---

I. hely

Mogyorósi László
Hogy soká maradjon

Szoknya alól kivillanó pőre comb
láttán kívánom, hogy ó, bár jönne komp,
s a Styx habjain ringva vinne hozzá,
hogy hősszerelmem ne dermedjen pózzá.
Nagyító alatt sajog kis életem,
mégsem látom, hová tűnt az értelem
belőle – talán egy íz női lábon,
darázsderékban folytatódó álom,
lépre csal ragacsos-édes szirupja,
darázs-varázs! talán ő lesz, ki tudja,
létemnek keret (bár nem készít mézet,
csak a méh, de hagyjuk ezt most, kérlek),
bölcsészlány, ha egy izgató vamp ír, vért
izzadnék érte, a dögös vámpírért,
ha ő az ágyban szívná ki nedvemet,
lennék szikkadt múmia, elégedett,
kit reggel feltámaszt, mint piramis,
a kávé, s az aznapi iram is,
mert kell a pénz az egyiptomi útra,
s hogy legyen az embernek egy odúja,
hogy a nő oly soká maradjon nálam,
míg fonnyadtan kér: „Szappanozd a hátam!”

---

II. hely

Konom Róbert (alias Kiss Ágnes)
Nagyi

NAGYI nagyító alatt egzisztál
ezt úgy értem: hogy a nagyi per pillanat
egy nagyító alatt: VAN
egy nagyító alá került
vagy a nagyító került a nagyi fölé?
kezdek összezavarodni
mindegy
a lényeg hogy
kerek – keret – terek látszanak most
a nagyiból
(hej nagyi de jól nézel ki!)
például egy boncolt comb
vagy például a Kondor-keserű
a frissen feltárt gyomorban
darázs-varázs – királynő
ez a nagyi
shape your body!
nagyi
hiába a nagyi ad magára
pedig már nagyon öreg
elküld vámpírért
kedvenc hullamosónkért
mert vámpír mindig elkószál
(nem szereti az öregeket)
szappanozd a hátam baby!
mondja vámpírnak nagyi
kedvenc hullamosónknak
hullamosó-ölebünknek
aki egyébként
csak az érdekesség kedvéért
amúgy: Béla

---

III. hely

Baksa Dániel
Mindennapi sérelmeink

Egy gondolat hajt, egy a vágyam:
ütemesen szappanozd a hátam,
vagy vámpírért kiáltok én!
Nincs nyugvásom e földtekén,
nincs rúzs, púder, hamvas női comb,
csak zűr van és tömérdek gond,
nincs keret, nincs forma,
nem ízlett a babám csókja,
s neked nagyító kellene, hogy lásd,
- vagy egy csepp darázs-varázs -
hamu alatt szunnyad a parázs.

---

III. hely

Bartha Katalin
Geronto-képzelet

Tavaszra térve ledérül
zsongó darázs-varázs terül
a sárgán bomló bibékre
s mint vámpírért, könyörög
a sok csupasz nyak,
-megveszett tömeg-
fiatal, s öreg,
hogy szívja, szívja csak
a nap...
nagypapa kezében
meg-megremeg
az ajtót-járó-keret
ki, s be ha-tol-ja
nagyító alatt a
geronto-képzelet:
comb, kar,
ezer-egy kéklő erezet,
kaján mosolyt ontó
feledett végletek,
...nagymama a kádban
sóhajt s megremeg:
"óh' Öreg, lentebb, lentebb
szappanozd a hátam,
...ha kérhetlek"...!

---