Kertész Péter, az intézmény igazgatója a tárlat megnyitóján elmondta, ez az első alkalom, hogy együtt látható a két nagy magyar történelmi körkép, az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép.
    

A kiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy Ópusztaszeren tartják az International Panorama Council jubileumi, huszonötödik közgyűlését.
    

Az Erdélyi Panoráma más néven a Bem-Petőfi Körkép 18 darabját, valamint a festmény népszerűsítésre készült két olajnyomatot a lengyelországi Tarnow múzeuma adta kölcsön az emlékparknak.
    

Kovács István történész a megnyitón elmondta, Jan Styka 1896-ban kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára.
    

A megrendelők kérése az volt, hogy a csatakörkép állítson emléket a lengyel-magyar barátságnak, a szabadságharc egy dicsőséges ütközetét ábrázolja, ne sértse az osztrákokat, de azt nem kifogásolták, ha oroszellenes. A feltételeknek az 1849. március 11-i nagyszebeni csata felelt meg. A festmény lengyel főszereplője Bem József, magyar főalakja Petőfi Sándor, noha a költő nem vett részt az ütközetben - tudatta a szakember.
    

A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Jan Styka mellett több művész, köztük - a Feszty-körképen is dolgozó - Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött. A képet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították. Ez azt tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint 120x15 méteres méretben készültek, és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak. A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. Az eladás előtt a festő néhány részletet kénytelen volt módosítani az önálló képdarabokon.