bezár
 

gyerek

2013. 06. 02.
Mesés egészség
Egy óvodai egészségfejlesztő programról
Mesés egészség Az alábbiakban egy olyan tudományos kutatást mutatunk be, mely rámutat: ha a gyerekeknek többet mesélnek, jobb lesz a hangulatuk, kevesebbet hiányoznak az oviból, többet segítenek a szülőknek. A mesepszichológiai kutatást két pszichológus mutatja be.
Tavaly november végén rendezte meg a Tükröm-tükröm... A műfajok lélektana című kétnapos gyerekirodalmi konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja (GYIIK), a Mesemúzeum és Meseműhely, valamint a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és a Kaméleon Olvasóklub szakmai támogatásával. Az elhangzott előadások közül néhánynak a szövegét rövidített formában közzétesszük a prae.hu oldalán. Az alábbiakban két pszichológus, Juhász László és Siklós Anita előadása olvasható.

A pszichológia egyik új, kibontakozó területe a mesepszichológia, amely több tudományág (néprajz, nyelvészet, régészet, biológia és neurobiológia stb.) és saját kutatási eredményeire alapozva vizsgálja a mesék különféle hatásait, helyét, szerepét az ember fejlődésében, különböző életkori szakaszaiban.

A mesék gyógyító célú, elsődlegesen pszichés folyamatokon alapuló tudatos alkalmazását meseterápiának nevezzük.

A bemutatott vizsgálat célja a mesepszichológiai kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával az óvodai intézményrendszerben olyan, csoportosan használható meseterápia kialakítása volt, amely ezen életkorú gyermekek két alapvető szükségletére, a mesére és a játékra épít.

A kutatás középpontjában az a kérdés állt, hogy a mesékhez tartozó és kiegészítő hatásaira épülő program képes-e pozitívan befolyásolni a gyerekek hangulatát, viselkedését és egészségi állapotát?

A program során művészetterápiás, dramatikus módszereket, imaginációt, meséket és játékokat alkalmaztunk. A program modulrendszerű volt: egy egynapos és egy háromnapos mese- és játékterápiát tartalmazott. Három fő komponensre, a nevetés, a segítés és a pozitív szuggesztiók jótékony hatásaira épült. A háromnapos, folyamatos komplex hatásban részesülő csoportot "komplex" csoportnak, az egynapos, a segítés és támogatás eszközrendszerében részesült csoportot "Segíts!", a vizsgálatban résztvevő, hatás nélküli csoportot "kontroll" csoportnak neveztük el.

Vizsgálatunkhoz sikerült megnyernünk a budapesti Ezüstfenyő Óvoda vezetőjét, munkatársait és a vizsgálatban résztvevő három csoport, összesen 60 kisgyermek szüleit. A lehetőségünk szerinti választást kényelmi mintavételnek nevezzük. Az óvoda művészeti jellegű, napi tevékenységének része a meseolvasás, mesehallgatás, mesedramatizálás.

A vizsgálat időpontja 2011. október 11-13-a között volt, öthetes utánkövetéssel. A program előtt, alatt és után hetente kétszer mértük a gyerekek hangulatát és egyszer az egészségi állapotát. A programot megelőzően felmértük az óvodások viselkedéses jellemzőit, majd másfél hónappal a programot követően megismételtük a mérést annak érdekében, hogy történt-e változás a gyerekek viselkedés repertoárjában.

A kutatás izgalmas eredményeket hozott. A beavatkozást megelőzően a csoportok hangulata nem tért el egymástól. A beavatkozást követő kb. 4. hétig a beavatkozott csoportok hangulata jobb volt mint a kontroll csoporté. A beavatkozás alatt a két beavatkozott csoportban a napi kezdő hangulatukhoz képest a záró hangulatuk szignifikánsabb jobb lett. A programban résztvevő gyerekek három héten keresztül kedvezőbb hangulatról számoltak be, mint a kontroll csoport tagjai.





A programot követő két hétben a komplex csoport tagjainál és az egynapos, egy tematikájú feltételben résztvevőknél alacsonyabb mértékű volt az egészségügyi hiányzások száma a kontroll csoporthoz képest. 



A programban résztvevő óvodások esetében a szülők a segítő viselkedésformák gyakoriságának növekedéséről számoltak be másfél hónappal a programot követően.



A mesék természetes létünkhöz tartoznak. Pszichés és egyéb gyógyító funkcióikat a tudomány csak most kezdi el feltárni. Ezeket a funkciókat, illetve módszereket a szülők eddig ösztönösen, a generációk együttélése során sajátították el. Ez sajnos mára kárt szenvedett, ezért fontos lenne, hogy más módon (is) megpróbáljuk eljuttatni a meséket a gyerekekhez, akiknek az egészséges érzelmi-lelki-szellemi és szociális fejlődéshez nélkülözhetetlenek. A bemutatott kutatás példa arra, hogy a meséknek mindezen kívül jelentős egészségfejlesztő és -megőrző hatása is lehet.
nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés