Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: Isler és ismeretbővítés interaktívan, fess huszártisztek és elegáns udvarhölgyek, lehet kocsikázni a parkban, saját arcképünket impozáns képeslapra nyomtathatjuk, kosztümös nosztalgiafotón örökíttethetjük meg jelenlétünket a világban, de akár esküvői fogadás is tartható a díszteremben.



Gödöllő a magyarországi Sisi-kultusz legfontosabb helyszíne a Budavári Palotában berendezett emlékmúzeum világháborús megsemmisülése óta. Bár egyáltalán nem csak Erzsébet királyné személye miatt érdemes ellátogatni ebbe a kellemes városba, már a helyi sisis látnivalók mindegyikének felsorolása is meghaladná a széplelkű rovatvezető türelmét. Vonattal a nemrég megszépült királyi váróteremhez érkezhet a tömegközlekedést választó turista, HÉV-vel a Gödöllői Királyi Kastély közvetlen közelébe – de tízpercnyi sétára sincs egymástól a kettő. Ahogy a berendezése miatt szintén megtekintésre érdemes Erzsébet Királyné Szálloda sem esik messze (de lesz szállodai szárny a kastélyban is, ha nem változott a koncepció Faludi Ildikó muzeológus könyvének 2010-es újrakiadása óta).

És a kastélypark felső részétől pár perc csupán az Erzsébet-szobor, ahol november 18-án (vasárnap) 13:15-től koszorúznak, majd 14:00-tól a barokk színházban folytatódik a Sisi Baráti Kör megemlékezése. Aki szeretné megnézni kettőtől az Egy báli titok (Epizód Erzsébet királyné életéből) című rendezvényüket, a helyszínen minden bizonnyal beléphet a havonta Budapesten előadásokat tartó és a Sisi-emlékekhez kirándulásokat szervező társaság soraiba. A barokk színházteremben egyébként rendszeresek a színielőadások, könyvbemutatók, legutóbb a Pécsi Ildikó összeállította, rendezte és jórészt játszotta Őszinte beszélgetés: In memoriam Erzsébet királyné kapott dörgő tapsot, a felolvasott darab egy-két furcsaságán átsikolva, a gödöllői díszpolgár lelkesültségét és a színészi alázatot látván.

A hétvége legnagyobb eseménye Gödöllőn természetesen az Erzsébet-bál lesz 17-én, melyen díszvendégként Markus Emanuel Salvator Habsburg Lothringen főherceg, Sisi egyik dédunokája is részt vesz. Bad Ischl után ekkor mutatja be újra a D’Elia szalon Erzsébet királyné tizenkét különleges ruhájának reprodukcióját, melyeket hiteles dokumentumok és képek alapján készítettek el. Opera- és operett énekesek mellett fellép Vincze Lilla, valamint a Hot Jazz Band és az Old Boys. A hatfogásos báli menü összeállításhoz a Szabó Margit által kiadott és kipróbált Gödöllői királyi szakácskönyv receptjeit használták fel: szarvasgombás kacsamáj után többek közt fácánkrémleves kerül majd az asztalra zöldséggyöngyökkel, de felszolgálnak gödöllői töltött fürjeket is zöldségfészekben. A királyi fogásokat királyi terítéken, a Herendi Porcelán Manufaktúra Apponyi mintás étkészletével szervírozzák. A borok királya mellett unikális Unicum és pezsgőkülönlegesség lesz még a kontyalávaló. "A jótékonysági rendezvény tiszta bevételét a Peter Cerny Alapítvány javára ajánlották fel a szervezők."

A Sisi hasonmásverseny megnyerése óta a gödöllői programokon a királynét megjelenítő Szabó Dóra színésznővel találkozni lehet hétfőn délután 17:00-tól is a Kastélybarátok Klubjában, ahol a kastély 3D-s kisfilmjét Faludi Ildikó, a film forgatókönyvírója mutatja be. A gödöllői imázsfilm ugyan messze nem olyan hosszú, mint az októberben moziba került, osztrák 3D-s Sisi-film, de nem is a Romy Schneider játszotta Sissi-trilógiából kölcsönöz hosszú részeket. Ragályi Elemér negyedórás kisfilmjéből művelődéstörténeti érdeklődésűek megismerhetik az uradalom múltját, Sisi-rajongók a koronás fők 19. századi hétköznapjain andalodhatnak, a látványos 3D-mozik barátai pedig például madártávlatból csodálhatják az épületegyüttest. A gödöllői kastély egykor és ma című filmben egyébként a D’Elia szalon tulajdonosa, Czédly Mónika szerepel a fodrásznőként, jól bemutatva, hogy mennyire kellett vigyázni Sisi hajának gondozásakor, mert ha túl sok hajszál maradt a kefében, bizony még a különleges kiváltságokkal rendelkező Fanny Feifalik sem úszta meg a büntetést. A pazar látványon kívül apró érdekesség, hogy Ferenc Józsefet Szabó Dórának tényleg a férje, Németh Attila játssza, aki az Operettszínház művészeként alakította már a leghosszabban uralkodott magyar királyt is, mégpedig a Rudolf musicalben.

A vetítőterem mellett található az uniós elnökség idején konferenciaközponttá felújított lovarda – melyben a jótékonysági bált tartják szombaton –, s "üvegezett lófolyosó" vezet a márványpadlós istállóhoz, ahol két hololovacska nyihog, prüszköl, kapál a lábával. Érzékelik a néző mozdulatait vagy szavait a virtuális pacik, és "reagálnak" rá. Áttetsző alakjuk megidézi a hajdani vágták és vadászatok emlékét. Hajrá, fel hát az emeletre, fogyjon az út, siessünk a Királyi és főúri lovaskultúra kiállításhoz! A kastély lenyűgöző termeihez képest talán szolidabb itt a látványvilág, de a dámalovaglás vagy a fess huszártisztek iránt kevésbé érdeklődők is elégedetten távoznak majd a szobácskákból, hiszen a legmodernebb szemléltetési eszközöket használva elevenítik fel a magyar királyi testőrség korát, a főúri vadászatok világát. Egy nagy hibát lehet csak felróni, hogy nincs kép kitéve Gróf Gorgonzola Gézáról. Kis- és nagyfiúk körében mégis egyaránt nagyon népszerű ez.

Az igazi macsók viszont a bunkerral kezdenek, alászállva a Horthy Miklósnak készült, kétméteres betonfallal szigetelt óvóhely mélyére. Már a propagandaplakátok megalapozzák a hangulatot a lépcsősor végén, a bitang vastag záró ajtó azonban végképp tiszteletet parancsol. Illusztris táblák tájékoztatnak a tíz méter mélyen kiépített óvóhelyről, illetve más európai bunkerekről, valamint a környékbeli csapatmozgásokról és az ország második világháborús hadtörténetéből is képet kapunk. Bár nem túl nagy a hely, remek rendhagyó tanórákat lehetne itt tartani, hiszen a kormányzó harmincfős személyzetére méretezték – hacsak nem vonná el a figyelmet az óriási bombadísz. Szerencsére nem próbáltatott ki a háború során az óvóhely, bár a tervezők szerint ezer kilogrammos robbanóbomba "kontakt telitalálata" esetén is védelmet nyújtott volna. Picasso Guernicája és Az ötös számú vágóhíd részlete éppen eléggé elképzelhetővé teszi a borzalmakat. A kastély egyébként pályázatot hirdetett tanároknak, hogy milyen tanórát tartanának náluk, így kíváncsian várom, másban is felmerült-e a földalatti oktatás ötlete.



Múzeumpedagógiai rendezvényekben és kiadványokban kimondottan erősek a gödöllői muzeológusok, Sajtcetli című gyerek- illetve egérlapjukban Egérváry Elemér herceg és Gorgonzola Géza gróf magyarázza el praktikusan, mi mindent érdemes megnézni, s befalni – legyen szó szellemi csemegékről vagy a praclikba fogható ínyencségekről, a kastélypark állat- és növényvilágáról vagy az új kiállításokról. Herceg Egérváry Elemér naplója könyvként is megjelent már, de a két rágcsáló számítógépeken, az egeret mozgatva is segíti az ismeretszerzést a kastély legutóbb felújított szárnyaiban. Gyerekeknek kimondottan felüdülést jelentenek a számítógépes fejlesztőjátékok a két hosszú kiállításrész közt.


A kastély nagyon szépen felújított és berendezett Gizella- és Rudolf-szárnyának vége a szocializmus korszakát is bemutatja. Különösen érdekesek a kastély egy részében állomásozott orosz katonáknak szóló (illetve általuk küldött), felbontatlan levelek, melyeket pár éve találtak meg egy kályhalyukban, mivel az orosz katonai cenzúra miatt nem kézbesítették azokat a címzetteknek. Az "egyenlősítés" szellemében évtizedeken át szociális otthonnak használt kastély rendszerváltás előtti korszakát látva már-már elborzad a látogató, ám az utolsó terem az újjászületés, a jelen képeivel zárul. Melybe olykor üröm is vegyül. Habsburg Ottó tavaly nyári halálával is lezárult egy fejezet, hiszen ő még lovagolt Ferenc József térdén. A századik születésnapját már nem érte meg, az övé és édesanyja, Zita királyné emléke előtt tisztelegnek e jeles napon a kastély dísztermében tartott hangversennyel, melyen bécsi és gödöllői zeneiskolások, illetve tanáraik mutatkoznak be november 20-án este.

A nem saját fotók (kis számban) az Erzsébet Királyné Fórum és a Királyi Kastély oldaláról valók, illetve a hololó képe a Gödöllői Hírek cikkéből.