A két szobrász életművét még sosem tekintette át a mostanihoz hasonló mélységű, közös tárlat, és a Műcsarnokban találkoznak először nagyobb mennyiségben az Erdélyben maradt és a Magyarországon őrzött Szervátiusz-munkák is - emlékeztetett a megnyitón Szegő György művészeti igazgató, aki Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével együtt személyesen is köszöntötte a 86. születésnapját ünneplő Szervátiusz Tibort.
    

Temesi Ferenc író megnyitó beszédében a "magyar szobrászat kettős templomtornyaiként" jellemezte a két Szervátiusznak, a "magyar nemzeti avantgárd szobrászóriásainak" művészetét.
    

Szervátiusz Jenő egy oldal szalonnával vágott neki a Párizsba vezető útnak, "ez a két év volt az egyeteme" - idézte fel az író, hozzátéve: a szobrász Erdélybe "hazatérve magát Erdélyt hozta haza", és olyanokkal tanult tovább, mint Koós Károly vagy Nagy Imre.
    

Alkotott kőbe, fémbe is, de "faszobraiban az erdélyi erdők mondanivalója is benne van" - méltatta Szervátiusz Jenő művészetét Temesi Ferenc. Mint fogalmazott: "organikus szobrászat ez, amely megmutatja, hogy hagyomány nélkül nincs megújulás; csak egy régebbi, eddig figyelemre sem méltatott hagyományt kell felfedezni, miként Bartók tette a népzenével".
    

Temesi Ferenc elmondása szerint Szervátiusz Tibor a legjobb helyre született, apja ugyanis mindenre megtanította, ami a szobrászatban tanulható. "A képzőművészetet magyarul, anyanyelvünkön beszéli" - szólt a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett alkotóról Temesi Ferenc, aki más munkák mellett kiemelte Szervátiusz Tibor Tüzes trón című Dózsa-szobrát, Kolozsvári Krisztusát, illetve Ady-portréját is.
    

A Rockenbauer Zoltán által rendezett Szervátiusz-tárlat október 16-ig látogatható a Műcsarnokban, ahol kedden nyílt meg az Ágak című kiállításegyüttes másik két tárlata, a Természetművészet-változatok, valamint az Ázbej és Ázbej című kiállítás is.