bezár
 

irodalom

2017. 09. 18.
Ha a hatalmasok játékát játszod…
Előszó a Prae Trónok harca-számához
A Trónok harca, mondani sem kell, az elmúlt évek egyik legsikeresebb televíziós vállalkozása. Az alapjául szolgáló mű, George R. R. Martin A tűz és jég dala című gigantikus, máig lezáratlan opusa, a fantasy műfajának J. R. R. Tolkien utáni nagy megújítója az ezredforduló előtt indult hódító útjára, a Westeros és Essos világa iránti rajongás pedig az HBO-sorozattal érte el csúcspontját. Amikor ezeket a sorokat írjuk, épp véget ért a széria hetedik évadának vetítése, és újabb bő egy évet kell várnia a rajongóknak arra, hogy viszontlássák a szereplőket, s az utolsó hat epizód során kiderüljön, végül ki ülhet a Vastrónra, illetve maradhat-e Cersei a Hét Királyság királynője. Mire ezek a kérdések ismét aktuálissá válnak, talán a Winds of Winter, a regénysorozat hetedik kötete is megérkezik, mely könnyen lehet, hogy újabb és újabb, a filmsorozatétól eltérő szálakkal gazdagítja az egyébként is szerteágazó, nagyívű történetet.

A Trónok harca univerzumával, úgy gondoltuk, e ponton már érdemes lehet kritikai-tudományos szempontok alapján is számot vetni. Annál is inkább, hiszen a világhálón száz és száz elmélet, értelmezés, elgondolás, tipp és elemzés létezik a sorozat egyes epizódjairól, történéseiről, szereplőiről, a könyveket pedig a fantasy felnőtté válásaként ünnepli a recepció. A Prae folyóirat korábban is számos témát dolgozott fel a populáris kultúra területéről, nem utolsósorban azzal a szándékkal, hogy megmutassuk, bőven van mit kutatni a népszerű alkotások körében, és az igazán jól megalkotott popkult szövegek (irodalom, film, vizuális alkotások, zene stb.) nemcsak méltók a kritikai analízisre, de egyenesen kikényszerítik a reflektált olvasói odafordulást. Martin sagája mindenképp ezek közé a művek közé tartozik, az HBO által készített sorozat nemkülönben. Noha az eredeti mű és a televíziós adaptáció több helyen elválik egymástól, úgy gondoltuk, mivel A tűz és jég dala párhuzamosan több közegben, több médiumon is fut (nem beszélve a videojátékokról, spin-offokról és a mémgyárról), a jelenséget egyszerre, egy helyütt tárgyaljuk. Az itt szereplő hosszabb-rövidebb írások, esszék és tanulmányok számára tehát nem szabtuk meg a könyvek vagy a sorozat kizárólagos ismeretét, hanem meghagytuk a lehetőséget a teljesen szabad feldolgozásra: aki a regényekről akart értekezni, ugyanúgy megtehette, mint az, aki csak a sorozatról, vagy a kettőről együtt; a lényegi célkitűzés az volt, hogy a gondolatmenet A tűz és jég dala, illetve Martin univerzumához kapcsolódjon. (Épp ezért sem rögzítettük a címeket: egyidőben használjuk a könyvciklus címét, valamint a sorozatét. Az értekezésekben ugyanakkor a magyar fordításokban szereplő neveket és elnevezéseket közöljük, Winterfell tehát Deres, King’s Landing pedig Királyvár, és így tovább.) Nem teljesen meglepő módon a szövegek túlnyomó többsége párhuzamosan vizsgálja az írott és a televíziós alkotást, megmutatva a multi-, illetve transzmediális sagában rejlő delejező vonzerőt. Másfelől viszont nem szerepel olyan írás a blokkokban, amely az adaptáció kérdését helyezné a középpontba. Szubtextusként persze mindenütt előkerül a dilemma, de érezhetően nem a képernyőre vitel mikéntje izgatta elsősorban a dolgozatok szerzőit.

Ebből az következik, hogy A tűz és jég dala világa egyszerre van jelen hasonló hangsúllyal írott, valamint vizuális-mozgóképi műként. Sajátos módon élik egybetartozó, mégis külön életüket, míg a szálak valamiképp össze nem futnak a médiumok és közegek közt. Mivel e szituációban nem keletkezik pontosan kijelölhető, jól megragadható nyomaték egyik irányban sem, nemcsak, hogy nem törekedtünk a szétválasztásra, de egyenesen ügyeltünk arra, hogy meghagyjuk e világot a maga keveredő, kontaminálódó mediális állapotában. Keserű József dolgozata például, amellett, hogy áttekinti a ciklus lényegesebb vonásait, épp erre a médiumokon keresztülhatoló attribútumra fut ki, A tűz és jég dala transzmediális világára.

Takács Emma és Hegedűs Orsolya írásai műfajtörténeti horizontban beszélnek az opusról, feltárva annak lehetséges hagyományait és előképét, valamint az azokhoz képest keletkező különbségek lényegét, újító poétikai potenciálját. A második blokkban szereplő esettanulmányok bizonyos tekintetben mind a Trónok harca biopolitikájához kapcsolódnak: a genetika, a genealógia (leszármazástan), a gender és a szexualitás hatalmi és politikai szerepére, tétjére, jelentőségére kérdeznek rá. H. Nagy Péter minitanulmánya az öröklődés mikéntjét és funkcióját, valamint Cersei és Tyrion kitüntetett helyzetét bírja szóra; Baka L. Patrik az ismerősség és idegenség fogalmai alapján, a történet valós történelmi alapjairól indulva az idegenség és másság példáihoz jut el, illetve a női karakterek szuggesztív, az alapképleteket újraszituáló lehetőségeiig. Réti Zsófia a spektákulum, a látványosság társadalma felől értelmezi Westeros praktikáit, a mágia és a tabu dilemmáira fókuszálva – utóbbi fogalom interpretációi révén a kontinens biopolitikájának erős olvasatát adva. Turi Márton esszéje Theon elveszített férfiassága kapcsán értekezik a patriarchális-feudális társadalom kódolt és kevésbé kódolt nemi szerepeiről, elfojtásairól, a nemiséghez társított erőszakképletek alakulásáról, a sors anatómiájáról, valamint „a fallogocentrikus társadalom önkasztrálásának” folyamatáról – Theon családi kincse tehát önmagán jelentős mértékben túlmutató jelölővé válik a történetben.

L. Varga Péter a lejegyzőrendszerek és az archívumok szerepét vizsgálja a Trónok harca epikus világában, eljutva az olyan heterotópiák jelentésképző szerepéig, mint a könyvtár, a színház vagy éppen maga Valyria városa és Sárkánykő szigete. A dolgozat egyszerre hangsúlyozza a történetben megjelenő írott szövegek, könyvek, olvasnivalók történelemkonstituáló jellegét, valamint ezzel párhuzamosan a jog és a törvény szentesítő írásainak felszámolódását, az írásos hagyományok átalakulását, a westerosi és essosi lejegyzőrendszerek esetlegességeit és a bennük rejlő potenciált. A kontinensek „geopolitikai tudattalanja”, valamint a könyvtárak és kertek heterotópiája összetett archiválási szisztémákat visznek színre, melyek a westerosi történelem sajátos alakulásához nagyban hozzájárulnak.

Világos Beatrix írása az egyes nagy westerosi házak jelmondataiból kiindulva veszi sorra jellem és sors, determináció és történelem kérdéseit az opusban, míg Váradi Nagy Péter a karakterek egymáshoz való viszonyából következtet a történések ok-okozatiságára és miértjére. Kránicz Bence dolgozata, visszatérve a Keserű József tanulmányában kicsúcsosodó gondolatmenethez, a Trónok harca médiumközi valóságát járja körül a rajongói aktivitás és a(z egyre) bővülő médiaszöveg viszonylatában, a fan theory, valamint a(z olvasói-nézői) beavatási rítusok felől értelmezve a sorozat pályafutását. Stemler Miklós pedig – aki A tűz és jég dala könyvsorozat magyar szerkesztője – Westeros és Essos világából elindulva Martin magyarul most megjelenő Fekete lapok-univerzumáról számol be lehetséges olvasói számára.

A Prae Trónok harca-számában megjelenő írások, ahogy látható, egyszerre több, egymástól eltérő pozíciókból és szemlélettel közelednek Martin ciklusához és az HBO-sorozathoz. A termékeny széttartásból azonban összeállhat az a komplexitás, amely a műveket is jellemzi. A lapszám értekező prózáinak szerzői irodalmárok, filmkritikusok, kultúratudósok, értelmezői fesztávjuk ennek megfelelően vélhetően kellően nagy, kényelmes ahhoz, hogy valamennyi olvasó a maga módján, saját preferenciái alapján belakja. Az olvasó ugyanakkor a Martin-féle univerzumhoz lazán, akár csupán hangulatukban, atmoszférájukban kapcsolódó szépirodalmi írásokat is olvashat az egyes értekező blokkok közt, a Billentyűk egyes rovataiban.

A számvetés ideje, akárcsak a tél, eljött – további feladatainkkal Westeroson és azon túl viszont, nem kétséges, ugyancsak számolnunk kell.


A szerkesztők
Budapest, 2017. szeptember 17.

A lap megrendelhető közvetlenül a kiadótól az endre@prae.hu címen, illetve szeptember végétől országszerte kapható lesz a Relay és Immedio újságárusoknál, továbbá Budapesten az Írók boltjában 990 forintért.

nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés