bezár
 

irodalom

2017. 09. 14.
Tízparancsolat
Versben, zenében, képben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A PIM Olvasópróba sorozatának szeptember 12-i estjén Farkas Wellmann Éva, Békéscsabán élő költő, a Bárkaonline szerkesztője mutatta be versciklusát, amelyet a mózesi tízparancsolat mai ember számára átélhető etikai megközelítésének szentelt. 

A több művészeti ág összefonódásával létrejövő projekt a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes vezetője, Orbán Ferenc ötletéből indult, amelyhez Ferenc Zoltán, a gyergyószárhegyi művészeti telep vezetője gyönyörű grafikákat alkotott. A kötethez, amelyben a ciklus megjelenik, CD is készül. Az Olvasópróba sorozatszerkesztője, Ács Margit először bemutatta Farkas Wellmann Évát, aki 1979-ben született, Marosvásárhelyen, de Székelyudvarhelyhez kötődik. Szabályos értelmiségi pálya az övé, az egyetemet mesterfokozattal fejezte be, doktori dolgozatát a XVIII. századi irodalomról írta, ez a világ költői nyelvén is nyomot hagyott. Fontos számára, hogy erdélyi, ugyanakkor sikerült megtalálnia helyét Békéscsabán. Ács Margit már régen felfigyelt verseire, hogy milyen érett személyiség nyilvánul meg bennük, erős önreflexióval rendelkezik. Megjegyezte, hogy Éva sugárzó mosolya mögött egy tudós nő is lappang. A költő bevallja, különösen indulása idején segítette a kötött forma. Ajándéknak teljesíthető kihívásnak tűnt, amikor Orbán Ferenc a tízparancsolat megverselésére kérte. Kezdetben úgy gondolta, alaposan felkészül, később úgy döntött, jobb, ha maga értelmezi a parancsolatokat. Határidő nem volt, három évbe tellett magán átengedni ezt a történetet.

Ács Margit szerint ez egy nagyon kemény vállalkozás, mert ha az ember mai szemmel olvassa a parancsolatokat, némelyik nagyon aktuális, némelyiknél meg azt gondolja, hogy a múlt idő etikájába tartozott. De úgy látja, a mi civilizációnkban a nem vallásos emberek is, előbb-utóbb rajtakapják magukat, hogy eszerint az etika szerint élnek. Mindannyian megkísérelhetnénk pár sorban megírni, mit jelentenek most a számunkra a parancsolatok, és ezért is kihívás, hogy ezek a versek egyrészt vitára, másrészt önmeghatározásra ingerlik majd az olvasókat. Így igaz, valamennyien másképp értelmezhetjük a mózesi parancsolatokat, amelyek ráadásul többféle fordításban, megszövegezésben – zsidó, ortodox, protestáns, katolikus, evangélikus – férhetők hozzá. Máris vita alakult az első, a „Ne legyenek néked idegen isteneid” parancsolatra írt Létezésben egyszer című vers egy sorával kapcsolatban. A „De hiúság vagy magadnak és nekem, hogy én lakhassak minden templomodban” sorral kapcsolatban azt kérdezte Ács Margit: hogy jön ide a hiúság? Éva szerint elég egyértelmű, ahogy a Bibliában van, gyakorlatilag kijelöli a határokat az Úr. Érdekes volt, ahogy az est végén egy hozzászóló idősebb úr ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a hiúság szót itt inkább a vanitatum vanitas értelmében kell érteni, amely „a fölösleges, a teljesen eredménytelen, kilátástalan” jelentésében értendő jelző. Így a versben egészen más értelmet nyer, nem arról van szó, hogy a mai szóhasználattal a hiúság jelenne meg, inkább arról, hogy fölösleges dolgokra nincs értelme reflektálnia a teremtménynek.

Természetesen nem beszélhettek mind a tíz versről, de közülük bemutatták az egyiket, amit a legjobban szeret Ács Margit. Ez a „Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak” parancsolatra írott Minden gondodnak alján című vers. Szép tiszta gondolatfutamban állítja szembe világunk fakuló színes részét a lényegi, metafizikai, spirituális létezéssel. A költő még nem fejtette meg teljesen, hogyan függ össze a "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön" parancsolatban a tisztelet és a hosszú élet. És hosszan élhetsz című versében fejtegeti a problémát, az ember hogy is viszonyuljon ahhoz a hagyományhoz, talajhoz, gyökérhez, amiből fakad. A költő szerint fontos, hogy nem azt mondja, szeresd, hanem, hogy tiszteld. Elmesélte azt is, hogy amikor ezen a parancsolaton tűnődött, egy ismerősével beszélgetett, aki azt mondta, ő nem tiszteli se az anyját, se az apját, mert rosszul bántak vele gyerekkorában. Emiatt írta az utolsó két sort: „S ha azt mondod, hogy nincsen így, tiszteld, mert szabad vagy ezt tehetni.”

A "Ne ölj!" parancsolat okozta a legnagyobb gondot a költőnek, mert számos olyan esetben tud ölni az ember, amikor nem is gondolja. Visszatért az eredendő jelentéshez: Ne gyilkolj! Versének címe: Sem a máséból, sem a magadéból. A másik legismertebb parancsolat a "Ne lopj!". A ciklusnak ez a darabja a tárgyi konzumkultúra, mai világunk rákfenéje ellenében íródott, de a moderátor szerint a költő nem számolt azzal, hogy a lopásra való késztetés a szűkölködőben támad. Nagyon aktuális a "Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot" parancsolat, ez ihlette az Amit embertársadról szólnál című verset, amely maradéktalanul meghódította Ács Margitot. Valóban fontos, pedig az ember nem is tartja olyan fontos parancsolatnak. Életünkben ugyanis a szómágiának nagy szerep jut, hányszor szembesülünk azzal, hogy a szavakkal minden hamis igazságot meg lehet szőni, ami erősnek bizonyul. Érvényes ez a nagy politikára éppúgy, mint a magánéletre. A „Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé” utolsó parancsolatra írt vers címe: Csak tiednek lássék.  A kísértésre, emberi gyengeségre reagál. A költő értelmezésében, amihez nem kötődik felelősségünk, könnyebben válik vonzóvá.

Orbán Ferenc és Gábor SzabolcsA bemutatón a zenei betétekben Orbán Ferenc gitározott és énekelt, Gábor Szabolcs szaxofonozott. Farkas Wellmann Éva számára rendkívüli élmény volt most először hallani a verseit zenével. Megtudtuk, hogy július óta készítik a hangfelvételeket, a CD-n az Evilági zenekar hangszerpalettáját megmozgatva a tíz dal tíz különböző hangszereléssel készül – a vonósnégyestől az esőbotig –, mindegyik külön zenei világot fog hordozni, mégis Éva szövegei egységesítik. A versciklus Ács Margit olvasatában a szerző tiszta lelkének és okos fejének a reakciója a parancsolatokra, egy mai ember, egy fiatalasszony hiteles meditációja, benne élettapasztalattal és rokonszenves erkölcsiséggel. Az is példaértékű, ahogy nem akar igazában szembenézni az emberi lényben rejlő rosszal – miért ne lehetnénk még ilyen tiszták és jóhiszeműek? Egy-egy új perspektívát rendelt mindegyik parancsolathoz, így is lehet értelmezni és valószínűleg még nagyon sokféleképpen fogják. A különleges est végén a közönségből a már említett idősebb úr megjegyezésével visszautalt az egyik parancsolatra. Elmondta, ismerte a költő dédapját, aki unitárius lelkész volt és sokat foglalkozott az egzegézissel, és tulajdonképpen azzal, hogy Évát ezek a morális kérdések ilyen szinten érdekelik, így reflektál rájuk és így vall jelenlétükről, ő él tovább. Vagyis hosszú életű lett azáltal, hogy valamit tovább adott genetikailag, az Úr kifürkészhetetlen útjain keresztül, és ezáltal hosszabította meg a végtelenre a saját életét. „Így csinálj te is! Azt hiszem, a legjobb úton vagy, gratulálok!” – tette hozzá végszóként.

nyomtat

Szerzők

-- Szepesi Dóra --


További írások a rovatból

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége
Weber Kristóf Keringő című regényének bemutatója

Más művészeti ágakról

Paweł Pawlak: Ancsa, avagy vázlatok tüsszögő svájcisapkával, Pagony, 2024
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés