Fekete Klári, a korábban népszerű és közismert modell a rendszerváltás óta kitartóan fáradozik Holesch Dénes, a magyar származású világpolgár festői életművének hazakerülésén és itthoni népszerűsítésén, tárlatok rendezésével, alkalmi kiadványok publikálásával egyaránt. Ő ezt magyar örökség-mentő munkának tekinti, mivel a véleménye szerint olykor pazarlóan bánunk nemzeti értékeinkkel és egyes esetekben túl könnyen mondunk le róluk. Állítását konkrét példával is bizonyítja: velünk ellentétben az amerikaiak magukénak tekintik Holesch tevékenységét, amelyet az AskArt csatornán is büszkén hirdetnek. 

Most viszont pozitív változásról számolt be ebben a folyamatban: 

- A Felvidéken élő Holesch-rokonság művészetpártoló életvitelének köszönhetően mérföldkőnek tekintem a találkozást Kieselbach Tamással. Ő a kihívások embere, aki kitartóan kutatja mesterségének kuriózumait, minden aukcióján megújul és valamilyen meglepetéssel szolgál. Most például az október 17-i licitálásra két kalapos hölgy portréja került egymás mellé a pozsonyi Holesch família tulajdonából, az egyik Gulácsy Lajostól, a másik pedig Holesch Dénestől való. A beadó Discantiny Imre mérnök, Holesch unokaöccse, a képen ábrázolt és családi körben csak Babának becézett Holesch Margit fia - tájékoztatott Fekete Klári, aki a képek történetébe is beavatott: 

- A festő egyetlen húgát tizennyolc éves korában örökítette meg 1933-ban, a modell akkoriban Besztercebányán városszerte elismert szépségnek számított, alakjából a kiegyensúlyozott polgári lét biztonsága sugárzik, noha édesapja - a jó nevű építészmérnök - elhunyt, amikor tízéves volt. Anyja másodszor Badiny Zoltán tehetős és köztiszteletben álló helybéli polgárhoz ment feleségül, aki elsősorban kerámiák, történeti fegyverek és festmények iránt érdeklődött. Mint a besztercebányai műgyűjtők körének titkára, rendszeresen részt vett és vásárolt budapesti, losonci vagy kassai aukciókon. Így kerülhetett tulajdonába - valószínűleg a Szent György Céh 1914-es licitálásán - Gulácsy Lajos Kalapos hölgy című 1906-os olajfestménye fatáblán (amelyet eddig a szakirodalom csak egy 1912-es, fekete-fehér fotó részletéből ismerhetett, amely Rónai Dénes műtermében készült, Gulácsy első önálló, alkalmi és zártkörű bemutatkozásán). Amikor Holesch Margit (Baba) férjhez ment Dr. Discantiny Imre ügyvédhez, nászajándékba kapta a szóbanforgó Gulácsy képet. Dr.Discantiny Imre a pozsonyi vámhivatal főigazgatója volt és a második világháború utáni években diplomataként képviselte Szlovákiát az ENSZ-ben. Nejének 1995-ben bekövetkezett halála után a nyilvánosságtól hosszú évtizedekre elzárt Gulácsy-festményt közös gyermekük - Discantiny Imre mérnök - örökölte. Ő hosszas rábeszélés és vívódás után úgy döntött, hogy fájó szívvel bár, de megválik örökségétől, annak érdekében, hogy a leütési összeg egy részét szépemlékű nagybátyja, Holesch Dénes összegyűjtött életművének elismertetésére és értékmentésére fordíthassa. 

A műkereskedelmi forgalomban eddig ismeretlen művek bevezetésére a Kieselbach Galéria vállalkozott. Holesch Dénes húgának portréjáért 250 ezer forintot kérnek, Gulácsy Lajos Kalapos hölgyéért viszont minimum 18 millió forintot várnak.