Ahogy azt Braun Barna, a FÉLonline főszerkesztője is elmondta, a megújulásnak volt egy szomorú oka is, tavaly október végén összeomlott az oldal, talán vírus- vagy hackertámadás miatt, azóta ideiglenes formátumban működött a portál.  

Braun büszkén vázolta a FÉLonline múltját is, egészen a kezdetektől, 2007-től, amikor is írogató barátok, egy afféle "önjelölt gimnazista művészkör" tagjai kiadták két félbehajtott A/4-es lapon az újságjukat, bizony, a FÉL akkor még nyomtatott formában létezett. Aztán jött 2009, amikor már mint versblog működött a felonline.hu (ez Braun Barna és Körtesi Márton műve volt), a nagy áttörést pedig 2011 hozta, az év szeptemberétől működik az oldal portálként, nagyjából azokkal a rovatokkal, amelyekkel most is.

Az új oldalt a főszerkesztő a tervezővel együtt mutatta be: Hlatki Dorottya elmondta, hogy a neoncsövek, az "útmenti sign"-ok ihlették meg elsősorban, ám ő úgy akarta ezeket a hatásokat beleolvasztani a formátumba, hogy az összkép ne legyen túl retrós, inkább elegáns, letisztult, vagyis egyszerűen nagyszerű és nem utolsósorban felhasználóbarát.

Braun Barna részletesen beszélt az oldal felépítéséről, többek között az olyan változásokról, mint a kiemelt tartalommal az oldalmenüben egy szintre hozott szépirodalmi blokk,  vagy éppen a frissen létrejött hírrovat. Szó esett még a képgalériáról és a videórovatról is. Braun hangsúlyozta, hogy egyre inkább multimédiás felületté kíván a FÉLonline válni. Ezenkívül még megemlítette, hogy bár szerkezetileg kész az oldal, tartalmilag még nem teljesen (az említett képgaléria például jelenleg még üres). Mindez azonban nem vont le semmit az oldal megújulásáért tett eddigi erőfeszítésekből.



Ahogyan véleményem szerint az sem okozott különösen problémát, hogy az egész estés komplex, összművészeti program több mint fél óra késéssel indult. A RoHAM kávézójában legalább kicsit jobban megismerkedhettek egymással a bulira összesereglett szerzőtársak, mielőtt a műsor első pontja szerint Sörös Erzsébet Borbála megnyitotta Kovács Csilla és Tóth Júlia Éva Glasznoszty című kiállítását. Én ugyan ezt a kifejezést gyakorlatilag csak a peresztrojkával párban tudom értelmezni, de a húszas éveik elején járó fiatalok már visszataláltak a szó politikatörténettől mentes alapjelentéséhez (nyíltság).  

A következő programpont (már nem a kávézóban, hanem a színpadon) a Kiültetés versantológia szerzőinek felolvasása volt: Katona Ágota, Balázs Zoltán, Mihályi Réka, B. Horváth László és Körtesi Márton követték egymást a mikrofon előtt, s bármit is sugallt az antológia címe, ők bizony mindannyian álltak, miközben felolvasták verseiket. 

A programok közti szünetekben egyébként Himmel Gellért szórakoztatta a cigiszünetre igényt nem tartó kisebbséget, így volt ez a megújult portál prezentációja előtt és után is. 



Ezek után a FÉLonline szerkesztői (Fenyvesi Krisztina, Katona Ágota, Nagy Kátya, Hodászi Ádám, Stummer Krisztián és a kérdező Braun Barna) azt is bebizonyították, hogy jó emberek, hisz sokan voltak, és kis helyen is elfértek. A mintegy fél órányi kerekasztalbeszélgetés témája az online kritika volt, s hogy az egyes rovatok szerkesztői miként képzelik a kor és a technológia, az olvasási és általában a kultúrafogyasztási szokások változására adható válaszokat. A rövid, de velős tájékoztatás és a kritikus egyedi hangja volt a két legfontosabb összetevő, amit szinte mindegyik megszólaló megemlített. Legyen szó színházról, filmről, könyvről vagy fesztiválról, fontos, hogy olyan információkat kapjon az érdeklődő, amely alapján el tudja dönteni, hogy szán-e pénzt és időt az adott kulturális termékre. Az egyedi hang pedig természetesen azért hasznos és szükséges, hogy az információáradatban  egyáltalán felfigyeljenek az adott kritikára. 

A rövid beszélgetés után a Másik szoba lemezbemutató koncertje következett.