bezár
 

art&design

2012. 03. 12.
Posztumusz díszpolgár lesz Lucien Hervé és Benyhe János
Posztumusz díszpolgári címet kap Hódmezővásárhelyen a városból elszármazott világhírű fotóművész Lucien Hervé és Benyhe János József Attila-díjas magyar műfordító, irodalomtörténész – tájékoztatta Göbl Vilmos, az önkormányzat sajtóreferense az MTI-t.
Az alföldi város díszpolgári címét kiemelkedő tanári és lelkipásztori munkásságáért pedig Fila Béla római katolikus plébános, nyugalmazott teológia-professzor veheti át.

Az elismeréseket az önkormányzati kitüntetésekkel együtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő ünnepi díszközgyűlésen szerdán adják át.

Lucien Hervé 1910-ben örmény származású szülők gyermekeként, Elkán László néven látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen. 1918-ban szüleivel Budapestre költözött, majd Bécsben tanult rajzolni. 1929-ben továbbment Párizsba, és ettől kezdve 2007-es haláláig a francia fővárosban élt. 1933-tól divattervezőként, majd 1938-tól fotóriporterként dolgozott.

1939-ben behívták katonának, 1940-ben Dunkerque-nél német fogságba esett, ám sikerült megszöknie. 1942-től részt vett a fegyveres ellenállásban, és az illegalitásban vette föl a Lucien Hervé nevet, amelyet művésznévként haláláig megtartott. 1946-tól díszleteket, színpadi kosztümöket tervezett, plakátot készített, festett és újra fényképezett. Képeit a legkülönbözőbb folyóiratok közölték, képeiből levelezőlapok készültek.

1949-ben megismerkedett Le Corbusier-vel, a modern építészet meghatározó alakjával, akinek barátja és fényképésze lett. Negyven építészeti folyóirat közölte munkáit, számtalan publikációja, kiállítása járta be a világot. Bár tisztelői úgy emlegetik, mint aki az architektúra fényképezését művészi rangra emelte, portréi, zsánerképei, csendéletei valamint a természetről és a véletlen jelenségekről készült képei ugyanúgy magukon viselik egyedi látásmódjának karakterét.
Irodalmi és polihisztori munkásságának elismeréseként szintén posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesül Benyhe János.

A József Attila-díjas magyar műfordító, irodalomtörténész, publicista 1926-ban Hódmezővásárhelyen született. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, valamint az ELTE angol-francia szakán végezte, tagja volt az Eötvös Collégiumnak. 1957-86 között az ELTE spanyol tanszékének előadója és az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt, 1986-90-ig a Corvina Kiadó szerkesztőjeként, később főszerkesztőjeként dolgozott.

Foglalkozott irodalomtörténettel is, esszéket, tanulmányokat, prózákat írt. Lefordította Stendhal, Maupassant, Camus, Cervantes, Alarcón, García Lorca és Jorge Amado számos művét. 1990-1995-ig Magyarország brazíliai nagyköveti feladatait is ellátta, 2001-től 2010-es haláláig pedig a magyar PEN Club főtitkára volt.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés