsokról, a történések folytatásáról.
Kísért a múlt
Mouawad drámája az Ódry Színpadon
Wajdi Mouawad, a libanoni származású, Franciaországba emigrált, majd Kanadába áttelepült drámaíró, rendező és színházi szakember munkássága kevéssé ismert Magyarországon. Futótűz című darabja ógörög tragédiákra emlékeztet, melyekhez saját bevallása szerint is erősen vonzódik a végzős bábrendező, Erdeős Anna, aki Udvaros Dorottya főszereplésével vitte színre a művet.
Vizuális sokkterápia a Szkéné színpadán
Élőkép Társulat: Lepkévé válás – Konspiráció, Szkéné Színház
A metamorfózis nemcsak a természet sajátos csodája, olyan jelenség, mely születése óta foglalkoztatja az emberiséget, s mítoszaiban, eredetmondáiban, kialakulásának történetében is folyton jelen van. Az átváltozás természetszerűsége, egzaktsága és emelkedettsége, patetikussága ötvöződik az Élőkép Társulat Lepkévé válás – Konspiráció című előadásában.
Rumini és a mágneses vonzerő
Berg Judit legújabb Rumini-története a Magyar Színházban
Berg Judit 2007-ben Rumini című meseregényével elnyerte az Év gyerekkönyve-díjat. Azóta a könyvből sikertörténet lett: a hajósinas kisegér kalandjai immár négykötetes sorozattá bővültek. De megjelent Rumini barátjátnak, Galléros Fecónak a naplója is, sőt társasjáték is készült a meséből. Tavaly év végén pedig egy újabb Rumini-feldolgozást láthattunk, ezúttal színpadon, a Magyar Színházban, Méhes László rendezésében.
És megvakítja mind…
Peter Shaffer Equusa a Tháliában
Valószínűleg mindannyiunknak vannak olyan élményei, amelyekről nem tudjuk eldönteni, szeretjük-e őket vagy sem. Amikor világosan látjuk, kicsit átejtenek, mégis vannak olyan pillanatok, amelyek miatt megbocsátunk. Peter Schaffer Equusa felszínes, magát komolynak feltüntetni akaró darab, színpadra és sikerre szánt késztermék, a Harry Potter Daniel Radcliffe-jével való színpadra állítás után pedig ismét sikersztorinak bizonyult a Tháliában.
Gyerekekről felnőtteknek
Magyar Drámapedagógiai Társaság - Marczibányi Téri Művelődési Központ: Az alkalmazott drámaórától a színházi nevelésig, 2011. november 18-19.
Novemberi ködös, szmogos péntek délután. A Széna tér környéke zsúfolt, már mindenki a hétvégére készül. Mi is, csak ezúttal módszertanira. Szerzőnk pénteken Az alkalmazott drámaórától a színházi nevelésig című programon járt a Marczibányi téren, ahol köztudottan mindig magas volt az egy négyzetméterre jutó gyerekkultúrával foglalkozó események száma.
Egy asszony emlékei
Sofi Oksanen: Tisztogatás, Kaposvár
A történelem három, szorosan összefüggő és egymásból következő korszaka feszül egymásnak Sofi Oksanen Tisztogatásában. Aliide Truu és testvére közös élete, Aliide és Martin házassága, majd Zara és Aliide találkozása: az origó Aliide, a szánt és sajnált figura, a visszaemlékező, akiben múltja keserűségei tornyosulnak megállíthatatlanul. Egy asszony ül a sarokban, aki figyeli múltjának színdarabját: figyel és emlékezik, de magával ránt minket is. A kaposvári színház erre a távolba vezető útra hív.
Megmérettettél és erősnek találtattál
Mohácsi-féle Shakespeare Zsámbékon
Örömünneppel, örömzenével, egy igazi éjszakába nyúló színházi dorbézoláson búcsúzik a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának végzős színészosztálya Zsámbékon. Bemutató és vizsgaelőadás. Rendező és osztályfőnök: Mohácsi János.
Régi jel, új jelentés
Cristina Blanco: cUADRADO-fLECHA-pERSONA qUE cORRE a Trafóban
Cristina Blanco spanyol koreográfus olyan játékot hoz létre, ami minden addigi ismeretünket és tudásunkat megkérdőjelezi, törli előfeltevéseinket, s kis ideig elhisszük, hogy a minket állandóan körülvevő jelrendszer ezúttal valami teljesen másról „beszél”.
Élek, írok, elalélok
Scherer Péter A gyáva c. darabja a 2011-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén
A beavató programok egyre nagyobb tért hódítanak Magyarországon, hiszen e kereteken belül olyan témákat lehet a fiatalabb generációval, a középiskolás korosztállyal megvitatni, amikről sajnos a családokban, de még az iskolákban is csak korlátoltan esik szó. Mi történik például akkor, ha a középiskolás fiú kapcsolatba kerül a droggal, jelen esetben függő heroinista lesz, s az ugyan mellette álló, aggódó szülő mégsem találja az ebből vezető kiutat. Erre a kérdésre (is) keres választ Scherer Péter A gyáva című rendezése, jómaga és Kovács Krisztián szereplésével. Az előadás a 2011-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjas darabja.
„…és fejbe vágja mind…”
Kicsi nyuszi hopp hopp a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén
Szembe jön velünk a Nyugati aluljárójában, a pesti éjszakában, az egykori Bank Disco környékén, lesötétített üvegű fehér Mercedesekben. A plázák üzleteiben tömegesen van jelen, meghatározó szubkultúrát alkot, jelenlétére pedig ezerféle magyarázatot találhatunk. A prostituáltak, pénzes toplessmodellek, stricigyanús fiatal férfiak, tátott szájjal rágózó, betépett, kivillanó melltartópántos, műkörmös, szőrmés fiatalok világáról van szó.
Egy előadás boldog, szomorú képe
Göttinger újabb zenés rendezése a Bárkán
A Bárka Színház Párkák című előadásának alapötlete kiváló: a moirák történetét és a görög mitológiát, az Olümposz isteneinek zavaros, harsány, alkukból és büntetésekből csillagos ötöst érdemlő természetét, a földi világ felé kacsingató (egy-egy szép nőben mindig könnyű némi léha örömöt lelni), olykor véresen komoly, olykor tréfának szánt játékait átfordítani a gyerekekhez közelebb álló nyelvre nem kis próbálkozás. Pláne akkor, ha mindezek egy opera történetébe illeszkednek.
Éjfekete magány
Mohácsiék Egyszer élünk…-je a Tavaszi Fesztiválon
A halottak elfelejtése, az ebbe való beletörődés, az élet folytatása a traumák után onnan, ahol korábban abbamaradt, az éjfekete, hét nemzedéken át tartó magányt eredményezheti csak. Az „aki meghal, az halott" állítás a Mohácsi testvérek Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című darabjában tarthatatlannak bizonyul. A hetedíziglen tartó fekete magány pedig a magyarság önmagára mondott átka lesz, ráadásul saját bűne miatt.
Subidubi, Csipkerózsa!
Lackfi Csipkerózsája a Budapest Bábszínházban
Lackfi Csipkerózsájának gombolyodó gubócskái, gömbölyödő göböcskéi a Bábszínház kezdetben kissé haloványfényű, szellemgyanús, olykor-olykor horrorisztikus színpadán elevenednek meg, több előadásbeli anomáliát is magukban foglalva. A Csipkerózsa körül sürgő-forgó szolganép, az erélyes öltöztető, Kemény István feminin Hopmestere, Pethő Gergő butácska és beszédben fölülmúlhatatlan Szakácsa zseniálisak, míg ez sajnálatos módon éppen a főszereplőkről nem mondható el.
Kinek a története?
Prési-danses a Trafóban
Magyarország soros elnöki posztja nemcsak kulináris politikai élvezetekkel kápráztatja el a magyar közönséget, de a hazai és nemzetközi színházi élet közelítése is céljai közé tartozik. Ennek a missziónak a januári budapesti állomása volt a Trafó Prési-danses című projektjében több izgalmas előadás bemutatása.
Maszat-remake
Túl a Maszat-hegyen a Pestiben
Történjen bármi, a hagyományos tündérmese-sémát nem lehet megunni: lényünk gyermeki darabja a legfiatalabb királyfit várja, aki minden megpróbáltatáson túl elnyeri a királykisasszony kezét s vele együtt a fele királyságot. A mindig tipikus gonosz pedig ezzel párhuzamosan megkapja méltó büntetését, mi pedig bátran hisszük, hogy a világban bizony minden rendben van, és elégedetten távozunk. A Maszat-hegyen túli birodalom békéje így áll helyre, a tintatestű Paca cár az itatóspapír áldozata lesz, és a 3. A-s Muhi Andrisnak hála Maszat Janka is megmenekül.
Magyar ünnep?
Závada Pál Magyar ünnepe a Nemzeti Színházban
A Nemzeti Színház Magyar ünnepe, Závada Pál Idegen testünk című regényének színpadi adaptációja, ékes példája annak, hogy egy rendkívül sűrű cselekményt, egy politikailag, kor- és művelődéstörténetileg is alaposan terhelt regényt hogyan kell színpadra állítani. A rendező, Alföldi Róbert munkája nemcsak figyelemre, de a legmélyebb elismerésre is méltó: pellengérre állítja a múlt és a jelen mégoly aktuális politikai vitáit, egymásnak szembeszegülő nézeteit azt állítva, hogy a dolgok nem ítélhetők meg egyetlen nézőpontból, csakis nézőpontok összességéből szemlélhetjük a világot.
Miért nem jutott eszembe?
A Szputnyik Hajózási Társaság és a Schauspielhaus Graz az Őszi Fesztiválon
Film avagy színház: mintha ez lenne a Szputnyik Hajózási Társaság és a Schauspielhaus Graz közös előadásának alapja, amelyben a színház és a film meglehetősen szokatlan módon kerülnek egymás mellé. Film készül ugyanis a színházban, mégpedig a színházról magáról, a jelenetek egymásutánjáról úgy, hogy semmiféle hierarchikus viszony nem alakul ki a kettő között.
Mertténylegnemmindegy
Nemsenkilény a Trafóban
Kis csúszás, zsúfolásig telt nézőtér, egy tűt sem lehetne leejteni, ha mégis, a darab kezdetével csak lebegne az időtlenségben. Ilyen állapotot teremt ugyanis Börcsök Enikő a Trafóban a Nemsenkilény című monológgal, amelynek tárgya az autizmus, célja, hogy megfejtse, kíméletlen logikájával elénk tárja az autista emberek gondolkodását, életét, mindennapjait.
Viharos vágyak
Garbo a BudapestPride-on
Greta Garbo születésének századik évfordulóján jelenik meg Tin Andersén Axell Garbo-életrajza, amely tartalmazza Mimi Pollak és a svéd származású, bánatos szemű szépség levelezését. A 2010-es BudapestPride-on láthattuk Fullajtár Andrea és Szandtner Anna előadásában az életrajzból létrehozott darabot. A színésznők végletekig kiélezett, egymásra hangolt játéka húsbavágó.
Átjátszott évek
Bernard Slade Romantikus komédiája a Tháliában
A Thália Színház július elején is gondoskodott némi könnyed nyári szórakozásról. A híres és befutott, tíz évvel idősebb drámaíró Jason és April, a tehetséges, ám felkarolásra szoruló tanár furcsa, bonyodalmakkal teli kapcsolatának beteljesülése a „tipikus” bulvárdarab végkifejlete. De van itt egyáltalán beteljesülés? A Romantikus komédia befejezése inkább életszerű, távol áll a bulvártól.
A Wonderful World?
Szodoma után a Kiscelli Múzeumban
Két nagyszerű hangi adottságokkal megáldott színész, erős atmoszférával rendelkező, lehetőségeket magában rejtő tér, egy viola da gamba, Pavarotti és a Szerelmi bájital – ezek képezik az Ágens Társulat Szodoma után című előadásának erős és színvonalas részleteit. De az egész...
A bácsi és a domina
A Lear király a Nemzetiben
A Lear király a Nemzetiben Varró Dániel fordításában több szempontból is összetett előadás. A Shakespeare-tragédiát először rendező Gothár Péter szép szövegértelmezése, Varró üdítő szövege, Tallér Zsófia karakteres zenéje, a színpadkép és látvány határozottan izgalmas előadást hoznak létre.
Hajrá, Bozsik!
Újravágva - Bozsik Yvette Társulat
Bozsik Yvette munkáira jellemző az önéletrajzi ihletettség. Legmarkánsabban ez a Kamrában bemutatott Lány, kertbenre igaz, ám az Újravágva esetében sem elhanyagolható szempont. Sőt. Az önéletrajziság mellett a darab erőssége az az alapkérdés, hogyan tudjuk, vagy egyáltalán tudjuk-e az eddigi élményeket, tapasztalatokat más színben, más jelmezben, más környezetben feltüntetni.
Frankenstein a laborban
Fátum: az Ágens Társulat előadása
Isten létezik? – ezzel a kérdéssel lép oda valaki hozzám még az előadás előtt. Egy pillanatra zavarba jövök, az ilyen érzékeny kérdésekhez nem vagyunk hozzászokva. Mint kiderül, ez már a játék része, az Ágens Társulat Fátum című sorsjátékáé.
Bestseller regény, unalmas darab
Tamás bátya kunyhója a Kortárs Drámafesztiválon
Színházak, sőt pedagógusok mindennapi gondja, hogy hogyan lehet egy művet közel hozni a mai nézőhöz, olvasóhoz. A kérdés felmerül a Tamás bátya kunyhója kapcsán is. A Kortárs Drámafesztivál alkalmával a Trafó fogadta be az észt társulatot, amelyik a XIX. századi Harriet Beecher-Stowe-regényt színpadra állította, sajnos nem zajos sikerrel.
A nagy orosz bánat
Leonyid Andrejev Kutyakeringője a Kamrában
Még a boldogságban is van valami, ami a bánaté, a munka sem lehet vidám, a közben énekelt dallamok is búskomorak, s magukban hordoznak valami végzetes hangulatot. A Kutyakeringő túlnő önmagán a Kamra alkotóinak kezében, tökéletesen megformált figurák sorát látjuk Gothár Péter emlékezetes képeket teremtő rendezésében.
Berzsián és Dideki szomorú szétesése
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki, Nemzeti Színház
A Nemzeti Színház október 17-én mutatta be Lázár Ervin művének színpadi változatát, a Berzsián és Didekit. Az azonos című meseregény cirkuszi keretet kapott, úgy tűnt, már az előadás kezdetén megteremtődik a Lázár-alkotások különös, színes világa, ám ez a próbálkozás végül csalódást okozott.
Csoporton belüli erőszak
Bábel a MOTUS előadásában
A Bábel lényege a tolerancia. Egy olyan világ, amelyben elfogadjuk a másikat, s ahogy az utóbbi idők egyik (meglepően jó) reklámja mondja: meghallgatod a másik kedvenc zenéjét, de szabadon dönthetsz a sajátodról.
A legenda tovább él
KakasKakasKakas Goda Gábor társulatának előadásában
A KakasKakasKakas című előadás egy XIX. századi japán történetet vesz alapul a század egyik jeles festőjének az életéből. A tökély elérése, a tökéletes mű elkészítése, ha egyáltalán létezik ilyesmi, komoly munkát, rengeteg tanulást, gyakorlást igényel még a zseni számára is.
A néző vágya?
A nő vágya a Pesti Színházban
Zola-regényből színház, annak alapján egy másik színdarab immáron cseh változatban – majd mindebből egy musical 14 éven felüliek számára. Legalábbis ezt ígéri a Pesti Színház. Sajnos a parádés jelmezeken és szép muzsikán túl sokat nem kapunk A nő vágya című előadástól. De hol a hiba?
Orál morál a Rakétabázison
Czajlik József Orál morálja Zsámbékon
A Műemlék Rakétabázis egyik helyiségében kialakított színházi tér csupasz betonfalai között indul Czajlik József Orál morál című darabja: Szoták Andrea röviden összefoglalja az Orál morál alapkérdéseit: Mi a Színház? Mi a Valóság? Kívül vagyunk vagy belül? Alul vagy felül? A kérdésfeltevések nem újak, és éppen ezekkel a látszólag már ismert témákkal veszi kezdetét az előadás, hiszen nemcsak előzetest látunk, ez már maga a színház, amelyben Szoták és Olasz István (talán önmagukhoz hasonló) vidéki színészházaspárt alakítanak.
A mozdulatlanság retorikája
Schein Gábor: A herceg álma (három kamaradráma)
A Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napkút Kiadó gondozásában megjelent kötet, A herceg álma három kamaradrámát tartalmaz Születésnap, A herceg álma és Hippolytos, Hippolytos! címmel. A némiképp Maeterlinck és Pirandello világát megidéző kötet középpontjában a játék és valóság szembeállítása áll, álom és ébrenlét, eredeti és utánzat határai erősen összemosódnak, s ez a problematika nemcsak az egyes művek esetében áll fenn, hanem kérdéseket vet föl általában a színházzal kapcsolatban is.
Tom és Geri: öcsém zseni
Nógrádi Gábor: Az öcsém zseni
Nógrádi Gábor Tom és Geri sorozatának második kötete az idei Könyvhétre jelent meg, amelyből kiderül, hogy nemcsak a feltaláló báty, Geri a zseni, hanem a kitűnő szervezőkészséggel megáldott, higgadt, vezetői szerepet vállalni képes Tom is. A Móra Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott mű alapszituációja a gyerekek közötti jól ismert csatározás, amely A Pál utcai fiúkhoz hasonlóan két táborra szakítja a 7. b-t. Nem véletlen az utalás Molnár Ferenc klasszikusára: 102 évvel később mai változata kel életre Az öcsém zseni lapjain.
Erotika, érzések - tánc történet nélkül
Femina és Plain - a MU Terminál egykori táncosainak estje
A MU Terminál egykori táncosai állítanak ismét színpadra két korábban bemutatott előadást, a Feminát és Plaint. Némi újítással egy régebbi csapat áll össze, s mint minden csoporton belül, itt is eltérők az erőviszonyok. Meg kell tehát teremteni a belső egyensúlyt, hogy igazán működőképes legyen a produkció. Semmi kétség, az „EX”-Terminálosoknak ezúttal is sikerült.
Multikulti kicsiknek és nagyoknak, avagy Európai Mesék Sátra a Könyvhéten
Ünnepi Könyvhét, Európai Mesék Sátra, 2009. június 6., szombat
A Ráday utcában megrendezésre került program elsősorban kísérletnek mondható: olykor kissé ügyetlenül szervezett, nagyobb odafigyelést, pontosabb egyeztetést igényelt volna, de maga az ötlet egészen kiváló. A terv szerint Európa egyes nemzetei meséltek volna nemcsak az adott nyelv ismerőinek, hanem a magyar gyerekeknek is – legalábbis ezt olvashattuk a programban.
Fiatalság, bolondság
Peer Krisztián Szorongás Orfeum című darabja az V. Gyermekszínházi Szemlén
Őszinte és veszélyes – e szavakkal jellemzi a műsorfüzet Peer Krisztián Szorongás Orfeum című darabját. Hogy miért lehet az, érdekes kérdés: a 16 éven felülieknek ajánlott előadás olyan problémákat sűrít, amelyek a fiatal felnőtteket leginkább „fenyegetik”, s nyilván nem meghatározható az, hogy e korszak kinek mikor kezdődik el az életében.
Forró vizet a kopaszra!
Bóbita Bábszínház: A 3 kismalac és a farkasok az V. Gyermekszínházi Szemlén
A Bóbita Bábszínház három éves kortól ajánlott előadása A 3 kismalac és a farkasok. Mint oly gyakran, a bábszínház ezúttal is a klasszikus meseirodalomból merített, s két történet ötvözetét (A három kismalac és a farkas, A kismalac és a farkasok) mutatja be előadásában. A tanulságok könnyen levonhatók: összefogással és józan, logikus gondolkodással könnyedén legyőzhető a nálunk sokkal erősebb, és fenyegetést jelentő ellenfél.
Gyerek(b)irodalom a Millenárison
XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
A Könyvfesztivál Gyerekbirodalmában járva a játékos könyvbemutatóktól kezdve az önálló illusztrációkon keresztül egészen a papírszínházig több érdekességnek lehettünk tanúi. Különböző korú gyerekek érkeztek szüleikkel, egész napos kikapcsolódást ígért a rendezvény a kisebbeknek is, miközben a szülők a gyerekkultúra számos újdonságágával találkozhattak. Lássunk kettőt ezek közül!
Ültess asztalodhoz, etess tányérodból, itass poharadból, altass az ágyadban
A Szöveg Színház békakirály című előadása a Stúdió ’’K’’-ban
Egyszerűség és letisztultság a játéktéren, fehér lepel a földre terítve. A színen lévő egyetlen játékos jelenléte a darab központi motívumát, a magány, a magára maradottság érzetét jeleníti meg. „Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívűl azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik.” Igen, ez ő, a békakirály.
Újjászületés és dinamizmus a MU-ban
A Lélekvilágotvedlik és a Tango en el cajon a MU Színházban
Gergely Attila és Hámor József egy-egy koreográfiáját mutatta be a MU Színház a MU Terminál B estjének keretén belül. A Lélekvilágotvedlik és a Tango en el cajon (Tangó a fiókban) című részek hangulatukban és témájukban erősen eltérnek egymástól. Az első a születés és újjászületés kérdéseit feszegeti nagyon is naturalista módon, a második alapeleme pedig a dinamizmus, a nyíltan vállalt fizikalitás és a mozgás.
Mostan színes létrákról álmodom
A Bozsik Yvette Társulat Létramesék című előadása március 8-án a Hölgyválasz keretén belül a Nemzeti Táncszínházban
A Csupalétra országba vezető út versekkel van kirakva. Haragosi, a kicsi kocsi, Majomország lakói, a süntestvérek, köztük a legfiatalabb, Sün Balázs, József Attila Altatójának ismert képei-s a sor folytatható - elevenednek meg a Bozsik Yvette Társulat Létramesék című, kifejezetten gyerekeknek szánt előadásában.
Pornográf pszichothriller a Nemzetiben
Botho Strauβ A park című darabja Alföldi Róbert rendezésében
„Művészet? Viccel? Amit itt ezek művelnek? Az nem művészet. Az valami más, á, dehogy művészet. Amatőr banda, csupa dilettáns” – mondja Helen Botho Strauβ A park című darabjának elején. Ha Alföldi Róbert rendező és a készítők ehhez akartak hűek maradni, akkor sikeresnek mondható az előadás.
A bogarak nem beszélnek?
Lázár Ervin, Lázár Zsófia / KFKI Kamarabalett, Madách Musical Színház: Bogármese
„Anya, a bogarak nem beszélnek?” – ez a kérdés ütötte meg a fülem a mögöttem lévő sorból pár perccel a Bogármese című előadás kezdete után. Fontos lenne, hogy a mai öt-tíz éves korosztály az idegen nyelvek mellett másfajta nyelveket is elsajátítson, legalább a befogadás szintjén. Hogy megértsék a tánc, egy festmény, a zene nyelvét akkor is, ha nem ordít a fülükbe.
Whiskey, póker, Guinness
Tengeren a Bárkában
„Érdekes lenne fölmérni, kit mi fog meg az írekben. (…) A minden nyomorúságon áttörő életerő? Az önsajnálat, öngyűlölet, a heroizmus és önirónia különleges keveréke? Vagy az, ahogy az ír művész a létet és nemlétet, születést és halált, látható és láthatatlan valóságot egyben, egymás kiegészítéseként ábrázolja? Ahogyan folytonos átjárást teremt a tragikum és a komikum, a hősi és szánalmas, a komoly és nevetséges között?”
Amikor az Internacionálé a poén
„Százarcú happening” 1968 évfordulójára az AKKU-ban
A rendszerváltás óta felnőtt egy generáció, amelynek csak közvetett tapasztalatai lehetnek a diktatúráról. Fontos beszélni 1968-ról is, de ez önmagában nem enyhítő körülmény.
Luise és Lotte a Kolibriben
Béres Attila – Novák János: A két Lotti (Kolibri Színház)
Melyik gyerek számára ne lenne elragadó egy ikerpár egészen különös esete, akik egymástól elszakítva élnek úgy, hogy mit sem tudnak a másik létezéséről? Az első találkozás sorsdöntő erejű, s egyben mindenféle bonyodalom kezdete, ugyanakkor magában hordozza a boldog végkifejlet ígéretét is. Olyan mese ez, amely beférkőzik a gyerekek gondolataiba, mialatt arról ábrándoznak, bárcsak velük is megtörténne.
Igazi életre alkalmatlan, mégis vonzó
Piaf Piaf a Bárkában
Az ősbemutatót közel húsz éve tartották Helsinkiben, s most a Bárka Színház Vívótermében vitte újra színpadra Jorma Uotinen. Ha a műfajt kellene meghatározni, musical, mivel ehhez áll a legközelebb, de valójában mégsem teljesen az. Nincs egységes cselekmény, vannak viszont impressziók, képek, színház a színházban, múltidézés a jelenben és múltidézés a múltban.
Hát így lettem néger
Istentelen ifjúság a Bárkában
„A Föld most fordul be a Halak jegyébe. Jéggé dermed minden, mozdulatlanná válik az emberi lélek, akár a hal ábrázata. Mindent hó borít majd” – hangzik el a darabban. A hal egyrészt a keresztény kultúrkörben ismert szimbólum, másrészt az asztrológiában használatos. Ez az ellentét kelt feszültséget, ebből bontakozik ki az a lélektani történet, amelyet az Istentelen ifjúságban (Jugend ohne Gott) felfedeztek a készítők.
Egyedül nem megy
Barbro Lindgren: Kukacmatyi, Kolibri Fészek
Csak egy kis kukac, de akkor is a barátom! – ez a felismerés boldogságot hoz a magányos Kovász Emil életébe. Rendmániája alábbhagy, felbomlik a hétköznapok monotonitása, s mindez egy egyszerű kukacnak köszönhető. Lagálábbis Barbro Lindgren Kukacmatyijában, amelyet a Kolibri vitt színre, és játszik hosszú ideje az 5-6 éves korosztály számára.
Boszorkányok márpedig nincsenek
(Lady) Macbeth(ek) a MU Színházban
Macbeth és a Lady alakja a bűn és bűnhődés örök témáját feszegeti Mándy Ildikó és Fenyves Márk feldolgozásában. A címből legalábbis ez jön le. Az előadás aztán ennél sokkal többet és sokkal kevesebbet is ad.
Társas magány
A néger és a kutyák harca a Kamrában
Fullasztó hőség egy afrikai telepen a franciák által vezetett építkezésen. Egy gyilkosság: a francia mérnök kioltotta egy fekete munkás életét; talán bosszút állt kutyája haláláért. Az építésvezető tűzijátékot tervez, amelynek bevallottan semmi értelme, teljesen öncélú. Nő érkezik hozzá, leendő menyasszonya, Leone, paradox módon mégsem fűzi őket semmi sem össze. Ebbe a működésképtelen világba tolakszik be a fekete Albury, aki fivére holttestét akarja.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés