bezár
 

art&design

2012. 03. 11.
Megnyílt a világ legnagyobb alapterületű múzeuma Pekingben
Megnyílt a nagyközönség előtt Kína megamúzeuma, a Tienanmen tér keleti oldalában található Nemzeti Múzeum, amely közel 200 ezer négyezetméteres területével a világ legnagyobbja.
A megelőző egyéves kísérleti szakaszban - amikor a bővítés még részben folyamatban volt, és csak eseti csoportok jelentették a közönségét - több mint 4 millióan keresték fel. Hivatalos megnyitása újra felhívta a figyelmet a nemcsak méreteiben, de kínálatában is egyedülálló múzeumra, amely a kelet-ázsiai ország több ezer éves történelmének bemutatása mellett időszaki kiállításoknak is otthont ad.

A múzeumot március második hétvégéjén is sok ezren keresték fel. A látogatók között unokáktól nagyszülőkig minden korosztály megtalálható volt; családok, diákok, baráti csoportok, párok, vidéki vándormunkások valamint bel- és külföldi turisták. A belépés mindenkinek ingyenes, a csomagvizsgálat és a személyes biztonsági ellenőrzés zökkenőmentes. Aki szeretné - élőben, egy készüléket használva, vagy a telefonjára letölthető szoftver segítségével - tárlatvezetést is hallgathat.

A legnépszerűbb, az ősi Kínát bemutató, történelmi korszakokra bontott kiállítás, amely elsőként Kína és Kelet-Ázsia legrégibb felegyenesedett emberi leletét (homo erectus), a Jünnan (Yunnan) tartományban 1965-ben talált 1,7 millió évvel ezelőtti Jüanmou (Yuanmou) ember fogait és elképzelt környezetét mutatja be.

A kiállítás fajanszokat, porcelánokat, fém ételtartó edényeket, víztárolót, maszkokat, textíliát, fegyvereket, harangokat, bronz tükröket, jáde csészéket, pecsétnyomókat, érméket és még sok egyéb ősi tárgyat vonultat fel, a több száztól, a több ezer évesig. Külön helyet kapott egy ezeréves, rézből készült emberi alak, amelyen az akupunktúrás pontokat jelölik precízen.

Sem a tárolók, sem a termek nem zsúfoltak, torlódás, csoportosulás legfeljebb egy-egy monitor mellett van, amely az adott témához kapcsolódó animáció segítségével mutatja be a képzelt egykori világot, például a fegyverkészítést.

A múzeum ad otthont több olyan tárgynak, amelyet sok kínai ismer már "látásból" mint az általános iskolai tankönyvek illusztrációit. Ilyen például az az 50 centiméter magas, nevető arcú agyagfigura, amelyet a Keleti Han-dinasztiában (25-220) készítettek, és 1982-ben találtak Szecsuan tartományban. Vidám, dobját verő mesélőt ábrázol.

Itt van a Hou Mu Wu négyszögletes főzőedény is a Kínban talált legnagyobb és legsúlyosabb bronz ereklye, amely az uralkodói áldozatok fontos kelléke volt a Sang (Shang) dinasztia idején (Kr.e 17.-11. század). 832,84 kilogramm súlyú, 133 cm magas, az edény szája 110 cm hosszú és 78 cm széles. 1939-ben találták parasztok Honan (Henan) tartomány Vukuan (Wuguan) falujában, majd visszatemették, mert túl nehéz volt. 1946 júliusában ásták ki újra.

A Nemzeti Múzeum helyén korábban az 1950-ben alapított kínai forradalmi múzeum és a kínai történelmi múzeum működött. Az épület 1959-ben készült el az új Kína kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából épített tíz nagy épület egyikeként, egy időben a vele szemben álló Népi Gyűlés Házával. Homlokzati hossza 313 méter, magassága 40 méter.

Az időszaki kiállítások témái között van például kalligráfia, kőfaragás, építészet és animáció. Háromezer négyzetméteren a német művészet is helyet kapott. A berlini, a drezdai és müncheni állami múzeumok mintegy 600 darabos, többségében festményeket és szobrokat felvonultató - A felvilágosodás művészete című - tárlattal mutatkozik be.

Az épület újjáépítése négy éven át tartott, ma 28 kiállítótermében több mint 1,2 millió kiállított tárgy található. Az átalakítási munkálatokat - pályázat eredményeként - a hamburgi Gerkan, Marg and Partners építészeti tervező iroda tervei alapján végezték.

Trebitsch Péter, az MTI tudósítója


nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés