bezár
 

art&design

2017. 04. 25.
Bocskor, csizma, paduka
Kalandozás a lábbeli körül
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Néprajzi Múzeum költözését, útra kelését szimbolizálja a március 5-én nyílt, a lábbelik kulturális sokszínűségét bemutató tárlat. A kiállításban egymásra reflektálva mutatkozik be a múzeum hazai és nemzetközi gyűjteménye.

A különleges anyagban látható ausztrál vérbosszú cipőtől a japán getáig, indiai faszandáltól a gyöngyös hanti női cipőig, sziú mokaszintól a kalocsai mester által készített rózsás női cipőn át a kínai lótuszcipőig közel háromszáz pár izgalmas lábbeli. A tárlat a Néprajzi Múzeum költözés előtti utolsó időszaki kiállítása a Kossuth Lajos téri műemlékpalotában.

A 2017. március 5-én nyílt kiállításban a „viseletkiegészítők” most főszerephez jutnak. A Néprajzi Múzeum Kossuth Lajos téren megrendezett utolsó időszaki tárlata társadalmi-történelmi jelenségeket mutat be úgy, hogy a lábbelit állítja a középpontba, s elénk tárja azok sokoldalúságát, kulturális és történeti változatosságát.

A múzeum a tárlattal utazásra hívja a látogatót, ahol az útra kelés motívuma a múzeum új épületbe való költözését is jelképezi. A láb meztelenségének élményétől indulva hétköznapokon és ünnepeken át vezet a kiállítás, melyben az éghajlat, életmód, vagyoni helyzet, vallás és az életkor tagolják az anyagot, s az út végén megérkezünk a szimbolikus-szakrális tartalmakhoz is. A kurátorok igyekeztek közelebb hozni a lábbeli tulajdonosának világát: ki lehetett ő, hogyan élt, vagy hogyan alkalmazkodott a földrajzi feltételekhez, milyen kultúrát vagy társadalmi rangot fejez ki a lábbelije. Céljuk, hogy a látogató a kiállítás során megszerzett ismereteit saját életéhez tudja kapcsolni, hiszen mindenkinek van személyes élménye a lábbeliről.

Kemecsi Lajos, a múzeum igazgatója szerint egy korszerű múzeum ma már nem csak tárgyakat gyűjt, hanem azokhoz kapcsolódó történeteket is, s olyan kérdéseket vet fel, melyek a látogató számára a legizgalmasabbak lehetnek. „Egy díszes női cipő esetében nem pusztán a minta az érdekes, hanem az is, miért díszítették az adott lábbelit. Szerelmi vagy válási, esetleg felnőtté érési ajándék volt?” – meséli. A tárlat közel két éves tudományos előkészítést követően jött létre az elmúlt 145 évben gyűjtött lábbelik, valamint fotók és filmes dokumentumok felhasználásával. Valamennyi bemutatott tárgy kézműves termék, otthon vagy cipész, csizmadia által készített darab. A különleges kiállításban többek között látható az obi-ugor asszonyok gyöngyös cipője, ’30-as évekből származó pamutfonalas magyaros-népies női cipő, gyöngyház berakásos török fürdőcipő, indián mokaszin és a zsugorított lábra való kínai lótusz cipő is, hogy csak néhányat említsünk a legérdekesebbek közül. Emellett egy kalotaszegi falu, Inaktelke utolsó suszterének műhelye is rekonstruálva van. A műhely értékét az adja, hogy még pontosan dokumentálni lehetett a benne zajló összes munkafolyamatot, s  egy olyan mester életét és munkássását idézi meg, aki hosszú évtizedekig meghatározó alakja volt a kalotaszegi tárgyalkotó népművészetnek. „A kiállításban, mely kalandozásra hívja a látogatót, reményeink szerint sűrűsödik mindaz a 21. századi módszertan, ahogy a múzeumok ma a világhoz viszonyulnak.” – teszi hozzá az igazgató.

 

A nyitva tartás alatt a múzeum kapcsolódó programokkal, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket, és sor kerül a látogatók személyes  - extrém, saját készítésű vagy gyűjtésű, különleges történetet „elbeszélő” - lábbelijeinek bemutatására is.

 

Bocskor, csizma, paduka. Kalandozás a lábbeli körül.

Néprajzi Múzeum (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.)

Megtekinthető: 2017. március 5. - november 30.

Kurátorok: Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes, Sedlmayr Krisztina

Forrás (és képek forrása): Néprajzi Múzeum

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Závorszky-Simon Márton képei a Vízivárosi Galériában
Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
art&design

Tetőtér-interjú Koleszár Stellával

Más művészeti ágakról

Nils Frahm: Day
Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés