bezár
 

irodalom

2008. 08. 04.
Kapolcsi versíró verseny - az ötödik forduló győztesei
Kapolcsi versíró verseny - az ötödik forduló győztesei Alant olvashatók az ötödik nap nyertes versei. Általánosságban elmondható, hogy híre ment egész Kapolcson a verseny, s nemcsak egyre többen pályáznak személyesen, hanem a díjátadó gála a hatalmas tömegeket vonz.
A kiírás szerint a következő szavakkal, illetve kifejezésekkel kellett verset írni (tűsarokból, mp3, épp egy traktorra gondoltam, szívcsakra, napsütötte, trampalírozni). A beérkezett három tucat pályázat közül a zsűri külön-külön egy 10 pontos skálán értékelte a verseket, s az összesített átlagot figyelembe véve hirdette ki a végeredményt.



I. hely

Bokros Lajos
Trampalír (eposz)

Mottó:
Nem kér vizitdíjat a természet, s gyógy ász!
(Ferde szemmel néz rám a természetgyógyász.)
De krónikás vagyok és ösztönöz e poszt,
Hogy megírjam néktek a Trampalír eposzt.

Előhang:
Trampal kenőcsünk gyógyír a hátra.
Még nem gyógyult meg senki, na de egyszer hátha…
Nem is kell mondani; iszonyúan drága,
Ha olcsón akarsz kenni; menj a patikába.

Téma:
Jól trampalírozni; az művészet kérem,
A trampal írt csak kézzel lehet bedolgozni szépen
A napsütötte hátba; mégpedig dögönnyel,
Ilyet cselekedni nem lehet közönnyel.
Panaszkodik Olga; az Ödön dögönyöz,
Borravalót is kap, a dög mégis Önöz,
Érezteti velem: az anyja lehetnék,
(A trampal ír mellé megértést szeretnék.)

Csi áramlik most itt, nyitott a szívcsakra,
Ám a szegény Olgi egyre szív csak ma.
Mer' a gonosz Ödön mp3 –at hallgat,
A keze alatt Olgi akár meg is halhat,
Nem figyel ő oda, máshol jár az esze.
Tűsarokból származik a kedves hang nesze,
Tipeg majd Enikő, és azt mondja; Nesze!
Köpenyét hanyagul a lába elé veti,
S egyetlen ruhája a cipő marad neki.

Erről ábrándozik hát a derék Ödön,
De ez munka közben hiba ám a köbön,
Mert a drága kenőcs ott landol a kövön.
Hol jár most az eszed? Hogy lássalak holtan!
Rivall rá a főnök, (ki máskor mindig szótlan)
Ó csak épp egy traktorra gondoltam,
Akad a lendkerék, s a szerelőt korholtam,
Mondja gyorsan Ödön és remeg az álla,
Mivel az Enikő épp a főnök lánya.
(Ödön mint vőjelölt, nem az apák álma.)

Utóhang:
Letört a tűsarok? Vagy megjött az esze?
Enikő nem mondta aznap este: Nesze!
Olga szája habzott, mint kutyáé ki veszett,
Bizony egy törzsvendég már megint elveszett.
Megkerült helyette az APEH revizor,
Emiatt lóg nagyon a főnöki orr,
Mert nem hatotta meg az „én nem tud magyarul"
Bezáratta ő a zug - gyógydát hanyagul.

A szerző megjegyzése a feladott szavakhoz:
Felkaptam fejem a hírre:
Rímet írni trampalírre?
Na és hol marad a líra?
(Kis híján lementem hídba)
Ha nem írhatok arról: „vérbuzgár", s „hősileg"
Nem forrósodik majd versemtől hősi lég,
Nem indulnak hadak szavamra nagy téttel:
Hogy leszek így érettségi tétel?



II. hely

Oláh András
szívcsakra
(avagy a napsütés aranyló női melleket terem)

maradunk önnön börtöneink foglya
a SZÍVCSAKRA csak kifogás vagy álca
a vírust vibráló képernyő hordja
benne pusztul a szabadság románca

MP3 fertőzte az álmokat
szemünket behunyva aggódni kevés
senki sincs ki szót emel – csak áldozat –
s lelkünkben szakadékká mélyül e rés

két NAPSÜTÖTTE aranyló női mell
hoz izgalomba – s a szem a TŰSAROKBÓL
felbukkanó feszes combokon legel

ÉPP EGY TRAKTORRA GONDOLTAM az okból
hogy véle lehetne rajt' TRAMPALÍROZNI
s a felbuzgó forrásból gyönyört orozni



A. J.
A nagyi sírjánál

Néztem, hogy ült a sámlin, krumplit hámozott,
Sovány kezében reszketett a múltja.
Míg spóron forrt a víz, s szívében fájt a gond,
Beszélt magának. Vagy nekem? – ki tudja.

„Holnap ötéves lesz, s jövőre hat – talán –,
Tegnap tortát kapott – hozta egy néni;
Hány gyertya, s meddig ég vakoknak asztalán –
Mondd meg Nagyi – azóta kérdi.

Amíg a szívcsakra – olvastam egy helyen –
Ki nem merül, s a semmit meg nem érted.
Mennyivel szebb, s igaz: örökre! – mennybe' fenn,
S a földön is – mert úgy szerettek téged.

És én mit adhatok gyereknek, hogyha vak?…
Pár napja épp egy traktorra gondoltam,
Játék, ha felhúzod, húsz métert is halad;
Vagy mást vegyek… Minek örülne jobban?

Tudom, mp3 volna az igazi,
De nyugdíjból hogyan? – kölcsönt sem adnak,
S az özvegyek szavát nem szokták hallani,
Kik napsütötte tájakon nyaralnak.

Ügyes fiú, nem lát, mégis mindig farag,
Minap elkérte szétszakadt cipőmet,
S a tűsarokból lett két karcsú nőalak,
Majd trampalírozni is fogja őket.

Megvan! Bicskát veszek, vésőt, márványokat,
A krumpliból is szobrokat faragjon,
Időm úgyis lejárt, a széllel elrohant.
S ha partra tesz, hogy végre nyugtot adjon,
Majd ő faragja fejfám s látni fog – vakon."

Elkészült, Nagyi. És látlak már – ott fenn egy csillagon.




III. hely

Petz György
Ma

empé, empé, empéhármam
napsütötte szívcsakrámra
nap sütötte, szív, csak rám,
ne traktorra - tű, sár okból -
gondolnál vagy tűsarokból;

trampalírozni, hogy kezdtem:
trampli líra, ahogy kezdtem;
trakta s torra gondolok -
egy traktorra gondolok.
Empé, empé, empéhármam,
napsütötte szívkamrácska,
nap ütötte tű, sarok;
gondolnád, hogy meghalok?

empé, empé, empéhármam,
napsütötte szívcsakrámra -
trampalírozni, hogy kezdtem,
tűsarokból, tű, sár okból:
egy traktorra gondolok


Dícséretben a következők részesültek: Szebeni Sándor, Barna László, Kölüs Lajos, Bibók Bea, Sebestyén Eszter, Kiss Péter, Meske & Csobi (helyi versenyző páros), Szalay Sándor.
nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés