bezár
 

irodalom

2013. 02. 25.
A házibuli folytatódott – Szentendrén remekelt ismét a Hímzőkör
Házibuli II., Folt Kávézó, február 15.
A házibuli folytatódott – Szentendrén remekelt ismét a Hímzőkör Négy vidám, vagány, virgonc, vadóc író–filmes–képzőművész (énekes, táncos, komikus, szerkesztő polihisztra) teremtett kiváló hangulatot a Folt Kávézóban, újra a csábító hús oltárán áldozva nagyböjt előtt. Szellemes, érzékeny, szexi szövegekkel. Egymásra reflektálón, ugratásokkal teli felolvasás során továbbszőve az első Házibuli fonalát is, szórakoztató színházi előadássá összeöltve az egyéni textusokat. Pont jól.

 
Sokan felkapták a fejüket már a Kulter közölte kollektív műveikre, de a Hímzőkör élőben még jobb. Bár ismerni lehetett a tagjait sokirányú művészeti tevékenységeik révén, a négy karakter egymásba fonódó szövegteste – mint egy jobb pornófilm – új minőséget teremt. Főleg ha el is játsszák valamelyest. Mint most húshagyókedd után, mikor utófarsangi bolondozásul állatálarcot viselt az apokalipszis négy lelkes partianimája, jelzésértékkel, attribútumilag. Mivel a mulatság egy idő után eldurvult, neveket nem írok, csak ahogy egymás doppelgangereit nevezték műveikben. A Ravasz, az Agyatlan és a két sistergőn pornográf: Izzó Ajak és VV Vércse – de nem biztos, hogy mindegyikükét jól jegyeztem meg – maszkok alá bújva (majdnem) meghódította az éjszakát és a mécsesekkel beborított kávézó közönséget.

 

 
Gyertya gyúlt, s az asztalon kopogtatással jelezték a felolvasás kezdetét, mintha maguk is bebocsátásra várnának egy spirituális sík és egy húsvér buli ajtaján, akárcsak a frájdéjnájt fílingbe fokozatosan beavatódó nézők. Nietzsche-mániás bölcsészek még a zoroasztrizmus beavatási rituáléjának bizonyos lépcsőfokait is felfedezhették, míg más csajozott. (Csak a hátsó lábam had' dugjam be! Engedjétek legalább az asztráltestét megfognom! stb.) Óvatosan, de kíváncsian tapogatózva, széttárt szívvel, befogadásra nyitottan. Micsoda éjszaka! Mindenkinek volt egy kis vérszaga, vérszeme. De hagyjuk az intertextualitást a hanyatló nyugat ópiumának! Meztelen vállhoz ért az áll… vagy csak játszott a szél? A kávézó másik terméből hangfoszlányok szűrődtek be, ám az egyáltalán nem zavart, hisz a kis intim térben felizzott a vágy villamosszékéül szolgáló kályha. Kékparázs combot villantott megint, jó szokása szerint, verbálisan. Kannibál magába tömött mindent, ami a keze ügyébe esett, elnevetve a szövegben a maszturbálós részt, hogy "nemcsak a fiúknak van öt kicsi barátja". Lett is böjtje. Bajuszos bizonyára azt szemléltette, hogy egy házibulin milyen könnyen bekaphatja a legyet a naiv leányka. Garbós elsőbálozó kóristalányként ült, mint a fiatal Sophie Marceau, holott tudjuk jól, az ördög bújt belé. Rajongói izgatottan figyelték, felrobban-e a feszültségtől a polihisztérika, mint a színpadokon szokott, leharapott denevérfejeket köpködve rájuk. De nem, ez nem is igaz, most a sebezhetőt alakította, a visszafogott garbóst, vágyölő harisnyával, Laibach-kosztümben. Ahogy magához nyúlt, az is a fájdalomról szólt. Igazi Poltergeist-jelenség volt, megfagyott a levegő.

 

 
Angyal szállt át a termen, táblával: 2. menet. Gyorsan lejátszottak egy kör kopogós römit a gátlásokat oldandó, aztán újra felolvasások következtek szellemidézéssel, majd megint a kopogás az asztalon, jelenetekre osztva vele a darabot: behatolás, bent, még egy kicsit bent, gyorsan ki, mielőtt baj történne. Pont jó. Vagy megmentésre váró lelkek morzéztak SOS-t? És a maszkok nem azok, amiknek látszanak? Álarcot viselünk mindannyian, persze, ki Cooper ügynökét, ki Laura Palmerét. Tudatmódosult szemtanúk lebegő entitásokat is vizionáltak a szobában, pedig a tömeg miatt lélek ez ajtón se' be se' ki. De nagy volt a kísértés. "Amikor a húsnak hangja van" – kezdtem dúdolgatni egy zseniális költő dalát (a Lidérc-kapcsolódást most hagyjuk), majd egy másik, közeli "házibuli" jutott eszembe nem is oly régről, mikor egy fiatal költő a saját szellemességének gondolt, elcsépelt szlogent szavalta az Apor-hídon: "Csavard fel a szörnyeket!" A Hímzőkör hírnevén azonban nem esett folt, feltálaltak mindent, Fakó Árpád legyen a talpán, aki a húsból többet ki tud hozni nagyböjt előtt. Végül nagyon szerethető dalokat pengetett és danolt egy orosz kamionosnak és/vagy favágónőnek öltözött grándzser. Vártam, elnyomja-e a Buli után a takarítást, vagy az "Állítsuk a falhoz az agysejteket!" nótát, de a rajongók vidámat kértek tőle, s az est éteri légköréhez illő darabok szólaltak meg. A Hímzőkör következő Házibulija március első napján Zalaegerszegen lesz (ugyanakkor Szentendrén a Folt Kávézóban ismét Nia zenél), 5-én pedig a Rohamban hímeznek-hámoznak: Szabadlábon.



nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés