bezár
 

zene

2009. 09. 10.
Segítségkérés az első magyar digitális zenekultúra témájú kötet kiadásához
Médium, hang, esztétika – Zeneiség a Mediális Technológiák korában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A tervek szerint 2009 őszén megjelenő tanulmánygyűjtemény az elmúlt évtizedek technikai változásainak a zenei kultúra terén végbement figyelemreméltó átalakulásait veszi szemügyre. Célja, hogy hangsúlyossá tegye az analóg-digitális technikai forradalom által a zenei téren létrejött kulturális átalakulást, amelyet a már mindenki számára hozzáférhető kreatív eszközök használata és a létrejött művek elosztásának új csatornái idéznek elő. (Alább olvasható a kötet szinopszisa, tartalomjegyzéke és egy levél, melyben segítséget kérnek, hogy megjelenhessen a kötet.)
A gyűjtemény témája

A harmadik évezred hajnalán felesleges vállalkozás a kor médiatechnikai újításait és annak lehetséges hatásait részletezni. Mindenki számára érzékelhetőek a kommunikáció, életmód, mobilitás terén jelentkező fajsúlyos változások. Ezeket az átalakulásokat viszont az eszközök alkalmazására épülő telekommunikációs intézmények, PR és reklámcégek mellett mára a média- és művészetkutató központok innovatív tevékenysége is elősegíti. Így a globális m édiatár s adalom kultúra- és médiaelméleti szempontú vizsgálata mára éppolyan nélkülözhetetlen, mint a jelzett változások közismert társadalmi, gazdasági, politikai aspektusainak kutatása.

A tervek szerint 2009 őszén megjelenő tanulmánygyűjtemény éppen ezért a jelzett technikai változásnak a zenei kultúra terén végbement figyelemreméltó átalakulásait veszi szemügyre. Célja, hogy hangsúlyossá tegye az analóg-digitális technikai forradalom által a zenei téren létrejött kulturális átalakulást, amelyet a már mindenki számára hozzáférhető kreatív eszközök használata és a létrejött művek elosztásának új csatornái idéznek elő. A zenealkotás, -befogadás, -terjesztés megváltozott eszközei demokratikus, társadalmi léptékű innovatív zenekultúrát hoztak létre. Ezzel egyidejűleg pedig átalakították a „zeneiség“, zeneészlelés fogalmát is, ami így a klasszikus, illetve az instrumentális zene hagyományait, intézményeit is új megvilágításba helyezik.

A válogatás viszont nem a „korábbi zenei paradigma“ leváltását veszi célba. Éppen ellenkezőleg. Feladatának tekinti azt is, hogy médiatörténeti, esztétikai- és zeneelméleti módszerekkel teremtsen kontinuitást a két zenefelfogás között, és felmutassa az őket szorosan összekapcsoló kulturális átmeneteket. Összeségében viszont fontos hangsúlyoznunk, hogy a kötet a maga társadalomtudományi fókuszával – egy szűk zeneelméleti elit helyett – már a globális médiatársadalom szélesebb befogadói rétegéhez kíván kapcsolódni.

A gyűjtemény háttere, tartalma, célja

A kötet szerkesztője a Szegedi Kommunikáció - és Médiatudományi Tanszék körül szerveződő médiaelméleti műhelyhez kötődik. A tanulmánykötet 17 szöveget tartalmaz jól elkülöníthető, tematikus blokkokba szedve. Ezek között található számos hazai, a téma kutatásában kiemelt szerző tanulmánya, illetve fellelhetőek köztük nemzetközi szinten elismert kutatóknak a gyűjtemény számára készült szövegei is. A szerzői tanulmányokon felül a témában alapvetőnek tekinthető idegen nyelvű szövegek fordításai is helyet kaptak.

A gyűjtemény tehát egy mélyebb zenetörténeti, zeneelméleti áttekintésen felül megalapozza az elektroakusztikus/digitális zene esztétikájának egy potenciális alapvonalát, mellyel lehetővé tenné a téma hazai kutatásának további állomásait. Az elektronikus tánczene kulturális, technikai aspektusainak bemutatásával pedig elősegíti a szcéna – nemzetközi trendekhez szervesen igazodó – társadalmi elfogadottságának növelését.

A gyűjtemény olvasói célcsoportja

Az Alexandra Könyvkiadó terjesztői hálózatában forgalmazandó, a témában magyar nyelven először megjelenő könyv tehát mindenkihez szól, akit nyitottsága, szubkulturális, vagy szakmai érintettsége kapcsán foglalkoztat az elektroakusztikus/digitális zene kultúrája – annak technikai, médiaelméleti, esztétikai, pszichológiai és nem utolsósorban designtörténeti aspektusa. Így természetesen nem pusztán a téma iránt érdeklődőknek, abban kutató- illetve e területen hallgató diákoknak, tanároknak ajánljuk a kötetet (oktatási célokra egyaránt), hanem azok számára is, akik e zenei terrénumban maguk is aktívan jelen vannak alkotóként, DJ-ként, rendezvényszervezőként, hangmérnökként, vagy éppen a jelzett eszközök gyártásában élenjáró szakemberként.
Médium, hang, esztétika (Batta Barnabás szerk.)


Tematika

1. Előszó
  • Batta Barnabás – Médium, Hang, Esztétika

2. Elektonikus zene történet/Zeneelméélet
  • Ignácz Ádám – 1900-1930-ig az elektronikus zene története
  • Danczi Csaba László – A hangmagasság problémája; zenepszichológia és a digitális váltás
  • Harold Schellinx – Elektroakusztikus zene, improvizáció, kultúraelmélet
  • Frank Illschner – "Nach dem Urknall" – klasszikus avantgard zenétől a techno-n át a „Mille Plateaux”-ig könnyed zenetörténet
  • Philip Sherburne – Minimalizmus a house és techno zenében – értelmező, történeti szöveg

3. Médiaelmélet/Kultúraelmélet
  • Rolf Grossmann – Intermedialitás – Hang és Kép – avantgard-tól a laptop performance-ig
  • Batta Barnabás – Hangminta, kulturális diskurzus, tech&bass – elektronikus zenei evolúció, technika– és kultúraelmélet
  • Michael Harenberg – Virtuális hangszerek, szimuláció, zenetechnika, kultúraelmélet
  • Mihályi Kamilla – Hanglejátszó-berendezések designtörténete
  • Markó Barbara – Az Ipod metafizikája – digitális váltás, designelmélet, formaevolúció

4. Zenepszichológia/Informatika
  • John Chowning – Hangészlelés – elektronikus zene pszichológiája, pszichoakusztikája
  • Kovács Balázs – Chowning és a pszichoakusztika aurális fordulata
  • Gregory Kramer – Szonifikáció – a hang moduláris, informatikai használhatósága

5. Zeneesztétika/Zenefenomenológia
  • Fransisco Lopez – Színpad ellen – vizualitás vs. zeneiség
  • Fogarasi Hunor – Aurális fordulat – zenefenomenológia, zenei térészlelés megváltozása, technikaelmélet
  • Douglas Kahn – VLF és zeneesztétika – alacsony frekvenciájú elektromágneses hangok zeneesztétikai, technikatörténeti szerepe
  • Simon Waters – Túl az akuszmatikán – hangminta, zenekultúra, hermeneutika, átfogó kultúraelméleti összegzés

6. Zenei terjesztés/Befogadás
  • Bramm Timmers – Netlabelek és nyílt tartalmak – zenei demokratizáció, kulturális robbanás, szerzői jog, gazdasági liberalizmus
  • Rónai András – Letöltések, etikai viták, zeneipar


Kedves Elektronikus Zene-kedvelő Barátok!

Szeretnénk a segítségeteket kérni az első magyar digitális zenekultúra témájú, tudományos igényű kötet kiadásában. A könyv borítóját, bevezetését és a konkrét tematikát a mellékletben megtaláljátok. Bízunk benne, hogy felkelti majd az érdeklődéseteket.

A Médium, Hang, Esztétika – Zeneiség a Mediális Technológiák korában címet viselő kötet szerkesztője Batta Barnabás médiakutató, esztéta, a PTE BTK kommunikáció doktori programjának hallgatója, a Szegedi Médiatudományi- és Kommunikációs tanszék oktatója. Kiemelt érdeklődési területe a technikai változások és elsősorban a digitalizáció kulturális, társadalmi hatásai. Gyakorló esztétaként több kritikát, riportot, elemzést, esszét írt különböző médiafelületekre.

Hogy miben is szeretnénk a segítségeteket kérni? A kötet egyik szerzője még hetekkel ezelőtt azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy ismerünk-e olyan céget, alapítványt, egyéb intézményt, amely hajlandó lenne anyagilag hozzájárulni a könyv kiadásához, elsősorban a horribilis szerzői jogdíjak kifizetéséhez (amit az idegen nyelvű szövegek fordításáért fizetni kell). Mindezt természetesen hivatalos keretek között, támogatói szerződés aláírásával képzelte el. Akkor még úgy tűnt, hogy nehezen ugyan, de sikerül fix szponzorok segítségével előteremteni a publikáláshoz szükséges anyagiakat. Mára azonban kiderült, hogy a remélt intézményi támogatók mégsem járulnak hozzá az anyag kiadásához ("válság") így más forrásból kell megszerezni a szükséges pénzt, amelynek összegyűjtéséhez már csak kb. három hét áll rendelkezésre, mivel ilyen szoros határidőt kényszerít ránk a korábbi nyertes pályázat, mellyel lassan el kell számolnunk.

Nagyon fontosnak- és hiánypótlónak tartjuk, hogy egy ilyen könyv végre megjelenjen hazánkban, ezért is vállaltuk, hogy a magunk módján megpróbálunk az ügy mellé állni. Azon túl, hogy személyesen hozzájárulunk a könyv kiadásának költségeihez, vállaltuk, hogy megkeresünk Titeket, és megpróbálunk közületek is támogatókat toborozni. Fontos még jeleznünk Nektek, hogy megadott befolyó összeg felett (4000 Forint) a leendő támogató automatikusan jogosult lesz egy példányra a nyomtatásba kerülő munkából, ennél kisebb támogatás esetén pedig (1500 Forint felett) 50 százalék kedvezményhez jut. De mindez csak ebben a hónapban (2009. szeptember 30-ig) érvényes, mint lehetőség, vagyis csak a finanszírozási problémák miatt merült fel alternatívaként ez a megoldás (nem törekszünk magánterjesztői babérokra), így sikeres október végén/november elején-közepén történő kiadást követően a munka már csak a hivatalos terjesztőnél lesz megvásárolható. Sikertelen kiadás esetén a támogatásra szánt összeget természetesen visszautaljuk a feladónak.

Tehát ha úgy érzed, hogy számodra is fontos a könyv megjelenése, kérlek, utald át felajánlásodat az alábbi bankszámlára (Unicredit Bank: 10918001-00000493-52480003; összeg címzettje, számlatulajdonos: Béres Tamás; közlemény rovatba:"kötet"), amelyen a személyes támogatásokat gyűjtjük. Nagyon fontos, hogy támogatás esetén a banki átutalás mellett kérlek küldj egy email-t a digikotet@gmail.com-ra a neveddel, postacímeddel, minden szükséges elérhetőségeddel, illetve az átutalt összegnek megfelelő példányszámmal, hogy tudjuk, kinek küldhetjük az anyagot, milyen mennyiségben. Mindezt 4000 forint alatti támogatás esetén is tedd meg kérlek, hogy feljegyezzük, ki jogosult a továbbiakban 50 százalék kedvezménnyel kötetvásárlásra. Fontos még jelezni, hogy a könyv előrelátható bolti ára és a postaköltség együttesen amúgy is kb. 4000 forintot tesz majd ki, tehát nem jár rosszul, aki előzetesen is támogat minket a kötet megvásárlásával.

Amennyiben pedig a látókörödben van olyan cég, alapítvány vagy egyéb más intézmény, amelynek profiljába beleillene az adott ügy felkarolása (adóalapcsökkentés és reklámfelület szerzése mellett), kérlek, jelezd felénk! Ebben az esetben ugyanis a szerkesztő a megfelelő szerződésekkel együtt felveszi az adott intézménnyel a kapcsolatot.

Minden apró segítség sokat jelent, így bízom abban, hogy a "szakma" képviselőinek közös összefogásával megvalósul a könyv kiadása. Felajánlásodat és segítségedet köszönjük a szerzők és a szerkesztő nevében is!

ui.: Előzetesen is elnézést kérünk azoktól, akik esetleg "nem elektronikus zene kedvelők" mégis a támogatásukat kérjük , illetve azon személyek megértésére is számítunk, akik esetleg más forrásból kapják meg levelünket.

(link a letölthető pdf-hez)

Üdvözlettel:
 
Béres Tamás (Wuki) – Minimal Alkotótábor alapító, SRS csoport
Bolváry Zoltán (Haka) – Tilos rádió, Delicatessen csoport


Támogatásukról biztosítottak még:
  • Kántor István (Isu) – Akt records, Lick the Click, Minimalmusic.hu
  • Maróy Ákos – (Darkeye) – Nextlab csoport
  • Bangha Zsolt – (Mercenary) – Narg Entertainment csoport
  • Forray Krisztián – (Popbitch) – Kollektiva csoport
  • Nun András – Ultrahang Fesztivál- és Egyesület
  • Kömlődi Ferenc – 'cyberatya", A "Mennyek Kapui – az elektronikus zene évtizede" című könyv társzerzője, a Freee magazin állandó munkatársa
  • Czene Dániel (Maks) – Optimal csoport
  • Borsos Gábor (Kontrast) – Optimal csoport
  • Kellner Balázs (Zefyr) – Optimal csoport
  • Varga Álmos (Kerub) – Fluidworkshop vizuál csoport
  • Lednitzky Szilvia (Missie) – Lick the Click promoter és szakíró
  • Rónai András – Quart, zenei szakíró
  • Tölgyes László András (Dismay) – Tilos rádió, Lautrec zenekar, zenei szakíró
  • Sőrés Zsolt (DJ Ahad) – Magyar Műhely, No wave, Relatív (Át)Hallások Kortárs Zenei Találkozó
  • Reketye Zoltán (Midlow) – (hajdani) Nowsound csoport, Jailhouse
  • Leányvári József (Marvin) – Radiocafe, Hypnosis csoport
  • Wallner Tibor (Tb Gon) – (hajdani) Trance/Wave Records
  • Sinko Zoltán (Sinko) – NVC csoport
  • Hargitai András (Banyek) – Bitlab Records, Soutien Gorge
  • Bari Máriusz (Damage) – LD50.hu
  • Vranik Krisztián (Krizso) – Realistic Crew
  • Kalotás Csaba (Chabz) – Realistic Crew
  • Valdinger Gábor (Valdi) – Bladerunnaz csoport, Impulsecreator
  • Király István (L.A.King) – D250 Laboratories csoport
  • Deme Dávid (Chrom) – ikz.hu, Lick the Click csoport
  • Fenyvesi Dávid (Crimson) – ikz.hu, Lick the Click csoport
  • Vida Gábor ( Vida G.) – AllNightBreaks csoport, Cinetrip, Tilos Rádió
  • Kiss Péter (Pedro aka Waxman) – Tilos Rádió
  • Mesterházy Ákos (dj Mesterházy) – Syrup csoport
  • Szabó Simon (Sim) – Weekendbass csoport
  • Balla Zoltán (Ozon) – Memo Records
  • Vicsek Viktor (Vicsek) – The Neon Edge, vizuál művész
  • Jávor Márk (Mango aka Modul)
  • Deutsch Gábor (Anorganik aka Raster aka Gary Blade)
  • Pál Dániel Levente – PRAE.HU általános művészeti portál
  • Varga Ákos (cOp)
  • Olejnik Zsolt (Nicron)
nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
A Pécsi Jazz Napok négy koncertjéről
Jakob Bro and Joe Lovano: „Once Around The Room” koncertje a Müpában, 2023. október 26.

Más művészeti ágakról

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés