bezár
 

irodalom

2011. 04. 14.
Az okos kentaur és Kölcsey, a cinikus kozmopolita
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az okos kentaur és Kölcsey, a cinikus kozmopolita A Kalligram Kiadó kilenc új könyvének bemutatója zajlott a budapesti Szlovák Intézetben 2011. április 13-án 18.00 órától. A műsorvezető a pesti Kalligram szerkesztője, Mészáros Sándor volt
Az estet a Szlovák Intézet új vezetője nyitja meg – ezáltal alkalmat szolgáltatva a szervezőknek, hogy gratuláljanak kinevezéséhez. Mészáros Sándor köszönti a vendégeket, majd gyorsan rátérnek a Magyarok emlékezete sorozat soron következő kötetére, Szabó G. Zoltán Kölcsey Ferenc című monográfiájára, melyet Szörényi László mutat be. Szörényi a monográfia erényei közül elsősorban a Himnusz és a Vanitatum vanitas egyidejűségének problematikáját emeli ki: a kortársai által cinikus kozmopolitának ítélt, a romantikus iróniát programszerűen megvalósító Kölcsey ugyanaz, akitől a keresztény, illetve a sztoikus etika sem idegen.

Géczi János: Viotti négy vagy öt élete című könyvét Vári György laudálja, a szöveg végtelen melankóliáját és örökkön ismétlődő jellegét kiemelve; a semmi története és a minden lehetősége egyszerre rejlik a szövegben, ami a műfaji kérdéseket illeti, az esszébetétek szervesen illeszkednek az elbeszélő részek közé, melyekben a művelődéstörténet maga is tér lesz.

Pavol Rankov szlovák író Szeptember elsején (vagy máskor) című „történelmi regényéről”, mely először 2008-ban jelent meg, a második kiadása – és több idegen nyelvű kiadása – 2010-ben, Csanda Gábor beszél. Felolvassa a regényből az 1956-os epizódról szóló részletet, majd az alcím és az ajánlás által világítja meg a szöveg legfőbb jellemzőit; szereplői valamiféle „elveszett nemzedék” tagjai, akiket többféle néven neveznek meg, de ez a multikulturális közegben nem is lehet meglepő. A történetben felbukkanó, valóságban is élt személyek, politikusok alakja pedig a fekete humor legfőbb forrása.

Márton László mutatja be Csányi Vilmos Kisfiam, Ikarosz című könyvét, melynek nevelő figurája egy kentaur; a kentaurfigurának komoly kulturális hagyományai vannak, a túlracionalizált ember ellentétpárjaként láthatnak el oktató szerepet. És mivel Csányi e művét Márton a szerző összefoglaló-betetőző művének látja, mely által átadja a világról való tudását az olvasóknak, Csányit magát is kentaurnak nevezi, bár nincs lóteste, és nem eszik füvet.

Grendel Lajos új regényét, a Négy hét az életet Szegedy-Maszák Mihály méltatja, főként a polgárság kultúráját mint a regény fő szálát hangsúlyozva. A magyar középosztály pusztulásáról szóló szöveg Mészöly Miklós könyveihez mérhető Szegedy-Maszák szerint.

Maurice Blanchot Thomas, a rejtélyes árny című regényét Bende József ismerteti. Szól pár szót Balnchot-ról, akitől eleinte a szélsőjobboldali nézetek sem voltak egészen idegenek, ám az ötvenes-hatvanas évekre már, mondhatni, maoista volt. A regénybeli Thomas mint árnyalak az elbeszélő személyiségének sötét oldalát képviseli, azt a gonosz ikret, akinek figurája számtalan alkotás témája az európai irodalomban.

A nem nemzet eredetközösség, hanem szüntelen történeti alakulásfolyamat – összegzi Szilágyi Ákos Komoróczy Géza Meddig él egy nemzet című tanulmánykötetének legfontosabb tanulságait.

A Tegnap és Ma sorozat két új könyvéről, a Pályi András- és a Karátson Endre-kismonográfiáról Mészáros Sándor beszélget; a Pályi-monográfia szerzőjével, Cs. Fehér Katalinnal, aki elsősorban a szexualitás metafizikai aspektusát üdvözli Pályi prózájában, szemben a legtöbb kortárs magyar szerzővel, akiknél a szexualitás eltárgyiasul. Hites Sándor Karátson Endre-monográfiájáról Szilágyi Zsófiát kérdezik; ő a nyugati magyar irodalom recepciójára jellemző klisék lebontását dicséri a kötetben, Karátson prózáját nem feltétlenül a kínzó honvágy hatja át, a kísérletezés viszont annál inkább.
nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés