Rácz Ödön az MTI-nek elmondta, most lép fel először Magyarországon a bécsi együttes szólistájaként, és nagy öröm számára itthon játszani, különösen azok után, hogy az elmúlt években erre kevés lehetősége volt. Mint megjegyezte, szívesen játszana és tanítana többet Magyarországon, de nagyon kevés felkérést kap itthonról.
    

A 33 éves nagybőgős immár tíz éve tagja a patinás zenekarnak, 2009 óta az együttes szólónagybőgőseként muzsikál. Útja egy budapesti mesterkurzuson keresztül vezetett Bécsbe.
    

"Alois Posch, a Bécsi Filharmonikusok egykori szólónagybőgőse tartott mesterkurzust Budapesten, amelyen részt vehettem. A kurzus után meghívott, hogy tanuljak az osztályában a bécsi zeneakadémián, amit elfogadtam, így kerültem 19 évesen Bécsbe. Több helyre is hívtak, de végül azért választottam őt, mert nem dicsért, hanem megszidott, és nekem akkor nagy szükségem volt erre, hogy tovább tudjak lépni" - idézte fel Rácz Ödön.
    

A bécsi zeneakadémiáról aztán számos versenyeredmény, köztük a rangos müncheni ARD megmérettetésen 2003-ban elért harmadik helyezés után vették fel a Bécsi Filharmonikusokhoz 2004-ben, miután két évig már kisegítő zenészként dolgozott a világhírű együttesnél.
    

"Olyan zenészeket vesznek fel az együtteshez, akik tudnak kapcsolódni a sajátos bécsi hangzásvilághoz. A hegedűsök többsége az orosz iskolát képviseli, származásuk szerint is sokan oroszok, ukránok. Azért van az együttesben három magyar csellista is - Varga Tamás, Nagy Róbert és Somodari Péter -, mert a hazai gordonkaiskola megalapítójára, Popper Dávidra is nagy hatással volt a bécsi muzsika, hosszú éveket dolgozott a városban. A bőgősök a német vonótechnikát követik, szemben a franciával. A zenei hagyományok miatt angolszász muzsikusokat csak nagyon ritkán vesznek fel, persze azért vannak ékes kivételek" - magyarázta.
    

Rácz Ödön megerősítette azt a "szóbeszédet" is, amely szerint a bécsi zenekar a szokásosnál pár hertzcel magasabbra hangol: "Ezt az olyan tradicionális bécsi hangszerek teszik szükségessé, mint a bécsi kürt vagy a bécsi oboa, amelyek hangzása így sokkal telítettebb, szebb. De minimális eltérésről van szó, amely szabad füllel nem hallható."
    

A fiatal bőgős Vanhal Nagybőgőversenyét mutatja be Budapesten. Mint mondja, már többször játszotta a művet, amely szerepelni fog készülő második lemezének anyagán is. "Johann Baptist Vanhal korának legelismertebb zeneszerzői közé tartozott. Csehországban született, de élete nagy részét Bécsben töltötte, ahol olyan komponistákkal állt szoros kapcsolatban, mint Mozart és Haydn, akikkel egy legendás történet szerint együtt muzsikált egy vonósnégyesben. Később Beethoven sikerei sajnos elhomályosították Vanhal életművét, de a 20-21. században újra megnőtt az érdeklődés iránta" - fejtette ki.
    

A bécsi zenekar a neves amerikai karmesterrel, Michael Tilson Thomasszal az élén szombaton, vasárnap és hétfőn is bemutatja Vanhal Nagybőgőversenyét és Mahler V. (cisz-moll) szimfóniáját. A müpabeli vasárnapi hangversenyt a bécsi Konzerthausban és Musikvereinben adandó koncertek ölelik közre.
    

Rácz Ödön elmondása szerint a bécsi együttesnek már többször volt vendége a dirigens, akit rendkívüli rugalmasság, alkalmazkodóképesség és érzékenység jellemez. A 70. születésnapját december 21-én ünneplő Michael Tilson Thomas csaknem két évtizede a San Franciscó-i Filharmonikusok zeneigazgatója. Lemezre vette Mahler összes szimfóniáját, több Grammy-díjat is kapott, továbbá az Egyesült Államok művészeknek adható legmagasabb állami kitüntetését vehette át az amerikai elnöktől 2009-ben - derül ki a Művészetek Palotája ajánlójából.